Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856
13 sonlithatlan remekek iránti tisztelet egy időre kielégítő az ember természetes tudvágyának tevékenységét; de végre a találékony lángelme, uj hatalom által lelkesítve, rohanva tört előre. E szerint az ész derültebb hajnala a XVI-ik század közepén hasadt, mely időtől a felfödözések hullámai sebes és méltóságos folyamot képeznek. A bölcsészet és művészetek egymás mellett haladván fáklyáikkal, kölcsönösen megvilágiták egymást. A tanultság századára a tudomány százada következett. Az ó-remek müvek tanulmányozása Ízlést és kedvet eredményezett; de az emberek csakhamar érezni kezdék önerejüket, s azt kimutatni siettek. Az erőteljes, hatékony elmék lerázván a classikai tekintély jármát, a régóta uralkodottt eszméket bírálat alá vették, s zavartalan szemmel áttekinték az emberi ismeretek roppant mezejét. Copernik részben visszaállitá a világ valódi rendszerét. Galilei (sz. 1564-ikben, Pisában) csak 18 éves volt, midőn alkalmilag az egyházban szemléié a lámpa szabályos mozgását. A lángésznek e látvány elég volt az inga lengése törvényeinek meghatárzására. Az ingát ugyanő később csillagászi óráknál használá. Midőn a hig-nyugtant tanulmányozd, Archimedes magasan repülő lelkülete nagy benyomást tett rá, és a természettan ezen ágában tovább búvárkodván, a hig-nyugtani mérleg föltalálója lett. Felfödözte továbbá az egyenletesen gyorsított mozgás törvényeit, melyeket a szabadon eső testek követnek. Metius Jákó után (1608) egy távcsövet készíte, mely a tárgyakat átmérőjükben háromszor nagyítá; később pedig 30-szoros nagyításút eszközlött, s ezen eszközök segítségével tette nevezetes felfödözéseit az égi testeken. Névszerint kimutatá a hold hegyeit, Jupiter holdjait és a nap foltjait, a bolygók változásait, s ezen uj világok öszhangzata világossá lön az emberi szem előtt. *) #) A lefolyt századokban Galilei életviszontagságairól sokat beszéltek. Némi tájékozás végett két jeles férfin munkáiból következőket veszem át: „Nemcsak az olasz, — mond Hoványí „Olasz út“ 1. k. 280-ik 1. — minden katholikus büszke lehet e jeles lángész (Galilei) tudományos érdemeire, a nélkül, hogy egyházát megbántsa. A protestáns Mallet Dupan, eredeti irományokra támaszkodva, bátran védelmezi a romai bírák eljárását. A források: Memorie e lettere inedite di Galileo Galilei, dal Cav Yenturi. Modena I. 1818. II. 1821. jelesen pedig Marchesse Nicolini, toskánai követnek hivatalos levelei Romából Cioli András, ál- ladalmi titkárhoz; Gaume Guichardin leveleit is idézi. Pedig ezek barátai, tanítványai valának a tudós férfiúnak, s amaz különös pártfogója az egész perfolyam alatt. Mindenből kitetszik, hogy a közönséget egy század óta ámítják, s homályban tartják ez ügyben az egyház ellenei. Nem mint jó csillagászt, hanem mint rósz theo;ogust vették kérdőre, ki még eléggé ki sem fejtett véleményével a biblia merész magyarázgatásába belekapott s dogmát akart csinálni.“ „Első roppant hazugság vala, hogy szemeit kitolták ; nem kisebb a második, miszerint békóba verték lábait; de még az sem igaz, hogy tömlöcbe vetették. 1633-iki februárban ért Romába, s aprilig barátjánál, a követnél lakott. A vizsgálat folyama alatt (ismétlem, a szentirás magyarázatáról volt szó) a szentszéki ügyész tereméiben kellett tartózkodnia ; de folyvásti közlekedésben a külvilággal, s minden szükségeiről gondoskodva lévén. Júniusban kapott végítéletet, mely utáni borzasztó sorsát maga Írja le tanítványának P. Recenerinek : „A pápa engem becsülésére méltónak tartott; s lakásomul a ,Trinita dei Monti' gyönyörű palotát tü- zék ki. Büntetésül Párbeszédeimet (Dialogi) eltilták, s miután Romában öt hónapig tartózkodtam, elbocsátottak. Mig Floreneben a dögvész uralkodott, sienai érsek, Piccolomini, legjobb barátom palotáját jelölék ki lakásul, hol teljes nyugalmat élveztem. Jelenleg Arcetri nyaralómban vagyok, hol, házamhoz közel, szivom a tiszta levegőt." „Egyébaránt még természettani tekintetben is lehetett őt hibáztatni; mert a földnek a levegőben, s levegőn keresztüli — nem a levegővel együtti -- mozgását állitá: mi tagadhallan tényekkel ellenkezett. Azonban Roma e nézetnek föltétel — hypothesis — gyanánti felállítását nem ellenzé ; de Galilei a nélkül, hogy a vele közlött nehézségeket föloldotta volna, a szent Írásból kezdett bizonyítgatni és doginatizálni; sőt adott szava ellenére föltétien igazságok gyanánt hirdette azóta már a csillagászat által is sok tekintetben hiányosoknak ösmert véleményeit. „Azt kívánta — úgymond barátja, Guichardin, — hogy a pápa s a hitőri hivatal, véleményét a biblián alapulónak nyilvánítsák." Bezzeg, ha ezt teszik, földerülvén azóta ama hypothesis hiányai, volna lárma az egyház csalhatatlansága ellen!" „Legújabban Monsign. Marino Marini, a vatikáni titkos levéltár főőre .Galileo e 1’ inquisizione, I550.‘ ciin alatti munkájában, tőle eredő kézirat nyomán, újra bebizonyitá : nem csak a személyéveli szelíd, emberséges bánásmódot; hanem hogy lángesze és tudományossága a hit-őrszék előtt kellő elismerésre is talált." „A Histor. polit. Blätter VII. kötetében adott értekezés : ,Der heil. Stuhl gegen Galileo Galilei, und das astronomische System des Copernicus,' részletesen kifejti ez ügyet, és Gaume is bőven tárgyalja , ki végre azt kérdi: Valljon nem tesz-e a lángésznek jó szolgálatot, a ki saját tévedései ellen védi ? s nem oltalmazza-e méltólag az emberi szabadságot, a ki nem engedi, hogy az észnek egy, még vita alatt lévő, teljesen ki nem fejtett, hibákkal vegyes véleményt szent törvény, teljes igazság gyanánt eléje szabjanak." Frayssinous ,Vertheidigung des Christenthuins' III-ik kötete 208-ik lapján ezek olvashatók: „Man führt noch Galilei an, welcher von dem Inquisitions-Gerichte verfolgt und verurtheilt worden sein soll, weil er lehrte, dass die Erde sich um ihre Achse drehe. Glücklicherweise ist es nunmehr nicht allein durch Schreiben zweier Freunde, Schüler und Beschützer Galilei’s, nähm- lich Guicciardini und Marquis Nicolini, welcher letztre Gesandter zu Florenz war; sondern auch durch handschriftliche Briefe und Schriften Galilei’s selbst erwiesen, dass das Publicum seit mehr, als einem Jahrhundert, über diese Thatsache hintergangen worden ist. Dieser Philosoph ward nähmlich nicht verfolgt, weil er ein guter Astronom war; sondern als schlechter Theologe, indem er sich
