Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851

15

döklő pontok melyekkel számlálhallan sokasa'gban van behintve az ég éji színtere, az úgynevezett állócsillagok jelentéktelen testek-e, melyek talán csak a’ világtérnek a’bujdosók-'süstökösöktől igénybe nem vett fölöslegét foglalják el? Korántsem! Itt felhúzott függöny előtt állunk, mely nekünk az isteni tökélyek és müveknek még egy sokkal nagyobbszerü, kimérhetlenebb színhelyét nyitja , de melynek közelebbi megszemlélését, a' tudomány fáklyától vezetve, más alkalomra kell hagynunk.

Érlcsilvciiyek a’ iiagj-gymnasiiimrél.

i.

Az egri gymnasium’ átalakulásaISazai tanintézeteink’ újonszervezése álalán véve nagy előmunkálatokat föltételezett, ’s több helyütt nehéz akadályokkal találkozott ’s találkozik folyvást. Előfordultak ilyenek intézetünk’ megalapításának munkájában is, melyeket azonban győzelmesen hárita el az illetők" nemes buzgalma. — Mint haza- szerte, úgy nálunk is az intézet’ anyagi s szellemi erejének tisztába hozatalával téteté a’ Közokt. M. Ministerium az első lépéseket. E’ végből jelent meg Egerben 1850-ki oct. 26-án peslkerííleli osk. Főfelügyelő t. ez. Kovács Pál úr, hol az iskola" nagy vidéke- ’s népességének tekintetéből, miszerint itt már előbb a’ 3-500 növendéket számlált középlanoda mellett az érseki lyceumban philosophiai, jogi ’s theologiai látogatott iskolák is léteztek, a’ gymnasiumnak nyolez osztályúvá alakulandása iránt nemcsak óhajtását fejezé ki; hanem az újabb Szervezeti terv’ értelmében megszüntetett, itt azonban még ideiglenesen folyamatban volt philosophiai szaknak, úgy,a’hat osztályú közép-tanodának igazgatóit ’s tanárait a’ két intézet" egygyé olvasztása’ megkísérlésének czéljával maga köré is gyűjtötte.

Kiindulási szempontúi a’ két intézet összeolvasztásánál ezek’ népessége ’s egy nagy gymnasiumnak ebből következő szüksége mellett azon ok is szolgált: hogy a’ cislerci Rend — habár a’ nyolez osztály" saját eröáldozalával leendő felállításának gondolatát ’s óhajtását szivében tartotta — mostanra tanító egyéneinek szűkében azt teljességgel nem látta létesíthetönek. Azonban fenczímzelt Főfelügyelőnek buzgalma ez úttal sükert nem érhetett, ’s így az intézet’ sorsa csak annyiban vitetett előbbre, mennyiben annak, mint kis-gymnasiumnak, az új tan-rendszerhöz alkalmazkodása elrendeltetett és eszközöltetett; a’ felső négy osztály pedig a’ helybeli 's vidéki ifjúság’ javáért 's a’ nyilvánossági jog’ kinyerendésének reményében a’ volt philosophiai kar’ tanárai állal láttatott el. Utóbb, 1851 —ki jan. 17-én a’ cist. Rend apátja Ft. Villax Ferdinand úr kíséretében ismét megjelent a" fenliszlelt Felügyelő az ügyet újból fölkarolni, hol az egri Érsek, fő-káptalani küldötlek ’s a’zirczi Apát" részvétükkel tartott tanácskozmanyban a’ kérdés ugyan többé akadályokra nem talált; a’ várt eredmény azonban csak ugyanaz évi apr. 28 —29-én fejlődhetett elé, midőn t i. Nagymélt, Bartakovícs Béla egri érsek, a’ fő-káptalan ’s a zirczi Apát úr kölcsönös egyezkedésük nyomán: a’ cist. Rend, addigi tanárainak számához háromnak, az Érsek ’s Káptalan szinte háromnak alapittatását áldozatkészséggel ajánlák meg. Az örömmel üdvezelt alapító okirat haladéklalanúl föllerjeszleték a’ M. Ministeriumhoz, foganatba vétele azonban újabb nehézség közbejötté miatt ismét halasztva lön, — s ilykép a négy felső oszlály’ sorsa újólag kétes függőbe ejtelelt vissza, mi az érdeklelt szülök- ’s felsőbb tanulókra az iskolaév’ elöhaladtával hovatovább aggaszíóbban hatott , minthogy az intézet’ ily állapotában érvényes iskolai bizonyítványokra számot nem tarthattak. E’ tekintet érleié meg végül Érsek ö kegyelmessége’ azon nemes öneltökélését, miszerint a’ Közokt. M. Mi- nisíeriumhoz küldött megbízottja által az intézet’ sorsának vég-elintézését föltétlenül eszközölje, mi a’ Mi-