Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-04 / 27. szám
4 EGER, (27. sz.) 1914. április 4. Itt is mindkét felül Genius látszik. — A’ betűk miud ez, mind amaz oltár alatt hajdan aranyozottak lehettek. — Ez utóbbi oltár végoldalán a’ Sanctuarium felé, irányában amaz imént felhozott: Franciscus Dobó Filius ’s. a’, t. fölirásnak, a’ mint okosan gyanítani lehet, a’ Dobu’ nemzetiség címere vau: körösleg sárkány tekeredik. E’ körben fölül ugyan Dobó István képe szinte sisakosán, szakállosan, ’s a’ kőlappal balján, egészen a’ szobor’ hasonlatosságára vau márványba vésve, csakhogy (a’ mint címerekben szokás) nem egészen, hanem derékig. Alatta korona, s’ ez alatt ismét egy elszigetelt nagyobb korona van, melly a’ címert két részre osztja, 's alul ismét Dobó ábrázoltatik, a’ felsőhöz mindenben hasonlóan, Ez a’ képlet olly csinos, és jeles, hogy műértőnek is kielégítő gyönyörére lehet. Ez oltár fölött Szűz Máriának igen szép képe van ily fölirással: Tha V MatVrga Saslnensls In hVngarla proDIglIs ContlnVo ILLVstris. A kép fölött kettős cimer van főiszegezve, tudniillik Keresztes Lászlóé jobbról illy körül írással: P. ac. G. Dnus Ladislaus Keresztes, et Consors sua. Balról Fráter Anna címere van, hasonló festésű az előbbihez (a’ címerek részei azonban egymástól különbözvén) illy írással: Generosa Domina Anna Fráter de Kesserü ex pio voto erexerunt. Még arról is emlékezik két legöregebb Dobó-Ruszkai lakos, hogy az ő gyermekkorukban meszeltetett be az egyháznak veres színnel megírt boltozatja, a’ minek valóban naponként nyilvánosabb jelei tűnnek elő. Az újabb épületü tornyon ez a’ fölírás: NoblLIs Vngara Gens qVVM sVrgis In hostes SVrglt et haee tVrrls foöDera GaLLVa aVet.“ HÍREK. Eger, 1914. április 3-án. Virágvasárnap. Virágvasárnapján, Krisztus Urunk diadalmas jeruzsálemi bevonúlásának emlékünnepén, délelőtt 9 órakor a Főszékesegyházban barkaszentelés és körmenet lesz. Az ünnepies szentmise alatt passiót énekelnek. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Sebestyén Gyula. dr. orvost, a pozsonyi Erzsébet tudomány-egyetem sebészeti tanszékéhez tanársegéddé nevezte ki. A kinevezett városunk szülötte. Az egri polgári fiúiskola. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Egerben magyar tannyelvű állami polgári fiúiskolát szervez, melynek I. osztályát — a most érkezett leírat szerint — már az idén, szeptember hó 1-én megnyitja és fokozatosan 4 osztályúvá fejleszti. Eger városa, amidőn más városok nagy anyagi áldozatokat is sikertelenül ajánlanak fel — igazán olcsón jutott az állami polgári fiúiskolához. A kultuszminiszter mindössze arra kötelezte a várost, hogy az iskola szabályszerű helyiségeiről gondoskodjon, az iskola épületét állandóan jókarban tartsa és engedje meg, hogy az iskola épületre a kir. kincstár használati joga telekkönyvileg bekebeleztessék. Minden egyebet az állam fedez. És ezeket az előnyös feltételeket Kállay Zoltán dr. vbtt. főispánnak és Alpáry Lajos kir. tanfelügyelőnek köszönhetjük, akik városunk érdekeit szivükön viselve, odaadó buzgósággal fáradoztak a polgári iskola felállítása érdekében. Madarász Flóris dr. előadása. Az egri főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak jelen tanévi sorozatát március hó 30-án délután fejezte be Madarász Flóris dr. „Budapest és a magyar nemzeti irodalom“ című előadásával, amelynek első részét néhány hónappal ezelőtt mondotta el. A hallgatóság emlékezetébe idézvén az akkor elmondottakat, megvilágította, hogy milyen tökéletesen céljokat érték azoknak buzgó törekvései, akik Pestet irodalmi középpontú akarták tenni. Kisfaludy Károly óta nevezhető igazán Pest az ország szivének ; valóságos gyújtópont, amely összefoglalja és együtthatókká teszi a szellemi erőket, a nemzet irányításában elsőrangú tényezővé teszi a hazafiság tüzétől áthatott' irodalmat akkor, mikor erre a legnagyobb szükség van. Ennek bizonyítására hatalmas perspektívát nyújt irodalmunknak arról a bámulatos fellendüléséről, amely a XIX. század második negyedében bekövetkezett és amelynek Összes jelenségei a fővároshoz fűződnek. Minden magyar írónak Pest lesz a Mekkája, oda törekszik, mert érvényesülése első feltételének tartja, hogy ott vethesse meg lábát, óit bocsássa közre szellemének kincseit. Igen nagy jelentőségök lesz ekkor az időszaki sajtó termékeinek, az egyre szaporodó szépirodalmi folyóiratoknak, amelyek nemcsak a magyar irók hírnévre jutását mozdítják elő, hanem egyúttal habár szerény, de mégis legalább némi keresethez juttatják őket. Ennek a körülménynek méltatása után rátér a politikai napisajtó fejlődésének ismertetésére és kiemeli, hogy meunyiie összeforrott nálunk az irodalom és hirlapírás, még pedig eleinte irodalmunk javára. A hírlapok egy darabig dicséretes buzgósággal szolgálták irodalmunk ügyét. Ezt az egészséges, természetes viszonyt a nagy verseny, a napisajtó túltengése zavarta meg, aminek következménye lett, hogy hírlapjaink nem szolgálták többé, hanem szolgálatukba kényszerítették az irodalmat s tőle várták érdekeik előmozdítását. Kenyeret adtak az íróknak, de lefoglalták őket olyan munkakör számára, amely nem írókat, hanem arra termett hírlapírókat kiván. Az újságírókká lett írók között csak a legtehetségesebbek számára volt ez az állapo? átmeneti; csak a legnagyobbak törték szét a korlátokat s érvényesültek függetlenül — a nagy átlag az újságírás taposó malmában elcsenevészett, és legfeljebb apró novellák írásában merítette ki megmaradt alkotó képességét. Ezt a jelenséget Molnár Ferenc is szóvá teszi a Pesti Hírlap karácsonyi számában, azonban igen hamis megvilágításban egészen üzleti alapon fejti meg. Vele polemizálva az előadó, bár az egészséges irodalmi viszonyok fokmérőjének ismeri el, hogy mentői több író élhesseu tolla után, tiltakozik az üzleti érdekek irányító jogosultságának olyan cinikus prokla- málása ellen, amilyen Molnár Ferenc cikkéből kirí. Végre is az irodalmi termék nem portéka, amelynek minőségét eleve megszabja a kereslet és kínálat, viszonya. Nem ismerjük el, hogy a szerkesztőségi asztaloknál elnyomott dráma- és regényírók írják a novellákat, mert csak ezeket fizetik meg. Hogy azonban a modern Budapest üzletté tette az irodalmat nemcsak á napisajtó, de a rabszolgatartó kiadók meg színházai révén is, az bizonyos. Társasélete pedig, amelyben vezető szerepre jutott a plutokrácia, produkált egy típust, amelyet nemzeti irodalmunk keretei között bajosan tudunk elhelyezni: a modern pesti írót, az idegen irodalmi hóbortok majmolóját, ki nagy kedvvel, de visszataszító formában rajzolja a mai Budapest társadalmát, alkalmazkodva annak erkölcsi felfogásához, Ízléséhez, nyelvéhez. Előadása végén úgy vonja le az elmondottakból a következményt, hogy amilyen hasznos volt irodalmunkra nézve a centralizáció, mikor Budapest még csak igazában Pest volt, olyan káros ma. — A díszes közönség nagy figyelemmel hallgatta az érdekes előadást és hálásan tapsolt a kiváló előadónak. Énektanári vizsga. Szilágyi József egri róm. kát. tanító az Országos Zeneakadémián középiskolai énektanári képesítést szerzett. Az ügyvédi kamara közgyűlése. Az Egri Ügyvédi Kamara április 6-án délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart a kamara helyiségében. Automobil túraút a Kárpátokban. A Királyi Magyar Automobil Club május hó végén nemzetközi túrautat rendez a keleti és déli Kárpátokban. A túraút kiinduló és végső pontja Budapest. Útirány: Budapest-Gödöllö-Aszód- Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd - Bükk hegység- Miskolc-Hernád völgy e-Kassa-Szobránc-Ungvár- Munkács-Dorne-Watra-Szováta - Brassó -Herku- lesfürdő-Arad-Budapest. Ilyenformán a versenyző automobilok keresztül haladnak a mi vármegyénkén is. Újszülöttek. Eger városában, a lefolyt héten (márc. 27-től ápr. 2-ig) a következő születési esetek történtek: Fazekas Albert földműves József, Nagy János földműves Gábor, Mácsai János kőműves Irén, Nagy Ferenc földműves Sándor, Vas Mária mosónő József, Kerékgyártó Rozália cseléd Rozália, Tomázi Gyula máv. i felvigyázó Erzsébet, Deáki Ferenc cipész Margit, Sebők József városi rendőr Julianna, Scheldt Géza bank-főnök Sára, Ritter Gyula földműves Jolán, Urbán Mihály bádogos Mária, Bognár György asztalos Béla, Kis Erzsébet szolgáló Ilona, Polácsik Ferenc korcsmáros Sándor nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Lenner Miklós cs. és kir. százados és Ringelhann Terézia hajadon, Vágán István cs. és kir. őrmester és Hirundovics Erzsébet varrónő egri lakosok jegyesek. Házasságot kötöttek. Greskovits Ernő kir. törvényszéki jegyző és Bene Anna, Friedman József kereskedő és Beuda Róza hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Ifj. Káesor József földműves 24 éves, Hizsa Alajos rostásm. 64 éves, Kovács József földműves 69 éves, Árnyik Róza magánzónő 80 éves, Kecsmár István magánzó 85 éves, özv. Zakkai Istvánné szül. Tóth Anna 70 éves, özv. Gál Antalné szül. Hegedűs Klára földművesnö 71 éves, özv. Rozsnyai Jánosné szül. Fülöp Rozália földművesnő 78 éves, Putz Vilmos magánzó 78 éves, Bukolyi Gáspár 14 hónapos korában. Népesedési statisztika. Eger városában a folyó év I-ső negyedében született 214 gyermek. Meghalt 169 egyén. Házasságot kötött 58 pár, kihirdetve lett 70 pár. Apró krónikák. Akik a gyermekeik elöl bujdosnak. Abasár községben két kis cigánygyermeket találtak, akik 5—6 éveseknek mondják magukat és akiket szülőik egyszerűen a társadalom könyörűletességére bíztak. A gyermekek azt mondják, hogy apjukat Balog Andornak, anyjukat Varga Fáninak hívják. A hatóság körözi a gyermekeik elől bujdosó jeles szülőket. — A füzesabonyi dráma. Múlt számunkban megírtuk, hogy Füzesabonyban Vég Lajos csendőr meglőtte kedvesét, Zombori Franciskát és Bijács János nevű csendőrtársát, majd pedig magára sütötte a szolgálati fegyverét. A vizsgálat valószínűnek tartja, hogy Vég nem Bi- jacsot, hanem őrmesterét, Rozsnyait akarta meglőni, akire annak szigorúsága miatt már régen haragudott és igy csak a sötétség miatt történhetett a tévedés. Mint Budapestről vesz- szük a hírt, ahová a két súlyosan sebesültet szállították, a két áldozat közül az egyik, Bijács, meghalt. A merénylő haldoklik. — Fiatal templomfosztogató. Pásztóról jelentik, hogy Sándor József iskolásgyerek, akit már több lopás terhel, néhány napja a pásztói templom perselyét kifosztotta és 20 korona 89 fillért vitt el. Rövid hírek. Magyar név. A belügyminiszter Bleier Ignác pásztói lakos, valamint Mária és Sarolta nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Bíró“-ra kért átváltoztatását megengedte. — Uj telefon központ. Egerbakta község távbeszélő központja elkészült és a forgalomnak átadatott. Szőlövesszö és szőlőojtvány kapható jutányosán Gröber Jenő szőlőbirtokosnál Eger, Knézich Károly-utca 12.
