Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1855
Értesítés a tanodáról. [Nemcsak a nemzetekre kiható, nagy földterületek képét változtató világesemények, hanem az egyes nemzedékek, sót testületek, intézetek s nyilvános épületeknek hely- vagy történetirati kisebb mozzanatait is, olyaknak tekintjük részünkről: mik szintúgy összefolynak az emberiség nagy érdekeivel, mint a parányi csermelyke a világforgalom útjául szolgáló hatalmas folyammal. S vajha igy gondolkodónak, s gondosan megörizének eldödeink is az ö jelenőkben érdekkel bírni nem látszott sok aprós eseménykéket, — nem kénytelenülne ma a történetbuvár levéltárakat kutatni keresztül egyetlen évszámért, egyetlen személy- vagy helynévért, sokszor nagy és fontos érdekekben, gyakran süker nélkül, vagy legtöbbször kielégitlenül! Egyegy haladási lépés a nyilvános téren, egyegy közreható változás, módosulás, tény, s az ezekhez kötött idő , hely, név és egyéb környület, ha mégoly csekélynek lássák is, nem arra valók, hogy — mert a jelenben a köznapiasságok sorában merülnek fel — föl ne jegyeztessenek, vagy az irattárak homályába temetkezzenek; hanem hogy nyilvános, közös sajátjává váljanak mindazoknak, kik a közérdekeknek morzsalékait becsülni s megtakarítani tudják és szeretik. Ezen szempontokból eredünk ki, midőn a zártabb érdekűnek, talán jelentéktelennek látszó újabb alakulásról készülünk szólani, melyen a legközelebb lefolyt 185% tanévet megelőzőleg egri tanodánk helyiségének a körülmények igényiele szerint átmenni kellett, — felújítván egyszersmind némelyrészt azokat, mik ezen tárgy körül máshol már röviden érintvékjde mik jelen vázlatunknak is alkalmas és együttes áttekintetet nyújtó háttéréül ajánlkoznak. Az egri gymnasium 1689-ben a Jézustársulatabeliekböl itt megtelepedett térítő atyák által nyervén legelső kezdetét, s hat osztályú tanodává 1698-ban emeltetvén, elejénte azon török építményekben helyeztetett el, melyeket a térítők a vártól nyugatra, Eger pataka jobb partján egy mecsettel együtt lakúi nyerőnek. 1700-ban kezdettek a jámbor atyák nagyszerűnek tervezett- s utóbb nagyrészt ki is épített kolostoruk s templomuk emeléséhez, s minthogy ez 1720-ig annyira eléhaladott, hogy a társulat tagjai az uj kolostor elkészült részében már lakást vehettek, a tanuló ifjúság ez évben a csak vesszőből font, sártapaszú s roskadó félben volt iskolából a szerzeteseknek e czélra átidomitott elébbi laképületébe ment át. — 1734-ben kezdett a templom hajója épülni, mi hogy akadály nélkül folyhasson, a szerzetesek eredeti laképületének, mely tizennégy évig oskolául szolgált, le kelle döntetnie, a tanoda a patak melletti Enzingerféle házba helyeztetvén át egy évre, mialatt az elébb templomül használt mecset szereltetett fel ideiglenes tanodává. A következő kilencz éven át nagy buzgalommal folyt az építkezés, annyira, hogy 1743-ban már a templom és a kolostor két szárnya teljesen készen állt; mire aztán magának, a tetemes költség alapot igényelt iskolának kiépítése következett be. — De lássuk intézetünk ezen alkotó részeit egyenként, és érdekesebb részleteik szerint. A templom, mely az összes épülettömegnek déli szárnyát képezi, kettős tornytí homlokzattal keletnek áll, külhossza az előcsarnokkal együtt 25n, belhossza 21°3', szélessége 12n6"; jobbrabalra a szentély mellett földszint és a hozzáépített kolostor első emeletével egy magasságban 7°11 hosszú s 2°1‘ széles — sekrestye és oratóriumoknak szánt — négy mellék teremmel a kolostor második emeletének magasságában pedig, a szentély hátsó végpontjától a tornyokig nyúló 18n hosszú s 2° 11 széles mellékkarzattal vagyon mindkét oldalról ellátva. A templom szentélye mögött kezdődik s 33° hosszaságban éjszak felé nyúlik a két emeletes kolostor nyugati szárnya, egybekapcsolva a nyugatról keletnek tartó-s mellékletével 45° hosszú éjszakival. A keleti vonal, mely az egész kolostor homlokzata s tulajdonkép fő dísze leendettj kiépittetlen maradt, — a templom és kolostor által három oldalról bezárt tér pedig, mely kertté alakíttatott, kezdetben egyszerű fal- az újabb időkben, név szerint 1836-ban, díszes vas 3* III.
