Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
14 Kepler hatalmas és termékeny képzelnie, a Tyclio de Brahe által gondosan gyűjtött észleletek jegyzékeit felhasználván, s a számolatok s összevetések ernyedetlen folytatása által támogatatván, széttépte a leplet, s felfö— dözé a törvényeket, melyek az égi testek forgását vezérlik. A számolatokhoz egy hatalmas segédeszköz hiányzót1 még, — sNapier a szorszámok feltalálása által halhatlanitá nevét. Az alchemislák, bár ítéleteikben tulcsapongók voltak, a tudomány fejlődését elősegítették. Porta nem szorilkozott egyedül az utazásaiban észlelt ritka tünemények gyűjtésére; hanem visszatérvén Nápolyba, társulatot alapiba, melynek tagjai törekvések céljául a természet buvárlatát tüzék ki. Ezen igénytelen társulat volt anyja mindazon intézeteknek s akadémiáknak, melyek később Olaszhonban a természettani buvárlatok előmozdítására keletkeztek. A példa gyors követésre talált Európában. A tudományok világa behatott végre Angolhonba s a XII-ik század Gilb er t szerencsés munkálataival kezdődött, kinek magas érdeme a dicséret igazságos jutalmát még meg nem nyerte. Az ö értekezése a delejről a bölcsészeti elemezés alkalmazásának mintája vala; ő az egyes tényeket bölcsészi tapintattal csekély számú általános elvekre vitte vissza, s egyúttal a tudomány egyéb ágaira is világot deríte. Gilbert a földi delej elméletén kívül, utat mutatott a villanyosság elmélete alapjának letételére is. Kepler a láttán közönséges elveit rendszerbe hozá. Majd azután Snellius a fénysugarak beesésének s visszaverődésének törvényét födözé föl, melyet Descartes (sz. Franciaországban, 1596, mh. 1650.) égyszeríte, s azután alkalmazd a világosság különféle tulajdonságainak s a szivárvány pompás tüneményének értelmezésére. Ugyanezen lángelme az algebrát a inértanra alkalmazván, nevezetes forradalmat eszközlött a mathematikai kutatásokban, melynek nagyszerű következései lettek. Olaszhon ajándoka a légmérö , melyet T-o.ric el li* *) talált föl tanítója, Galilei, halála után. Guerrik Otto Némethonban más utat követvén, kigondoló a légszivattyút, melyet különféle fontos tünemények vizsgálatára használa. E két műszer közre hatott a légkörnyomás valóságának megalapítására, s több régi tevelyek megcáfolására, melyek a természettant zavarák. Aristoteles tanai, egyenként, gyakorta ostromolhattak, s a régi bizalomban s tiszteletben többé nem állottak. Hanem Descartes lángelméjének vala fón- tarlva ezen roppant építményt teljesen ledönteni. Descartes eredeti és termékeny elméje az előítéletek befolyásán tulemelkedve szabadon állott a valódi ismeretek pártjára. Szerencsétlenségre nem haladt lassúdan a természettani elemzés nyomán; hanem kicsapott az útból, hogy új nagy rendszert építsen. Elvei, különféle módosítások után, szinte egy század alatt gyakorlottak befolyást Europa legnagyobb részére, és a természeti tudományok elöhaladását nemcsak nem tartóztatták föl, hanem inkább sok szép dolgok termékeny magvát hinték el. erfrechte, die Bibel erklären zu wollen. Seine Entdeckungen brachten ihm ohne Zweifel eifersüchtige Gegner zu ; allein die Ursache, wesshalb er vor Gericht gezogen ward, beruhte lediglich darin, dass er hartnäkig die heil. Schrift mit der Ansicht des Copernicus vereinbaren wollte, und sein unruhiger Geist ward Ursache von allen weitern Unannehmlichkeiten — Er war übrigens nicht in den Gefängnissen der Inquisition verhaftet; sondern befand sich in der Wohnung des Fiscal, wo er völlige Freiheit hatte, auch äussere Gemeinschaft zu pflegen, tn seiner Verteidigung war auch nicht die Rede von dem eigentlichen Grund seines Systems, sondern von seiner angemasslen Auslegung der heil. Schrift. Nachdem das Urteil gefällt, und der geforderte Widerruf geleistet worden, durfte Galilei ungehindert nach Florenz zurückkehren. Wir verdanken diese Auskünfte einem Protestanten Mailet Dupan, welcher auf Original-Actenstücke gestützt, den römischen Hof hierin gerechtfertigt hat,“ „Es wäre sicherlich wenig philosophisch gedacht, wenn man Alles, was die Literatur, die Wissenschaften und Künste dem heil. Stuhle zu verdanken haben, vergessen wollte, um eine Anekdote, die in allen Umständen verfälscht und übertrieben ist, immer wieder aufzuwärmen. Dieser selbige Galilei ward indess, weil er eine neue Theorie über den Fall der schweren Körper vortiug, zuerst von seinen Collégén, den älteren Gelehrten, verhöhnt, dann den Behörden denuncirt und genöthigt, als ein Neuerungssüchtiger, die Stadt Pisa zu verlassen ; und als er später die Entdeckung der Trabanten des Jupiter bekannt machte, ward er gar für einen Lügner und Schwärmer aus- gesohrieen; dürfte man nun desshalb die Corporation der Gelehrten ohne Emde verunglimpfen“? „Petrus Ramus ward Franz dem Ersten als Staatsverbrecher denuncirt, weil er die Dialectik des Aristoteles angefochten hatte; von der Universität verfolgt, ward er von der Lehrkanzel entsetzt u id aus Paris verjagt; dürfte man desshalb die Ehre dieser Universität, die eine Mutter der Wissenschaften und Künste ist, antasten? Dürfte man auch alle Dienste, welche die alte Magistratur Frankreich erwiesen hat, für Nichts zählen, weil das Parlament von Paris, dem Aristoteles zu Ehren, dessen Philosophie mittelst eines Beschlusses aufrecht erhalten wollte, oder weil es sich späterhin der Blattern impfung widersetzt hat?“ *) E férfiú mutatá ki gyakorlati utón a lég nehézségét, különösen annak tetőirányos nyomását. Már Aristoteles is tett ugyan kísérletet a légsúly meghatárzására; de ez eredményre nem vezetvén, a régibb természettudósok közönségesen azt tartották, hogy a lég nem súlyos test; bár több tapasztalatok súlyosságára mutattak. A víznek a szivattyús kutakbani fölemelkedése onnan magyaráztatott, hogy a természet irtózik az ürességtől; mert szerintök fölemeltetvén a mozgó fenék, üres tér származott, melybe az ürtőli irtózat (horror Va- cui) hajtotta a vizet. — 1640-dik táján néhány kutásók Floreneben bámulva vevék észre, hogy minden iparuk mellett sem képesek szívás által a vizet 32 lábnyinál magasbra emelni. A különösnek tetsző jelenet okáról megkérdeztetetl a hires Galilei; de kielégítő feleletet adni nem tudott. Azonban ennek említett tanítványa, Toricelli, kísérletet térén, azt következtéié, hogy a légnek súlylyal kell bírnia. Mely állítás igazsága a későbbi kísérletek által tökélyesen bebizonyult.
