Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1854
19 zik; de tekintvén, hogy ez osztályban minden kivételt mellőznék; továbbá, hogy nem a „fordítandó gyakorlatok“ által, hanem sokkal rövidebb úton enmagam gyakorolnám be az alaktant, s hogy a szókötési utasítások alig terjednének tovább néhány sornál: semmi lehetetlenséggel nem kiizdene a kivitel, miként ezt a tapasztalás már be is bizonyította. Igaz, hogy ügyes tanári kezeket igényel e kivitel, de hisz az első osztályban a legügyesebbek — legszükségesebbek! 2- dik osztályban, az előbbiek rövid ismétlése után összes figyelmemet az alaktani kivételekre, főleg ane- vek nemei, s az igék múlt és hanyatszavai begyakorlására fordítanám, hogy az alaktanban teljes jártassággal bírjanak növendékeim. Ez alatt az olvasást szakadatlanul folytatnám, miután holt nyelv tanulásnál nincs hasznosabb, mint az olvasás, igen, a folytonos olvasás! S habár alkalmaznék olyféle olvasmányokat, melyek alaktani kivételeket tartalmaznak; óvakodnám mégis, nehogy a kivételek miatt oly olvasmánynyal terheljem növendékeimet, mely a remekírók nehezebb részeiből vétetvén, épen nem második osztálybeli ifjúhoz illő. A kivételeket magyarból latinra fordítandó gyakorlatokban sürgetném leginkább, rendes olvasmányéi pedig könnyű párbeszédeket és a sz. Írásból választott darabokat alkalmaznék; a szebb darabokat többször ismételném, hogy növendékeim velők jobban megismerkedvén, azokból némelyeket könnyen betanúlhassanak, s hogy ezen ismételve olvasott részek nyomán elkezdhessek velők deákul beszélni, alkalmazván az olvasott párbeszédből valamely megszólítást, és arra növendékeimtől választ sürgetvén. Ha a fölvett olvasmányokban itt amott infinitiv v. participial szervezetű mondatok foglaltatnának, második félévben ezeket is elkezdeném fejtegetni növendékeimnek, de lehető legegyszerűbben, s csak annyiban, mennyiben a fölvett olvasmány értelmére szükséges lenne. 3- dik osztályban a szókötést egész terjedelmében tárgyalnám, de csak olvasmányok mellett! Ez évben egészen a gyakorlat terére vinném növendékeimet, folytonosan szem előtt tartván azonban a nyelvtani szabályokat, és kiegészítvén, rendezvén azokat, hol szükséges lenne. Szók v. mondatok betanúlásával nem terhelném túl növendékeimet, hanem inkább beszélgetnék, fordítahék Velők Szakadatlanul, fő törekvésül tűzvén ki itt is, valamint a 4- dik osztályban, hogy növendékeimmel a még könnyebb irmodorú sz. Atyák irataiból alaposan ugyan, de minél többet végezzek, hogy szóböséget nyerjenek ifjúim, egyszersmind pedig beleszokjanak s mintegy belenőjenek a latin olvasmányokba; hogy így sóli anyagi sbizonyos fokig alaki nyelvismerettel bírván, ne lépjenek olyanokúi a remekírók olvasására, mint kik még á közönséges deáksággel sem ismerősek; hanem mint olyanok, kiknek szükséges ugyan a deák nyelvet tovább is tánúlrii, egyázérkmind pedig azt a remekirmodor által nemesíteni. 5- dik osztályban megkezdeném növerűlék'éí'mmel a remekírók olvasását. Ebben és a következő osztályokban visszamennék egyszersmind a nyelv elemeire, az alaktanra, bővebb és philosophiai szempontból vévén föl azt, miként ezt példaúl Krüger nagy latinnyelvtanában oly gyönyörűen előadja az érettebb ifjak számára. A remekírókat illetőleg pedig, mint ifjaimmal osztályonként fölebb jutnék, miként az olvasmány változnék, és akár irmodor, akár tartalomra magasabb és tömötteb lenne, szintúgy növekednék figyelmem annak kezelésében: hogyan oszszam föl és helyezzem el az újonnan megjelent részeket a már ismertek közé, hogyan kapcsoljam össze azokat egymással, hogy állítsam vissza az egységet sat. És mert növendékeim szárnyai osztályonként nőnének és erősödnének, a felsőbb osztályokban magasabb szempontból kezdeném fölvenni a remekírói olvasmányt, tekintetbe vévén nemcsak egyes beszédrészek, hanem egész mondatok egymáshozi viszonyait; kapcsolatba hoznám és bekebelezném a másodrendű mondatokat a fömondatba, kimutatván az alapot, melyre egyes részek sőt az egész fektetve van ; valamint azon vezérfonalat is, mely az egészen átfüzödik. — De száz szónak is egy a vége, és én sietek kimondani ez egyet, hogy a betűszedőnek több dolgot ne adjak. Értekezésemben többet szándékosan nem érintettem, hogy az fölötte terjedt ne legyen. Lehet, hogy mások kevesebbel többet mondottak volna ; egyébként könnyebb gyermeknek magyarázni, mint ezen magyarázatot szabatosan leírni. Miért is alólirt értekező, igényét tovább nem terjeszti, mint tájékozásúl kimutatni a kezelési módot, a kivitel a gyakorlat dolga; ennek gyümölcse a siker, mely legjobb hévméröje a tanári kitartó buzgalom-, erő- és ügyességnek. Szalay Alfréd. 3*
