Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1850
8 cientem, macerantem se praebet ille. Ezeket összehasonlítva, látszik hogy lop mint főnóv nem lehet más, mint marcor, ruga. De úgy hiszem, elegendő volt ennyit érinteni állításom igazolásaúl; visszatérek tehát a’ képzőre, mely nemcsak egyszerű nevekből, mint eddig láttuk, hanem egyszerű igékből is alkot más igéket, ilyenek: bök-öd, csügg-ed, döf-öd, dug-ad, e'l-ed, ev-ed-ik , fog-ad, fogg-ad, forr-ud, fiigg-ed, gngg-adhull-ad, ill-ed, ken-d-ik, lább- ad, lep-ed, lök-öd, mull-ad, mos-d-ik, növ-ed (régi szó), ngell-ed, nyom-od\ pök-ó'd, száuy-ad, rak-od-ik v. rak-osz-ik, ri-ud v. riv-ad, lel-ed (a’ vegytanban), ver-d-ik. Ide tartozónak látszik szab-od-ik, vagy mint némelyek helytelenül Írják: szab-ód-ik ige is, ha ezt szab — sarcinat, concidit, item: aptat, concinnat igétől lehetne származtatni, én azonban ezt, mint régibb szókönyveinkben elé sem fordulót helytelennek tartom,’s helyette egyedül szubad-koz-ik = se se excusat, obtendit se liberum esse, non obligari; szóról szóra fordítva: liberum se praebet x.praestut ille igét vélem jónak, a’ szabad melléknévtől származtatva. Ezek közöl, a’bök-öd, döf-öd, lök-öd, pök-ó'd igéket ma gyakorító értelemben szokjuk használni, u. m. puiictilat, saepius arietat, saepins quatit, saepius pungil, punciitat, sputat; de ad ed stb. képző nem képez gyakorító igéket, ily jelentésben csak bök-dös, döf-dös, lök-dös, pök-dös, v. bök-döz, döf-döz, lök-döz, pök- döz helyesek. Egyszerű igéktől származottaknak látszanak ezek is: dől-ed, fúl-ad, fejl-ed, gyúl-ad, hajl-ad, kajl-ad, leng-ed, oml-ad, ökl-ed, öml-ed, íerp-ed, vál-ad, de a’szóelemzés mutatja, hogy ezekben a’ dől, fúl stb. nem gyök-, hanem már képzett igék. Ezekhez tartozik jútsz-od-ik ige is, mely már csak azért is figyelmet érdemel, mivel nyelvünkben, — legalább tudtomra, — hozzá hasonló példa nincs. Fölebb láttuk, hogy jut gyökből a’ hangozója vesztett esz képzővel jút-sz-ik származott, mast pedig ját-sz-UA, ugyanezen képzővel,.de od alakban jál-sz-od-ik származik; ebben tehát ugyanezen egy képző kétszer fordúl elé, t. i. sz és od alakban. De alkot ezen képző igéket már más képzővel, különösen am em, an en, up ep, ar er képzőkkel meg- bövült igéktől is, és pedig: a) am em képzővel származott igéktől, u. m. csisz-am-od-ik , csnsz-am-od-ik, el-em- ed-ik foly-am-od-ik , fut-um-od-ik , für-em-ed-ik, ltül-em-ed-ik , iram-od-ik , isz-am-od-ik . sik-am-od-ik , szül-em-ed-ik, vet-em-ed-ik. b) an en képzővel megbövült igétől csak az egy fog-an-od-ik igénk vagyon, mely, az od képző hangzóját elvesztve, d bötüjét pedig sz-re változtatva, fog-an-sx-ik alakban is használtatik, sőt az sz és z közötti hangrokonság miatt sokan fog-an-z-ik alakban is használják. — Sokan an en képző helyett am em-ét használva, fogam-od-ik , ’s az od képző mast említett változásával fog-am-sz-ik, v. fog-am-z-ik-ot Írnak, így tehát ezen egy ige hatféle alakban használtatik, u. m. fog-an-od-ik , fog-an-sz-ik, fog-an-z-ik; fog-am-od-ik, fog-am-sz-ik, fog-am-z-ik; ezek közöl csak fog-un-od-ik és fog-an-sz-ik helyeselhető, a’ töbiek helytelenek; ugyanis régibb íróink un en képzővel használják ezen igét minden származékaiban, u. m. fog-an-ik — concipitur; fog-an-ut = con- ceptus, efficacia; fog-an-allan = ineíficax; fog-an-at-os — efficax; fog-an-sz-ik — concipitur; fog-an-od-ik v. foga-an-osz-ik = coalescit; fog-an-t = concipit; fog-un-t-á (ma: fog-an-tyu) = ansa , manubrium, capulus ; fog-an-lat-ik = concipitur; fog-an-tat-ás -= conceptio; tehát am em képzővel mindig helytelen; a’ képző d bötüje pedig mindig csak ss-re változva fordúl elé, u. m. beteg-sz ik, cselek-sz-ik, ele'g-sz-ik, gazdag-sz-ik stb. cs) ap ep képzővel származott igéktől, u. m. al-ap-od-ik, áll-up-od-ik, csill-ap-od-ik, gyar-ap-od-ik , tel-ep-ed-ik, ter-ep-ed-ik , ül-ep-ed-ik. ez) ar or er ör képzővel származott igéktől, u. m. csav-ar-od-ik, csik-or-od-ik, facs-ar-odik, fod-or- od-ik v. fod-or-osz-ik, hev-er-éd-ik, kav-ar-od-ik, kev-er-éd-ik, suny-ar-od-ik, ng-or-d-ik, tak-ar-od-ik, tek-er- éd-ik, vak-ar-od-ik, zav-ar-od-ik. Ily származatuak e’ következők is: ándorodik csöpörödik fanyarodik háborodik v. há- komorodik szenderedik áporodik csucsorodik fintorodik boroszik kondorodik szigorodik bátorodik csutorodik fontyorodik. homorodik kuezorodik szomorodik bodorodik ezondorodik gémberedik hunyorodik kunkorodik szotyorodik bojtorodik domborodik v. giberedik kámpicsorodik nyomorodik szömörödik csámporodik dudorodik gugorodik kanyarodik szaporodik v. sza- tántorodik v. táncsiperedik v. düdörödik gugyorodik keseredik poroszik toroszik
