Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1857
25 Hi. A oiaszmoly (lini'a cerella, «lie Wachsschabe). Hímé sokkal kisebb, mint a nő ; leste szürkés, előröpüin bíbúrszinfi vonalokkal, hálulsó röpüin világos-szürke színnel. Már a romaiak s görögök állal ismert viaszmoly a méhek köpüiben tartózko«lik, főleg ha azok régibb sejlel tartalmaznak. Életmódjukat leginkább oly képükben lehet figyelemmel kísérni, melyeknek lakói télen át elvesztek. Mint lepke június kezdetével, s julins és augustusban röpkéd a köpük körül, hogy azokba petéit becsempészsze. A méhek ismervén a kárt és veszélyt, melyet az nekik okozni szokott, egész dühhel támadják meg a köpűbe tolakodót. Petéire legalkalmasabbak az oly köpük, melyek igen tág ki- és bejárási lyukkal vannak ellátva, s melyek szabadon állanak alapdeszkájokon, a nélkül, hogy a hézagok agyaggal illöleg be volnának kenve. Petéik feltünöleg kicsinyek, átméröjök t. i. alig 0,35 millim. Alakúk majdnem egészen gömbölyű, ragadós anyaggal több van közülök egymáshoz kötve. Szinök vörös-fehér, átlátszó, számtalan apró ponttal födve, minden fény nékül. A kikelt hernyók azonnal a sejtekbe rágják magokat, s benne hajszálnyi meneteket készítnek. Pusztításaikat leginkább éjjel végezik, midőn a méhek álomba szenderedvén, általok kevesbbé tartathatnak féken. Kifej— lődésök ideje alatt folytonosan meneteikben tartózkodnak, melyek finom hállózattal vannak kibéllelve. A hállózat közé a hernyó viaszmorzsákat és barnás fekete ganaját is keveri, mely nem egyéb, mint a hernyó által elnyelt. de egészen meg nem enyészhetett viasz. Növekedő nagyságukkal a menetek is nagyobbodnak melyek némelykor toll-vastagságuakká lesznek. Huszonnégy óra lefolyása alatt képes a hernyó ezen menetet öt-hat sejtlyukon át folytatni. Tulajdonképi tápláléka a viasz, melyet azonban csak tökéletlenül emészt meg. A hernyó fiatal korában szinte igen kicsiny, feje lapos, barna-sárgás szinü. A felnőttnek színe csontfehér, feje és kétrészre osztott nyaka gesztenye-barna. Kifejlődésére három hetet igényel. Atbábodzására a sejtek szegleteiben esónakalakű, s szinte ganajával kevert hállózatot képez, melyben a hernyó három hétig változatlan hever. Átbábodzása után tizennégytől egész tizennyolc napig létre jön lepkéje. A viaszmoly azonfelül. hogy utálatos szagot terjeszt a képűben, igen kártékony is; mert ha hernyói abban nagyobb számmal gyűlnek össze, a sejtet egészen megrontják. S ámbár, mint állítottuk, rendszerint a sejtek belsejében élnek; kivételesen egyes helyeket is befonnak hallóikkal, s igy nem ritkán oly köpükben is, melyekben elégséges méz van, a méhek elvesznek; mert a viaszmoly a sejtet behállózván, hozzáférhetlenné teszi. Mint óvszere említhető: a raj befogására rendelt köpüknek tisztán tartása, minden hézag és repedés gondos bekenése, hogy azokon át a lepke petéit a sejtekbe ne tolhassa. Ide járul a lepkéknek, melyek nyáron át a köpükön ülnek, szorgalmas üldözése s pusztítása, úgy szinte a bábok megsemmitése, melyek az alapnak szolgáló deszka és köpű közt hállóikba fonva találhatók. A köpükben létező hernyóját úgy pusztíthatni el, ha a megrongált sejt belölök kimetszetik és a hállózattól megtiszlítatik. 17. A gabonamoly (tinea granella, die Kornmotte). Ezen kisded lepke, fonálidomű tápokkal, a fején világos-sárga szörbóbitával és kettős szíppal vagyon ellátva. Nyugalomban röpüi a testre hajlanak, ezüstszürke színűek, s barna és fekete foltokkal tarkítvák. Májustól kezdve a gabonatárakban nagy meny- nyiséggel találtatik. Létre jöttük után néhány napra történik párzásuk; este röpködnek és nem ritkán nyitott ablaknál a szobákba is betévednek. Életűk nem sokáig tart; mert júliusban többnyire elvesznek, és az ősz közeledtével ritkán láthatni már közölök egyet is. A nő petéinek elrakása végett a gabona-rakásokat keresi föl. Petéi sárgás-fehér színűek és gömbölydedek. Tíz-tizennégy nap múltán a petéből kikel a hernyó; mire a gabonaszem belsejébe fúrja magát, s ha ennek lisztes anyagát kiette, másikat von közelébe, ahhoz a már kivájt gabonaszem héjából magának átmenetet készít, melyen a megemésztett szemek helyett mindig újakat hűz, úgy, hogy végre húsz-harminc szemből álló csomó keletkezik belölök. Augustus- és septemberben a hernyó már egészen kifejlődik, s 10 millim. hosszúsággal bir. Ezen időben nyugtalanul ide s tova futkos s folytonosan finom szálat bocsátván szájából, azzal egy nap alatt egész gabona-rakást be- hállóz. Később a a deszkák repedékeiben vonja meg magát, hol átbábodzik, s bábjából két hét alatt előlép a lepke. A magtári-moly kártékonyságra a magtári-zsuzsokkal vetélkedik; sőt az ö kártékonysága némelyek szerint még nagyobb. Óv- és irtószerül átalában mindazok használhatók, melyek föntebb a mag- tári-zsuzsoknál említvék: de különösen mint ott, úgy itt is a gabonának szorgalmas és gyakori forgatása ajánlatos. S ezek volnának, kedves itjak! a számtalan kártékony állatkák közöl, melyeknek külsejét, életmódját s kártékonyságait, e tér szűkéhez képest, veletek röviden megismertetni óhajtottam. Az iskolából maholnap az 4
