Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1858
7 De ha a föld tengelye körűi forog, s e mozgás következtében tömege a sulytörvények szerint a tengely közvetlen közelében, tellát a sarkaknál — belapult, inig attól távolabb az egyenlítőnél kiterjedt, ily jelenség csak oly testnél jöhetett létre,melynek kezdetleges anyaga big állapotú volt. Efontos tünemények tehát egybevetve, egyik a másiknak mint okadata, úgy következménye, egymásnak valódi teljes bizonylatai, s mint ilyenek a földtörténelemben alapos és lényeges körülményekül állnak. Itt egyszersmind helyén találom azon, már sokaktól s gyakorta, bár alaptalanul, kétségbe vont kérdő tételt: vájjon azon állított roppant fokozatú melegség a világegyetem kezdetleges anyagában valóban létezett-e? — fölemlíteni , ugyszinte az ezen állítás mellett harcoló okokat és körülményeket röviden előterjeszteni. b) a lengés számok négyzetei a nehézségeikkel egyenes, az ingák koszával visszás arányban állnak, azaz N2: n2— £■ I L' 1 Csalhatatlan vizsgálatok bizonyítják, hogy földünkön a másodpercingának hossza, nem mindenütt egyenlő, bár Huygen az ingák feltalálója az ellenkezőt hitte, de melyet Newton a nehézség törvényeiből elméletileg, és Richer gyakorlatilag bebizonyítottak; ugyanis: Richer volt első, ki ezt 1672-ben észrevette, mert a Párisból Cayennébe (ejsz. szél 4n5‘) magával vitt másodperc ingát 1 ,/*/// kénytelenitették megröviditni, hogy itt is egyszer lengje n egy másod perc alatt; Párisba visz- szatérte után pedig ismét előbbi koszát kellett visszaadnia; — miből kiviláglott, hogy a másodperc inga az egyenlítő felé rövidebb, a földsarkok felé hoszabb. Későbben Bouguer és Condamine azt is tapasztalák, hogy a másodperc inga hosszaságára a különböző magasságok is befolynak, mert a mely inga Amazon folyó partján 24 óra alatt 98770 lengést tesz, (juitóban — tenger színétől 8796 párizsi lábnyi magasságon — csak 98720 lengést tett ugyanazon idő alatt. Szinte ezt tapasztalták Halley az egyenlítőnél, Maupertus Lapphonbau 1736. Ha már két ingára a nehézségerő egyenlőtlenül hat, a fönnebiek szerint lesz: T2: t2 L G 1 T N-nJL® i — L I tehát ugyanazon ingánál L^lévén 1—el, T2: t2—g: G: és N2: n2^ G: g: azaz ha ugyanazon inga két különböző helyen egyenlőtlen idő alatt végzi egyegy lengését, az azon helyen létezőnek van szüksége hosszabb időre egy lengés végeztére, melyen a nehézségerö nagyobb; mely tételeket megfordítva, és földünkre alkalmazva kiderül, hogy ott kissebb a nehézség erő, hol ugyanazon hosszúságú inga hosszabb ideig tesz egy lengést, és ott nagyobb, hol ugyanazon idő alatt valamely inga több lengést végez. Továbbá csak a másodpercingák segélyével vala lehetséges a szabad esés első másodpercében megfutott G tér nagyságát meghatározni; mert ba általánosan az inga lengési ideje — n\/“\ azon esetre, ha t— l/( lesz: ~2 1— 1 . ezen egyenletből g értékét kifejtve: •„>, f3. 141V — J F1' -------J 452,739. g 2S — C 2 ) Bécsben az inga hossza vonalokban = 15, 51/. Ugyanazon egyenletből ha g ismert mennyiség az inga hosszát meg lehet határozni. ] — 2g _ 31,03 —452,739///. (3,14l)2
