Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1852
Növényünk ez, első időkben, hol csak mint kerti dísz vagy gyógyszer nyert még alkalmazást, különböző neveket * **)) viselt Európában; a tabaca (tubák) nevezet pedig csak a’ növény'mai használatával, a’ dohányzással, vétetett be. Már Oviedo tudósított róla, mikép a’ dohányfüst-szívást a’ st. domingóiak tabaccózni (mint nálunk: pipázni) féle szóval fejezték ki; míg Benzononak húsz évvel későbbi (1555) értesítéseként Mexikóban maga a’ növény mondatott volna tabacco-nak. A" két eltérő véleményt Toledo Férd. akkép hitte megigazíthatni: hogy a’ mondott nevet a’szopókára vagy dohányzó eszközre vitte át. Csak Monardes volt első (1569), ki a' tabacco (tubák) szót T a bagó szigettől származtató le, a’ nélkül azonban, hogy puszta véleményét kellőkép bebizonyította ’s az öt megelőzök’ eltérő nézetét leronthatta volna. Ma, a’ Humboldttól közelebbi időkben felújított véleményt tartják e" kérdésben, mely a’ Toledoéval egyezik meg. A’ dohánynövény’ európai első ismerete "s elterjedésének története — mint láttuk — közvetlen összefügg ugyané" növény’ orvosi használata- ’s füvészkerti tenyésztésének történetével. Mennyiben pedig annak mai alkalmazása— füstjének, levének (bagózás) "s porának szívása —jóval későbbi: a’ dohány’ ezen használata- ’s nagyban tenyésztésének története amattól természetesen külön tekintendő. Nem valószínűtlen, mit többen tartanak, mikép Amerika’ benszülötteinél e’ növény’ levele rágásra és sebek burogatására alkalmaztatott először. Ismert dolog, miszerint meleg napokon a’ hűsítő fris növénylevelek gyakorta a’ szájba vitetnek. Midőn valamely tiszta "s kivált illatos zöld (menta, diófa ’stb.) mellett elhaladónk, magunkat is rajta kaphattuk talán már ezen ösztönszerü nyalánkságon. És ha az ily növényleveleknek fűszeres, izgató, néha] kellemes mámort okozó nedve itt vagy ott megízelilteték, könnyen szokásos élvezetbe mehetett az által. Ily esetlegességnek köszönik a’ fönebb is említett betel és coca-levelek, úgy a’ then, opium és számtalan mások mostani használatukat ’s illetőleg elterjedésöket. Mi a’ dohányzást és burnótozást illeti, már Amerika’ fölfedeztetésekor ott lelték annak divatát St. Domingón és Mexikóban az európaiak A’ dohányzásnál hihetőleg a’ szivarok (cigarrók) **) használata volt az eredeti, minthogy ehez semmi segédeszköz, legfölebb egy nádszál vagy más egyszerű cső vala szükséges. A’ tulajdonképi pipákat csak 1585-ben látta Greenville Richard először Virginiában, melyeket körülírva agyagcsövecskéknek (tubuli ex argilla facti ad foliorum incensorum fumum haurieiidutn) nevezett el. Cooper J. Amerika’ fölfe- deztetéséröl írt könyvében Sanchót, Columbus’ egyik kedveltebb matrózát, tartja az európaiak közöl elsőnek, ki Cuba szigetén a’ benszülöttektől látott sajátságos szokást megkísérlő. Európában csak a’ 16-ik sz. utófelében vette az kezdetét. Legalább e’ tárgyban fenhagyott tudósításai azon országoknak, melyekben e’ szokás minden hihetőség szerint legelőször támadt, nem vezetik mondott kornál felebb emlékezetünket. Különösen pedig az angol Raleigh, az első virginiai telep’ alapítója, ismertethette meg ezen élvezetet hazájával Harriott, Raleigh’ utitársa, maga mondja cl magáról: mikép s’ dohányzást, miben szint’ oly különös, mint jótékony sajátságokat lelt, Virginia’ honosaitól maga is megszokta. Sőt Lane Ralph, a’ nevezett gyarmatalapitó’ hajóskapitánya számosabb pipákat is hozván magával, azok használatára több barátait ’s honfiait hamar rákapatta, úgy hogy máris köröcskék támadtak, kik sör, muskatdió 'stb. mellett jóizűn füstöltek. Tulajdonkép mégis Jown James" virginiai gyarmatán, 1607 körül, kezdett az európaiak közt azon kereskedelmi érdekből is terjedni ’s terjesztetni: hogy e’ termenyöket "s annak felkapott használatát mindinkább közönségesitsék. És sükerült is ez, daczára a’ szoros tilalmaknak, melyek a' dohányzásra a’ különböző tartományokban rögtön következtek Sőt épen e’ tilalmak ébresztők fel annak mind nagyobb-nagyobb érdekét és segíték elő példátlanul gyors elharapózását. Közdivatú lön most úgy a’ palotákban, mint a" polgári és póri hajlékokban; suta burnótozás — mihez hasonló addig hallatlan volt — még a’szent helyeken, a' templomokban is: az idősek, ifjak, sőt a’ nők között is. Ennek következménye lett, hogy már I. Jakab a’ dohányfogyasztásra súlyos adót vetett, Virginiában egyegy termelőt 100 fontra szorított, ’s végre az áradó divat ellen 1619-ben ,Misocapnos (füst- gyűlölő t‘czimü iratában is hatni törekedett. E’ munkáját Lengyelhonban az ,A ntimisocapnos‘dohányvédö munka, 1628ban pedig egy dohánydicsöitö ,Hymnus‘ is követvén, az új élvezetnek csökkenteni szándokolt hitelét mégiukább emelték. Csak kevéssel utóbb maga a kórmány is jónak látta: policialis tekintetekről pénzügyiekre térni át; mire sebes áradatként futotta be a’ dohányzás divata egész Britanniát, úgy hogy a’ kezdő Raleigh irlandi birtokán, a’ corki grófságban, tetemes terjedtségben kezeltethette már a’ dohánytermelést. Angliából, közvetlenül Jown’ ideje ( 607) után, Hollandba csapott át az új divat’ járványa, hol különben a’ dohányt, mint gyógyfüvet, 1561 körül is nemcsak ismerték már, de termesztették is. Valamivel utóbb Portu*) Mint. Herba nicotiana, h. legati, h. reginae v. medirea, h. tornabnna, h. sanctae crncis, petum, panacea ’stb. **) Cigarro .spanyolét tölcsér-idomban összetekergetett papirost jelent eredetileg, most mint tudjuk, europaszerte a’ szivarokká göngyölt dohánylevelekre használatos az.
