Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1853
18 nyomta szellemi életünket. Örök hála! hogy ott állhatunk most, hol intézeteinktől a’ számos előnyöket, vagycsak a’ jó reményt senki meg nem tagadhatja többé, — hacsak a’ nevelés 's tudomány gyümölcskertjében is egyetlen nyártól nem várja az érlelést. Mi legalább, kik közvetlenül kertészkedünk abban, nem kétkedünk többé, miszerint igazolni fogja idővel a’ gyümölcs jelen lelkesedésünket, — kivált ha számba veszsziik azt is: mikép azok, mik újabban a’ tanítás’ rendszerezése körül történtek, nincsenek megint félszázad’ számára előírva; hanem csak a’ kísérlet’ szerény nevével nevezve. E’ környííletek közt méltányos, hogy a’ fontos ügyről, mely a’ közrészvétnek mindinkább tárgyává lesz, a’ nyilvánosságnak időnként rövid számot adjunk, annyival is inkább, mert folyvást vannak még, kik az uj tanrendszert némely lényeges vonalaiban is, jóakarattal bár, de még mindig kétkedő tekintettel nézik. Egyike az aggodalmat költött újításoknak: az iskolai nevelés-’serkölcsiséggel kapcsolatban gondolt osztálytanitás (Klassen-system) megszűnte, ’s még e’ fölött a’ testibüntetésnek is szabályozása, 's illetőleg eltöröltetése; másik a’ tantárgyaknak a’ gymnasiumi növendékség korfejlettségével ’s tanulmányi eléhaladhatásával összevetett minősége 's mennyisége. Nem szándokunk az isk. szervezeti terv védiratát adni. Elvont okoskodás helyett eddig is tapasztalás szólhat már a’ mellett minden rendezettebb intézeteinknél, — és e’ tapasztalás legszebb reményekre jogosító lehet. Részünkről őszinte örömmel tekinthetünk vissza a’ közelebb legördült tanévre is, akár e r- kölcsi emelkedését nézzük növendékségünknek; akár tanulmányi közeledését intézetünknek a’ czélhoz, mely 1849-ben eléje tűzetett. Nem nagyon messze haladt még az idő, mikor úgy hittük: hogy, tekintve a’ sűrűbb fegyelem- szegéseket, az iskolák osztálytanáraik’ folytonos őrködése, bíráskodása, 's a’ legvégső javító eszközök alkalmazása nélkül meg nem állhatnak. ’S valóban, az iskolai fegyelem’ eme gyakori sérelmei többször foganatba is vétették akkor az érzékenyebb fenyítékeket: és — nem fürkészszük a’ dolog’ psychologiai alapját — ezen keményebb fenyítékeket újabb meg újabb okok tették folyvást szükségesekké. Jött azonban az eljárás’ mai humanisticus’ szabályozása, — és mintha magát a’ léget is, melyben az ifjúság mozog, megszelídítette volna az, időről-időre gyérülni kezdenek az esetek, melyek ama legszélsőbbek’ használatát szükségessé teszik. Sőt maga, a’ fönhagyott fegyelmi szigor alkalmazása is hovatovább ritkábbá, gyöngébbé szelídül, úgy hozván azt magával a’ szerencsés szükség. Tetemesbnek mondható kihágás alig szomoritá ez év’ leforgása alatt intézetünket; mit ha okunk nem volna is szerencsés esetékességnél többnek tekinteni, azt, mint kedves jelenséget örömmel kellene fölemlitnünk. És ha e’ környület a’ szelídülő idők’ hatásának volna is betudandó; mindenesetre a’ tanszervezeté maradna az érdem: miszerint az az idő’ intését megértve, akkép intézkedik, hogy a'serdülő ifjúság emberi méltóságának tudalmára ébredjen, ’s a’jót magáért tanulja szeretni, 's a’ roszat kerülni. Mi a’ gymnasiumi tantárgyak’ minőségét illeti, olyanok ezek egyrészben, melyek — mint nevezet szerint a’görög nyelv, mathematica, nézlettan, geognosia, physiologia, physika 'stb. — előbb vagy épen nem, vagy csak bizonyos mértékben, a’ felsőbb osztályokban foglaltának helyet. Mit szóltunk volna rá csak egy évtized előtt is, ha valaki annak lehetőségét vitatta vala előttünk: hogy a’ 10—11 éves gyermeket képezhetni már a’ geometriának, hacsak elemeiben is; a’ 12 — 13 évest a’ görög nyelvben, chrystal- lographiában, physikában, a’ 13 — 14 évest a’ geognosiában ’stb. És hogyan állnak most a’ dolgok? Nemcsak szeretettel, de — miután a’ mennyiség- vagy kiterjeszkedésre nézve nincsenek határozottra szorítva — siikerrel is forgatják azok e' könyveket. 'S hogy nincs nagyon messze azon idő, hol az osztályainkra kiszabott tanmennyiség egész terjedelmében fog majd adathatni, kitűnik intézetünk’ ez évi leczketervéből, miszerint az, a’ tantárgyak’ felosztását illetőleg,csekély kivétellel, már teljesen belépett azon vágásba, melyet a’ szervezeti terv a’ gymnasiumok számára kijelöl. A’ görög nyelv az alsó osztályokban egészen, a' felsőkben csekély különbséggel elérte a’ kiszabott mértéket. A’ német nyelv, az év folytán érkezett pótlékutasitás
