Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1856

12

mikép a szabad állam védfala az erős és fölvilágosodott közép-osztály. Magok a keresztesek, fegyverszünetek alatt, érintkezvén a Szaracenokkal, kik őket ismeretekben s miveltségben messze fölülmúlták, sok hasznos és fontos ismereteket sajátilának el azoktól a tudományok és művészetekben. Ez az eredete többnyire ama számos tökélyesbitések- nek, melyek az európai népeket a polgárosodás fényes és virágzó pályáján elöhaladni segiték.

A lángelmék épen nem pihentek tétlenségben a középkor folyamán, midőn t. i. számosabb és nagy fontosságú találmányok szülemlettek. A pamutnak papírrá változtatása a XIV-ik század találmánya. Háromszáz évvel azután a ruharongyok fordittattak ezen célra, s az igy készült papír a pergamen helyett nagy előnynyel használtatván, igen sokat tön az irás tökélyesbitésére. Némi üveg vagy jegec-gömböcskéket a drágakő-metszők, hogy szemeiket segéljék, már rég használtának; de az átmenet ezen gömbökről a domború lencsékre, bár látszólag kevesbbé fontos is, a legnagyobb következményekre vezetett. *

Ámbár a delej vonzó erejét már a görögök ismerték, annak legjelesebb tulajdona, éjszaki sarkfelé hajló iránya, még mindig ismeretlen vala. A delej ezen iránya, úgy látszik, a chinaiak által födöztetett föl, s róla némi ismereteket a keresztesek hoztak magokkal keletről. Innen kezdett a delej ,iránytűnek1 is neveztetni. Az első iránytű Genuában készült, a XIII-ik század körül. E szép találmány nagy lendületet adott a hajózásnak és a kereskedelmi vállalatoknak. Ez vezette Gamát a zivatarok fokához, valamint Columbot is az Újvilág ama tájaira, melyeknek felfö- dözése nem az ö nevét, hanem a toskánai kereskedő, Americo Vespuziét halhatatlanitá.

A keletieknél a salétrom,- szén- és kén-keverék elégése már rég ismeretes vala; de midőn ezen csodálatos szer a keresztesek által Európába hozatott, sok ideig más hason vegyitékekkel zavartatott össze. Több mint két század folyt le, mielőtt durranó ereje megismertetett. Ez a fontos fölfedezés, mely közönségesen Schwartz Berthold freiburgi szerzetesnek tulajdoníttatik, 1382 körül, az ember hatalmát új és hatályos erővel ajándékozó meg, mely ámbár a rombolásban mindenkor elmés ember állal különféle visszaélésekre is használtatott, a háborúkat mégis kevésbbé vérengzőkké tette, mint előbb valónak.

De még szebb diadal dicsöité meg ugyanazon korszakot. A XV-ik század közepe felé Guttenberg (sajátkép Gänsfleisch János) és Sehöffer Péter, germesheimi lelkész lángelméje s kitartása, támogatva Faust mainzi aranymives gazdagsága által, az emberi nemre a jótétemények legnagyobbikát árasztá a könyvnyomda feltalálása által, mely megböcsülhetlen találmány azóta igen nagy tökélyre vitetett. A metszészet nem kevésbbé szép és becses találmánya ugyanazon idötájban szülemlett Olaszhonban; s még e században Wohlgemuth és Dürer Albert által fejtetett nagyobb tökélyre.

A lángelme ezen versenyzése öszhangzatban vala az európai társadalmak állapotával. Az ismeretek iránti Ízlés, a tudományok kedvelése terjedni kezdett. A romai papság nagy buzgalommal terjeszté azokat. Minden zárdában s káptalanban tanodák nyittattak, s az egyház jövedelmeinek része az ifjúság ingyen-nevelésére szenteltetett. Más tanodák alapittattak a fensőbb tudományok közlésére, mely az egész kereszténységben elterjedt latin nyelv elfogadása által nagyon könnyittelett. Ezen növeldék nem zárván ki körükből a szabad művészeteket sem, fő tanodáknak neveztettek; de később a pápai bulla s a törvények ótalma által szentesitvényt nyervén, ,egyetem‘ címet vevé- nek föl. Hét évi tanulás kivántatott a nevelési pálya bevégzésére. A három első évi folyam trivium-nak, a négy utóbbi quadrivium-nak neveztetett. Aristoteles szabályai fáradhatlan szorgalommal értelmeztettek; de arab forrásokból lévén merítve, a másod fordítás által szerencsétlenül elferdittettek. A lángelme ereje, mely jobban irányozva ma gas felfödözésekre emelkedhetett volna, hiú vitatkozásokban s hasztalan szörszál-hasogatásban emésztetett föl.

De akkor fényesebb korszak hajnala hasadt Európára. Petrarcha az ókori tiszta forrásból merítvén, s ezzel élénk lelkesedéstől lángoló ékesszólást párosítván, kortársainak lelkűidére mély benyomást tön. A görügnyelv tanulása Olaszhonban a konstantinápolyi követségek által, melyek a romai sz. székhez a török bitorlás ellen segélykérés végett gyakrabban küldettek, lassanlassan behozatott. A Medicis család pártoló bőkezűsége fölébresztette és terjesztette a szabad ismeretek iránti Ízlést. A tudományosság fejedelmi pártolói semmi költséget sem kíméltek, hogy az elszórt kéziratok gyűjteményeit megszerezzék s kelet minden részeiből meghívók és illő díjazás által ösztönzék a tudósokat az ó göröghon tiszta nyelvének tanítására. Konstantinápoly végleges bevétele a törökök által, 1453-ban, a tudományos férfiakat széjjel szórta, kik Olaszhonba menekülvén a görög bölcsészeinek az általános hajótörésből megmentett töredékeit magokkal odavivék, melyeket azután a könyvnyomtatás legújabb találmánya a sülyedéstől örökre megóvott.

Minden közre hatott egy általános forrongás előidézésére. A nyomda gyorsasága az ókori irodalom emlékeit megsokasitá; de egész század munkája kivántatott e drága maradványok rendezésére s kiigazítására. Ezen ha-