Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
10 ganaj megforgaltatik, a pajodok a fold színére; jővén, a fagy által megöletnek. Lúgot, meszesvizet, vagy más effélét kiirtásukra használni, bizonytalan sikerű és a növényzetre néha ártalmas is. Azon tömérdek kárhoz képest, melyet a cserebogár okozni szokott, haszna, melyet hajt, igen csekélynek mondható; mert legfölebb a sertéseknek és szárnyas állatoknak szolgál táplálékul, s e mellett némely helyeken erős főzés által szekérkenőcsöt is készítenek belőle. 3. A csajkó (lethrus cephalotes, der Rebenschneider). Kulakja és színe által a szarvasbogár- és ganéj- bogárhoz hasonlít. Egyedül a hímnek vannak görbe, befelé hornyolt erős rágonyai, és egy befelé irányúit görbe foga. Keleti Európában, főleg honunkban és Oroszországban honos. Lakhelye száraz fövenyes tájak, hol száraz ganajban, s a tartós növények gyökereinél páronként, a tücskök módja szerint élve, lyukakban tartózkodik. A him többnyire lyukának bejárásánál ülve, féltékenységből más hímekkel harcba bocsátkozik, mely egyik vagy másik fél megcsonkításával végződik. Ezt tapasztalni eleget vala alkalmam kirándulásaimban, midőn többet dobozba zárva haza jöttömig már egészen összerágva találtam. Tapasztalat szerint e rovar különösen a szőlőtö fiatal hajtásaiban és bimbóiban rendkívül nagy károkat okoz; mert azokat erős rágonyaival elcsipdeli; az elrágott szőlőhajtásokal, visszafelé menve, földüregébe vonszolja; de vájjon ez csak önföntartására vagy pedig porontyainak részére törlé- nik-e, még eddig kipuhatolni nem lehetett. A rovar, miután a lelet földüregben áttöltötte, a tavaszi nap első sugaraival, elhagyja téli lakását. Ilyenkor a szőlőhegy golyó nagyságú lyukakkal vagyon elárasztva, melyek majd jobbra, majd balra mennek a földbe. Ezen lyukakba rendkívüli sebességgel menekülnek, midőn veszély fenyegeti őket, s innét ritkán keríthetök kézre a szőlőtö megsértése nélkül. Reggel kilenc és tíz, délután három óra körül jönek ki lyukaikból, gyorsan fölkusznak a szölötöre, s elmetszik annak fiatal hajtását. Esős időben nem jönek elé; hosszabb esőzés után pedig minden nyom nélkül eltűnnek. írtó vagy eltávolító szereket ajánlani e rovar közelebbi megismerése s életmódjának tanulmányozása után leszen lehetséges. 4. A gabona-futonc (zabrus gibbus, der gemeine Gelreide-laufküfer). Hossza 14. szélessége 6 millimeter. Színe fekete, alsó része, lábai és csápjai szurokbarnák, mellpaizsa és szárnytakarója domború. Ezen rovar junius végével jelen meg, színe eleinte fehér, mely azonban néhány óra múlva feketévé leszen. Osztrákhonban némely években töménytelen mennyiségben jön elé; nappal göröngyök, kövek alatt tartózkodik, éjjel felkúszik a kalászra s kirágja magvait. Fogságban az eléje telt kalászokat szintén megeszi; táplálék hiányában pedig saját társát emészti föl. — Petéit, apró csomókban, a gabonaföldbe rakja. Az ezekből származó alakok, melyek kifejlődésükre három évet igényelnek, hosszúságra valamivel több mint egy hüvelyknyiek, laposak, keskenyek, s fejből és tizenkét gyűrűből állanak. Fejők igen lapos, erős falámokkal és két, négytagú, sör- tealaku csáppal, két szemmel és egyes sörteszálakkal ellátva. Első rovátkája vagy gyűrűje majdnem négyszegű, nagyobb a többinél, felül barna, alul fehér színű. A két következő rovátka szélesebb mint hosszú, felül szinte barna, alul fehér, egy kérges és mindkét oldalt a légzölyukak helyén álló ponttal. A többi rovátka egyenlő hosszúsággal bír; de hátrafelé keskenyebb, sárgás fehér skinü, és oldalvást seriekkel ellátott ; felöl széles, oldalain gömbölyded, barna folttal. Ezen barna foltok hosszukban összeolvadnak, és vastagabb anyaguaknak látszanak, mint a többi testrészek. A rovátkák oldalszélein kettős hasonló barna színű hosszúkás szömölcsök léteznek. Az alsórészen, minden bemetszés közepén, egy hasonló barna, keskeny, kérges keresztfolt, és e mögött minden bemetszésen négy, hasonlókép keresztvonalban fekvő barna pont vagyon. Az altest bemetszése kicsiny s majdnem egészen barna. Az altest fölfelé irányult, mely fölött egy domborodás létezik, két-háromtagú, szőrös, rövid szarvacskával. Végre az alak hátának hosszán, minden bemetszésen keresztül, átlátszó középvonal húzódik végig. Némely években ezen rovar alakai egészen ellepik a búzaföldeket; de csak estve és éjjel jönek elé földalatti lyukaikból, és a gabonaszárakba rágván magokat, annak belét fölemésztik, s igy gyakran történik, hogy az egész télivetés hervadásnak indul. Oszszel mégis legkártékonyabbak. A búzát inkább kedvelik, mint a rozsot vagy árpát. Télre az alakok a földbe rejtőznek, s tavaszszal újra kezdik pusztításaikat. Az alakok juniushóban álbábodz- nak, s egy vagy két Iábnyi mélységre a földben, összegömbölyödve, tojás alakú kisimított üregben hevernek, sár- gás-fehérszinüek, fekete szemekkel és pontosan kivehető tagokkal bírnak, puhák s igen érzékenyek. Juiiushóban jelen meg a kifejlődött tökéletes rovar. 5. A vetési ssökcsér felaler segetis, der Saatschnellkäfer). E rovar aránylag vastag és igen erősen iveit; csápjai és lábszárai sárgák, alsórésze sötétbarna; feje és melle fekete barna, a sárgabarna szárnytakarók finomul pontozoltak, négy, világosabb színű vonallal. Az egész test rövid, sárgás szőrrel mezeit. Mint rovar nyáron át mindenféle növényzeten élődik; mint alak, főleg tavaszszal és öszszel, a növények gyökerein rágódik. Táplálékul
