Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
5 csigák hosszúsága alig egy vonalnyi, kiterjesztve négy, öl; vastagságuk fél vonalnyi. Eleinte örömest tartózkodnak nyálkás fészkökben és inegelégcsznek a földben található pudvás anyagok nedvével s apró növényekkel. Jó táplálék mellett sebesen nőnek, s egy hét alatt kétszeresen, sőt háromszorosan is meghaladják előbbi nagyságukat. A csigák élettartóssága sokkal nagyobb, mint némelyek hiszik; mert nem vesznek el már az első télen; hanem több éven át föntarthatják magokat. De tekintve számtalan ellenségeiket, s az idő változékonyságát és zor- donságát, melynek kitévék, ritka élhet két éven tül. Sokan elvesznek mindjárt kikelésük után, s kevesen élik túl az első négy hónapot; mi ha úgy nem volna, rendkívüli szaporaságuk mellett a földet töménytelen sok csiga lepné el. A természeti körülmények, melyek a csigák elszaporodásának kedveznek, mint már fölebb említettem, a nedves, meleg időjárás; és igy a tavasz és nyár elszaporodásukra nem igen kedvező, mert az hideg, ez pedig meleg és száraz, s igy leginkább kedvezők az ősz harmatos, hosszú, hives éjei. Kevesbbé hideg tél után kora tavasszal már megjelennek a földeken, és ily esetben porontyaik is korábban jönek elő, s nagy mennyiségben láthatók a földeken. Innét származott 1768, 1771, 1816, 1851, s 1853-iki években rendkívüli elszaporodásuk és okozott pusztításuk. Ellenben, a természeti körülmények, melyek a csigákra pusztítólag hatnak, mint szinte fölebb láttuk, a nedvességbeni hiány és hidegség, úgy szinte a testi sérülések, melyek rájok gyakran halált hozók; mert habár, míg fiatalok és egészségesek, nagy visszaszerző erővel bírnak; mégis, különösen a tövisek által történt sérülések reájok nézve halálosak; mert azok következtében sok nyálkát vesztenek, tova nem mászhatnak, s így a napheve által kiárszasztva elvesznek. Tulajdonképi ellenségeik az állatok, melyek velők táplálkoznak. Ide tartoznak: a sertések, vakandok, kacsák, melyek, mint állíttatik, e tápláléktól igen Ízletes húst és kövérséget nyernek; továbbá a tyúkok, galambok, varjak, csókák, szarkák, seregélyek és bíbicek. A csigák ellen biztosítási szerül ajálltatik a gabonának lehető legkorábbi elvetése, minthogy a csiga főleg az egészen fiatal, puha növényzetet kedveli, és az idősb, megkeményedett után már nem igen jár, valamint a káposztafajoknál is a fás és rostosrészeket nem bántja. A földnek kiszárítása, tisztázása, javítása, a kövek eltávolítása, keskeny mély árkok húzása, a mennyiben a fölösleges nedvet eltávolítják, a csigák ellen szinte jó biztosítékul szolgálnak. Leuchs a csigák ellen, az elvetendő magnak bepácolását ajállja. 0 kísérletet tőn meszesvízben, vöröshagymáié és borzasméntában jól beáztatott gabonát elvetni, és azt tapasztaló, hogy a bepácolt magból származott növényzetet nem rágták meg a csigák; ellenben a be nem pácoltat egészen elpusztították. Az ily pác készítésére különféle szerek ajálltatnak, főleg pedig a sósvízben könnyen olvadó anyagok, szagos, keserű és csípős növények, így például • meszesvízben salétrom, konyhasó, vöröshagyma, vagy ganajlé keverve. Vagy: nyolc pint vízben két marok fokhagyma, egy marok fris ruta, fél marok borzasménta főzve, lígyszinte fél tonna ganajlében egy véka hamu, három véka oltatlan mész, egy negyedfont konyhasó keverve tizenkét mérő gabonára hathatós pácul szolgálhat. E szereknek sikeres használatát a tapasztalás fényesen bebizonyító. Hogy a föld fölszántása akkor történjék, mikor az száraz és a csigák petéi már a földben vannak, magában értetik. Visszatartószerül azt ajállja Leuchs, hogy oly helyeken, hol valamely patak partjairól, mint a csigák kedvenc tartózkodási helyéről, sok csiga vándorol át a szomszédkertek növényzetére, jól és sikeresen alkalmazhatók volnának a lejtős és fűtől tisztán tartott árkok, vagy szárazán tartott földhányások. Ezen állítását azzal bizonyítja, hogy egy évben a csigák által átalában minden bevetett föld igen elpusztíttatott, csak az nem, mely egy széles országút és újonnan fölhányt árok mögé esett. A fiatal vetéseknek a csigák pusztításai ellen megóvására főleg ajálltatik : a káposztalevelek, répadarabok, bodzafa-gallyak és összedarabolt töknek egyenletes elszórása a borozdák között, melyekre a csigák, mint kedvenc eledelükre, seregesen tódulnak, hol azután könnyűséggel összeszedethetnek. Nemkülönben árpapolyvát, kender- vagy lenpozdorját, fürészport a földeken elszórni szinte ajálltatik. Ugyanez áll a különféle vegytani szerekről is, melyek hamar elölik a csigát, és pedig annál hamarább, minél jobban szívják magokba a folyadékot, és minél szárítóbban hat az reájok. Mint kitűnő szer, már azért is is, mivel alkalmazásával más haszon, t. i. a földnek javítása is eszközöltetik, ajálltatik: az oltatlan mésznek elhintése, mely hoszabb időig öldöklőleg hat a vele érintkezésbe jövő csigákra. Nedves mész mitsem használ, s a hamu is kevesbbé hathatós, mint a mész. Végre lúggal öntözni a növényeket szinte sikeres; de nagyban használva költséges.
