Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1855
21 hat tevembP állván, két uj tanterem- s egyéb a tanoda szükségeinek megfelelő helyiségekről is kelle a cisterci szerzetnek gondoskodnia. Egyelőre ez máskép nem vala eszközölhető, mint hogy a kolostor lakásul szolgáló éjszaki szárnyának két terjedelmesebb szobája ugyanannyi tanteremmé, egy másik a természettudományi gyűjtemények tárává alakíttatott, egyik tágasabb tanterem része pedig experimentális szobáűl rekesztetett el. Ily állapotban maradtak a dolgok három éven át, mely idő alatt eléggé kitűnt, hogy részint a tanuló ifjúság ketté szakasztott testületé fölötti ügyelet nehézségei, részint a természettani szerek és gyűjtemények tetemes gyarapodása alkalmasabb helyiségeket, a cisterci szerzet személyzetének növekedése pedig a kolostor éjszaki szárnyának oly módoni kiürítését követeli, hogy ez kizárólagosan a tanárok lakául használtathassák. Szóval uj alakulásnak kellett bekövetkeznie, mi meg is történt az 185%-iki tanévet megelőző szünidőben. A templom déli oldalához ragasztott melléképületek, melyek a kettős tűz óta részint rendezetlen- s liasználatlanúl hevertek, részint addigi rendeltetésöket tekintve könnyen nélkülözhető^ valának, szolgáltak az uj átalakulás alapjául. A déli oldalon levő földszinti és első emeleti két mellékterem a templomtól elfalaztatván s minden szükségesekkel elláttatván, két tanteremmé lett, melyek mindegyike 60, sőt szükség esetén 70 tanuló befogadására alkalmas; a második emeletben levő mellékkarzat pedig három teremmé alakíttatott, s szükséges bútorzattal kellőkép elláttatott a szerzetesház könyvtára, a természettudományi gyűjtemények és a természettani szerek befogadására. A gymnasium e végső átalakulása mintegy 3000 pengő forintnyi költséget igényelt; de a cisterci szerzetnek a tanügyet meleg részvéttel ápoló főnöke, ft. Villax Ferdinand apát úr ő nagysága örömest ineghozá ez áldozatot is a tanítás és nevelés oltárára; miért nyilvánosan hálát mondunk neki minden jók nevében ! Az ekként átalakult gymnasium, 185% elején, nagy részben megújult tanári kart fogadott kebelébe. Tudniillik nt. t. Körének József úr, egri fömegyei áldor, miután az egri nagy-gymnasiumban 5 évig dicséretesen tanárkodon, tarna-szent-miklósi plébánossá neveztetvén, — nt. Molnár Miklós cisterci rendű áldor pedig, miután az ifjúság oktatásában 15 évig ernyedetlenűl munkálkodott, gyöngélkedése miatt a fárasztó tanári foglalkozástól egy időre felmentetve, a szerzet anya-zárdájába, Zirczre, nyugalmasabb állomásra helyeztetvén át: Horváth Zsigmond és Sclimuk Jákó cisterci rendű áldorokat, amazt a székes-fehérvári, emezt a pécsi nagy-gymnasium tanárai közöl nyerék utódaikúl. Madarász Mihály és SupkaJeromos cisterci rendű ujmisés áldorok pedig azon czélból csatoltatának a tanári személyzethez, hogy a tanításnál segédkezet nyújtva a tanári hivatásra magukat képezni és előkészíteni kedvezőbb alkalmat nyerjenek. E szerint gymnasiumunk tanári kara ezen évben a következő tagokból állt: Juhász Norbert, cisterci rendű áldor, hittudor, a cist. szerzet egri társasházának perjele, igazgató-tanár. Farkas Gergely, cist. r. áld. osztálytanár, tanácskozmányi jegyző. Horváth Zsigmond, cist. r. áld. osztálytanár a bécsi állat és növénytani társulat tagja, s a franczia nyelv r. k. tanára. Kristófésák Ferencz, egri fömegyei áldor, tanár, felgymnasiumi hitszónok. Makáry György, világi, tanár. Mezner Rudolf, cist. r. áld. hittudor, osztálytanár. Schill Athanáz, cist. r. áld. osztálytanár, a bécsi állat és növénytani társulat tagja. SchmukJákó, cist. r. áld. osztálytanár, és algymnasiumi hitszónok. Stephanovszky Sándor, egri fömegyei_áldor, tanár, s egyszersmind az ékes irás r. k. tanára. Szalay Alfréd, cist. r. áld. hittudor, osztálytanár, s a cisterci szerzet növendékeinek felügyelője. Szvorényi József, cist, r. áld. tanár, a magyar tudós társaság levelező tagja. 1854 óta tudományos küldetésben Pesten. Liszy Lajos, cist. r. áld. oszlálytanár. Szmodiss János, cist. r. áld. osztálytanár. Madarász Mihály, cist. r. áld. pótlár. Supka Jeromos, cist. r. áld. pótlár. Zsassko vszky Fér e n ez, világi, egri főegyházi karnagy, az éneklés melléktanára. Menner Károly, világi, a rajzolás melléktanára.
