Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851
8 Krisztus szül. utáni évben lesz sarkcsillag 4200-dikban Cepheusnak y-val jelelt csillaga 6000-dikben ugyanannak /3-val 11 ii 7500-dikban ugyanannak a’ hattyúnak a-val 11 ii 10200-dikban a-val 11 ii 11400-dikban ugyanannak a’ lantnak S-val 11 ii 13800-dikban «-val 11 ii E’ korszak 21600-dik évben Kr ut. fog befejeztetni, hogy azután újra kezdődjék. — Ádám idejében a’ sárkány £-val jelelt csillaga volt sarkcsillag, a’ vízözön idejében a a’ sárkányban volt az, Mózses szintezen csillagot ismeré sarkcsillagnak. A’ világsarknak ezen változása következtében Európában jelenleg látható több csillagzatok idővel láthallanokká válandnak és viszont, de az éggömb egyenlítője is egészen más csillagokon vonu- land majd keresztül, mint azok, melyeken jelenleg elterjed. Egy másik változást szenved a’ napút lejtőssége azon háborgó befolyások következtében, melyeket a’ többi bujdosó a’ földre gyakorol. A’ napút lejtősségének ezen változásánál fogva idővel az évszakok és naphosszak közti különbség is fog változni, de oly csekély mennyiséggel, hogy ez majdnem észrevehetetlen fog maradni. Egy harmadik változás a’ föld napközeiének helyzetét illeti. Jelenleg ez az éjszaki félgömb terébe esik, de 10000 év múlva annak leghosszabb napjával fog összeesni, mi az évszakok tartósságára is lesz némi befolyással. Jelenleg tart t. i. a’ földnek .éjszaki félgömbén : a’ tél : 89 napig n tavasz 92i/t ii nyár 93/, a az ősz 90 ii iig fog tartani: a' tél 93i/2 napig ii tavasz 89 ii ii nyár 89 ii az ŐSZ 93*a ii mind a’ mellett azonban, a’ földpálya csekély középpontkülisége miatt, a’ nyár hősége és a’ tél hidegsége csak igen kevéssel fog növekedni. ’S ezek után átmegyünk a’ bújdosók negyedikéhez: Marshoz. Ezen bujdosó 30 millióm 473846 mértföldnyire áll a’ naptól, 's azt 686 nap 23 ór. 30 p. és 41 mpercz alatt kerüli be. A’ mellett minden 24 óra 37 perez és 22 mpercz alatt fordul meg egyszer öntengelye körül. Egyenlítője, pályájához 28° 427 nyi szöglet alatt hajlik, átmérője 892 német ménfőidet tesz, tömege pedig Q következő egyenetlen évszakokra oszlik: Tart t. i. részét a’ nap tömegének. 668 marsnapból álló esztendeje a^ Az éjszaki félgömbén a Tavasz 191 y, napig a Nyár 181 „ az Ősz 149i/j „ a Tél 147 a’ déli félgömbén Ősz Tél T avasz Nyár. És miután Mars pályája igen nagy középponlküliséggel bír, e’ tetemes egyenetlenséghez még egy másik, az elsőt némileg kipótló egyenetlenség járúl, t. i. a’ napvilág ereje az éjszaki nyárban a’ déli- nyárihoz úgy van mint 20 a’ 29-hez. E’ két egyenetlenség közvetlen következménye az, hogy az éjszaki félgömbön a’Nyár hosszabb de kevésbbé meleg, a’ Tél rövid és szelíd, ellenben a’ déli félgömbön a' Nyár rövid és forró, a’ Tét hosszú és zordon; mind az a’ mennyiben a’ mérséklet a’ nap állásától függ. A’ föld példájára Marsot égaljakra felosztván, rajta a’ hideg öv 28°42/-nyi, a’ mérsékelt övék mind
