Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851
10 Eltol kezdve ezen parányi bolygók fellalállalásai bámulandó sebességgel követék egymást. 1847- ben Flora, 1848-ban Metis, 1850-ben Parthenope, Hygiea, Victoria és Egeria, 1851-ben Irene, Hebe, Iris, Eunoinia, végre 1852—diki Junius 24-én egy még eddig nevezellen bolygó találtatott fel. Ezen feltalálások dicsősége leginkább De Gasparis Nápolyi és Hind Londoni csillagász u- rakat illeti, kik erős távcsövek birtokában lévén, egész idejűket ernyedellen fáradsággal e’ tárgynak szen- telék. Mindezen, számszerinl jelenleg 18 kis bolygó pályái Mars és Jupiter pályái közzé esnek. Nap- tóli középlávolaikat ’s körülfulási idejűket a’ következő átnézet mutatja elő: Bolygó neve Naptól. közép távola Körűlfutási ideje Flora - - 44 mill. 040000 ném. mfd. 1193i/2 nap Eunoinia- 46 mill. 252000 n 11 1284^ ii Victoria- 46 „ 696000 n 11 1302./, ii Iris - - - 47 „ 700000 n 11 1345 ii Metis - - 47 „ 720000 11 11 1346 a Hebe - - 48 „ 500000 11 11 1363 ii Parthenope - 49 „ 040000 11 11 1410 ii Irene - - 50 „ 748000 11 11 1476 ii Egeria - - 51 „ 583000 11 11 1492 ii Aslraea- 51 „ 590000 11 11 1511 ii Hygiea - - 63 „ 020000 11 11 2043 ii Jegyzék. Szinte folyó év mart. 17-é* de Gasparis Psyche es április 15-én L, u t h e r úr Th «- tis bolygót találtaiéi, de melyekről eddig csak annyit tn- dnnk , hogy szinte a’ Mars «* Jupiter közt futó kis bolygók családjához tartoznak. A bujdosók naptóli középlávolaikra nézve már a’ halhatatlan Keppler János a’ 16-dik században egy igen érdekes számsorra akada, mely ezen távolokat meglehetős pontossággal jelenti ki. Ha t. i. a’ következő számsor: 0, 3, 6, 12, 24, 48, 96, 192, 384’stb. minden tagjához 4-et hozzá adunk, a’ következő számsor keletkezik: 4, 7, 10, 16, 28, 52, 100, 196, 388 és ha Merkur bujdosónak naptóli középlávolát 4 egyenlő részre felosztjuk, Vénusnak naptóli középtávolára 7, a’földére 10, Marséra 16, Jupiterére 52 olyan rész jut, úgy hogy az egyes bujdosók naptóli távolai a’ fönlebhi számsort követik. Mars és Jupiter közt azonban hézag volt a’ sorozatban mindaddig, míg a'folyó század kezdetén Ceres feltalálásával, mely a’ 28 távolságban vagyon, a’ hézag kitöltése megkezdődött ’s a’ most annyira szapora új meg új bolygók felfedezése által mindinkább folytattatik. Mindezen kis testek a’ 28 távolban vannak a’ naptól ’s hihető, miszerint számuk még folyvást fog szaporodni; mert Hygiea és Jupiter közt még tetemes az ür. Miután mindezen kis lestek igen középponlküli pályákban mozognak, magok pedig igen csekély nagyságúak ’s mindnyájan csupán távcsövi, vagyis olyan csillagok, melyeket szabad szemmel látni nem lehet, a csillagászoktól az Asleroides nevezet által különböztetnek meg a’ többi nagyobb bújdosóktól. Magyarnyelven talán a’ nagy planétákat búj dós óknak az Asteroidákat pedig bolygóknak lehetne elnevezni, a’ mint részemről azt már évek óta szoktam. Túl a’ kis bolygókon, a’ Marsénál több mint háromszor nagyobb távolságban Jupiter járja az ö 682 millióm ném. mérlföldnyi pályáját a‘ nap körül. Ezen bujdosó a’ legnagyob az egész rendszerben 1 ? mert egyenlítőjének átmérője 20018, tengelye 18524 német mértföldet mér; tömege —— része a’ nap tömegének; tengelyforgását 9 ór. 55. p. 26 mpercz alatt végzi, napkörüli futásában pedig 4329 napot tölt. Évszakai csak kevéssé különböznek egymástól; a’ naptól nyert raegvilágíttalása 26j/$-szer gyengébb a’ földénél, a’ nap átmérőjét pedig 5-szür kisebbnek látja mint mi azt láljuk. A’ bujdosók közöl az egyetlen Salurnust látja fényesebbnek, míg a’ többiekről csak igen keveset tud, a’ földet pedig meg sem látja. Felséges díszítménye éji egének azonban négy holdja. Olykor mind a’ négy egyszerre lehet láthatára fölött, sokkal gyakoriabb azonban az ellenkező eset, t. i. hogy egyik sem látlalhalik; mert e’ holdak annyira közelek Jupiterhez, hogy láthatóságuk soha sem terjed annak egész félgömbére, hanem mindig csak jóval kisebb részére. Ahhoz járulnak még továbbá a’ holdaknak gyakori fogyatkozásai, melyek Jupitert holdjainak legjobb világításától rendesen megfosztják, mivel rajla a’ három benső hold megtelései sohasem, a' negyedikéi pedig csak ritkán láthatók; úgy hogy e’ leliinletben Jupiterre nézve, mind a’ mellett hogy 4 holdja van, a’ dolog sokkal roszabbúl áll mint nálunk, kik csak egy holddal bírunk.
