Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-30 / 43. szám

1914. május 30. EGER. (43. sz.) 3 Nagy János, Setét Sándor dr., Strausz Sándor, Timon Béla, Tóth Ágoston és Turtsányi Gyula dr. A gazdasági és pénzügy! szakosztály tagjai: Dál- noky János, Derszib Ödön, Dutkay Pál, Fógel Ágoston, Gáspárdy Gyula, Hanák Gyula, Ká- nitz Dezső, Kassuba Domokos, Militzer Gyula, Nagy János dr., Steiniiauser Rafael, Végh Jenő dr., Weinberger Zsigmond, Volf Károly, Bóta Mihály. Az építési és szépészeti szakosztály tagjai: Csekó Gábor, Dutkay Pál, Elek Márton, Fügedy Já­nos, Glósz Kálmán dr., Grőber Ferenc, Kánitz Gyula dr., Kern Gáspár, Mlinkó István, Rótschild Oszkár dr., Timon Béla, Kösztler József dr., Balkay István, Kovács István, Kaszás Imre. A jogügyi és közigazgatási szakosztály tagjai: Altorjay Sándor, Babocsay Sándor, Csókás Ist­ván, Csutorás László dr., Dálnoky János, Er- lach Sándor dr., Lipcsey Péter dr., Preszler Ármin dr., Ury József dr., Wolff Károly, Barsy István dr., Miskovics Flóris dr., Rótschild Oszkár dr., Yass János dr., Kánitz Gyula dr. Az egészségügyi szakosztály tagjai: Hibay György dr., Yelcsey István, Brünauer Ambró dr., Turtsányi Gyula dr., Kassuba Domokos, Köszt­ler József dr., Schvarcz Sándor dr. Az ipari és kereskedelemügyi szakosztály tagjai: Alföldi Mór, Balkay Béla, Fischer Lajos, Fógel Ágoston, Szalontai István, Grőber Ferenc, Kaufmann Alfréd, Polatsik Jenő, Strausz Sándor, Tóth Ágoston, Ungár Ignác, Weinberger Zsig­mond, Kollmanu János, Militzer Gyula, Károly János. A földművelésügyi szakosztály tagjai: Balázs Ignác, BusaÁdátn, Dálnoky János, Ernst Ede dr., Lukács Gyula, Gyulai Miklós, Mélypataki Ignác, Szabó Lajos, Okolicsányi Lajos, Siller János, Strausz Sándor, Tóth Csepreghy András, Szabó Antal, ifj. Tóth Ferenc és Csillag Zsigmond. A vízvezetéki és fürdőügyi bizottság tagjai: Al­földi Dávid dr., Balkay István, Bárány Géza, Biró Ferenc, Barthos Károly, Barsy István dr., Braun Károly, Csekó Gábor, Czigler Henrik dr., Csutorás László dr., Dutkay Pál, Erlach Sándor dr., Fischer Lajos, Tóth Ferenc idősb, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Hauák Gyula, Kánitz Gyula dr., Kálnoky István dr., Kösztler Jó­zsef dr., Lipcsey Péter dr., Maczky Valér dr., Setét Sándor dr., Rótschild Oszkár dr., Pók A fogyasztási adó bizottság tagjai: Csepreghy Gyula, Kovács Ferenc, Hibay György dr., Kal­már Gáspár, Kánitz Dezső, Steinhäuser Rafael, Lepres Bernát, Yass János dr., Dobay Lajos, Alföldi Mór, Mlinkó István, Stészel Sándor, Nagy János, Nyúl Mihály és Meilinger Ödön. A kövezetvám bizottság tagjai: Alföldi Mór, Balkay Béla, Bárány Géza, Bóta Mihály, Csekó Gábor, Nagy János, Dutkay Pál, Nagy János dr., Fischer Lajos, Fógel ÁgostoD, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Hanák Gyula, Kakuk Ignác, Horváth Sándor, Károly János, Kösztler Jó­zsef dr., Lipcsey Péter dr., Okolicsányi Lajos, Setét Sándor dr., Strausz Sándor, Turtsányi Gyula dr., Timon Béla, Tóth Ágoston, Tóth Csepregi András, Polacsik Jenő, Mélypataki Ignác, Militzer Gyula, Velcsey István. A patakszabályozó bizottság tagjai: Bárány Géza, Barthos Károly, Fischer Lajos, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Kösztler József dr., Piánk Gyula, Siller János, Timon Béla, Gyulai Ignác, Dobay Lajos, Szabó Antal és Csepreghy Gyula. A szegényügy rendezésére kiküldött bizottság tagjai: Csekó Gábor, Dutkay Pál, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Grőber Ferenc, Kassuba Do­mokos, Kánitz Dezső, Lipcsey Péter dr., Nagy János dr., Turtsányi Gyula dr., Kálnoky Ist­ván dr., Bodó József, Setét Sándor dr., Pet- rovits Gyula. A szinügyi bizottság tagjai: Bárány Géza, Barchetti Károly dr., Bayer Henrik, Barthos Károly, Csutorás László dr., Fridi Gyula, Hanák Gyula, Erlach Sándor dr., Kálnoky István dr., Maczky Valér dr., Setét Sándor dr.,Vass János dr. Kánitz Gyula dr. A mezőgazdasági bizottság tagjai: Busa Ádám, Lukács Gyula, Szabó Antal, Kocsis János, Zsolczer Antal, Bóta Mihály. A vágóhíd átalakítására és a szabályrendelet mó­dosítására kiküldött bizottság tagjai: Bárány Géza, Mélypataki Ignác, Elek Márton, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Hanák Gyula, Kronberger Mihály, Strausz Sándor, Kovács Béla, Osinger Nándor, Koncz János. Az utcavonal szabályozására kiküldött bizottság tagjai: Bárány Géza, Csutorás László dr., Er­lach Sándor dr., Kánitz Gyula dr., Rothschild Oszkár dr., Timon Béla. A közgyűlés berekesztése. Ezután még a kö­Ignác, Szokolay Lajos, Timon Béla, Turtsányi Gyula dr. vetkező apróbb ügyeket intézte el a képviselő- testület: Biró Ferenc képviselőnek azt az in­Ez a magyarság nagypénteke. A halotti gyász közepeit’ megjelenik a »Turul«, a ma­gyarság symbolikus madara. — Hunnia már halotti dalát énekli, mikor egyszerre lehulla­nak a gyászdrapériák, és a nagypénteki gyász nyomán diadalmasan ragyog fel a kereszt és hallszik az Ür vigasztaló szava: »Nagy jajgató lesz, aki most nevet! Ne félj, ne félj! R csillagokba írtam én neved! És ez Hunnia feltámadásának reménye! * Ez »Hunnia Nagyhete«. — A kötet má­sodik részében a költő, a Krisztus utjain ha­ladó lelkének néhány virágát kötötte csokorba. Akinek lelke néha keres valamit önmagában, valami szépet, az nagy élvezettel fogja olvasni e vallásos költeményeket is. De legtöbb szép­séget a siralmak tartalmaznak. Ügy hat ránk az élvezése, mint egy rózsa-csokoré, amelybe ügyes, mesteri kezek a legszebb rózsákat rak­ták össze. Verselése könnyed, élvezetes és min­dig szép. Kiérezzük azokból a rímekből, hogy .költőjük szüztiszta magyar lélek. Szinte érez- izük, hogy a költő valahol az ország-szíve táján születhetett, mert oly tiszta a hazaszeretete, aminő csak egy született magyaré lehet. — És innen értjük még kissé túlzott antiszemi­tizmusát is; bár az ilyen, neki ellenszenves ér­zéseit is a legfinomabban fejezi ki. — Mi, a- kik olvassuk ezt a kötetét, az ő finom lelkét akkora távolságon át is megértjük, és jól esik nekünk az a hang, mely a tiroli hegyek közül jön a magyar pusztákra és elsírja nekünk ma­gyarságunk ezer baját, Hunnia letűnt dicsősé­gét. A magyar közönség akkor mutatja meg megértését a fiatal költővel szemben, ha kötetét minél nagyobb szeretettel fogadja. Különösen a magyar papság figyelmébe ajánlom e könyvet. A papságnak szent hivatása a haza oltárán lobogó tüzet is ápolni, kötelessége kezében fáklyát hordozni ezen a téren is; és Szalay Má­tyásnak í kötetéből csak olajat meríthet arra a tűzre, még pedig illatos olajat. És nekünk azért is ajánlatosabb ez a könyv, mert mi cselekvői vagyunk, vagy leszünk azoknak a fönséges szer­tartásoknak, melyeknek keretében Szalay Má­tyás könyve lamentál, és sok helyet, melyek az »Apokalipsis«-sel kapcsolatban vannak, csak mi érthetünk meg. — A fiatal költő pedig büszke lehet erre a kötetére, mert olyan húrt ütött meg a nemzet lelkében, mely eddig néma volt, és gratulálunk neki, hogy ő volt az első, ki könyve címlapján ezzel a gnómával: »Az új költészet addig nem a nemzeté, míg nem nemzeti«, — ennek igazságára rájött. És gratulálunk neki azért is, hogy olyan s/épen kifejezésre tudta hozni magyarságunk feltámadásának egyetlen eszközét: a Vallást. — Ettől függ a magyar­ság élete, amint ő mondja: «Fogjátok a keresztet erősen, Az a ti boldog mindenetek!«-r —ö. dítványát, hogy az Országos Magyar Gazda- szövetségnek Temesváron tartandó nagygyülé- lésére bizottságot küldjön ki a város, szótöbb­séggel levették a napirendről. Az egri ciszter­cita rendház perjele az 1914. évre kivetett városi közmunka váltság ellen felebbezett; a felebbezést, mert a 16 korona váltság összeg kivetése szabályosan történt, nem vették figye­lembe. Végül tizenkét illetőségi ügy került elbírálás alá és ezzel a közgyűlés véget ért. HÍREK. Eger, 1914. május 29-éu. Tájékoztató. Május 31. Pünkösd vasárnap. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Junius 1. Pünkösd hétfő. „ 1., 2. Országos vásár Hatvanban. „ 2. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Eeséden. „ 3. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 7—8. Országos vásár Füzesabonyban. „ 8. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. A gyöngyösi főszolgabiró tárgy, napja Adáeson. „ 10. A tiszafüredi főszolgabiró tárgy, napja Tiszanánán. „ 11. Űrnapja. „ 12, 13, 15, 16. Sorozás Hevesen. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpelóten. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőtelken. Főpásztorunk Esztergomban. Május 28-án, csütörtökön, abból az alkalomból, hogy a pá­pai követ ezen a napon nyújtotta át Eszter­gomban a hercegprímásnak a bibornoki ka- puciumot, Budapestről a legfőbb állami ható­ságok és katolikus egyesületek küldöttségi- leg üdvözölték Csernoch János hercegprímást. A főrendiház küldöttségét főpásztorunk, Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek vezette az uj bi- bornok elé. Pünkösdi 8zentségimádás. Pünkösd ünnepén, mint minden évben, úgy az idén is háromnapos szentségimádás lesz a főszékesegyházban. A szentségkitétel vasárnap, hétfőn és kedden reg­gel 6 órakor lesz, a szentségimádás kedden délután 6 órakor körmenettel fejeződik be. Kinevezés. A honvédelmi miniszter altorjai Altorjay Sándor dr., fizetésnélküli miniszteri segédfogalmazót valóságos miniszteri segéd­fogalmazóvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Sánta Antal egri kir. törvényszéki, Geiger László és Sztás Rezső hatvani kir. járás bírósági, valamint Dévényi György egri kir. járásbirósági Írnokokat, mostani állomásuk helyén irodatisztekké ne­vezte ki. Miniszteri biztos a siketnéma-intézetben. A siketnémák egri intézetének látogatására, a val­lás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából, Ákos István, a budapesti áll. gyógypedagógiai nevelő-intézet igazgatója szerdán este Egerbe érkezett. A római zarándoklás epilógja. Az Országos Katolikus Szövetség elnöke az országos római zarándoklat vezetőjének, Szmreesányi Lajos dr. egri érseknek a következő levélben köszönte meg áldozatkész támogatását: Nagy méltóságú és Főtisztelendö Érsek Úri Kegyelmes Uram/ A római országos zarándoklás, a hozzá­fűzött reményeket meghaladó módon igazolva véget ért s az a lelkes tömeg, amely minden magyar katolikus szivében élő érzésnek tol- mácsolója volt, szétoszolva hazatért. A szép napok emlékei között valamennyien frissen őrizték meg azoknak az alkalmaknak emlékét, mikor Nagyméltóságod, mint az országos moz­galom vezetője, a zarándokcsapat élén állott. Nagyméltóságod nevének és egyéniségének varázsa keltette azt a nagy érdeklődést, mely a mozgalom iránt megnyilvánult és kitüntető jóindulata, mellyel a személyes vezetést át­vette, biztosította a sikert, mely a maga tel­jességében bontakozott ki azon a napon, amikor a zarándokok serege Ő Szentsége elé vonul­hatott. E mindenek fölé emelkedő mozzanaton kivűl a Rómába érkezés percétől az elutazásig , éreztette Excellenciád atyai szivének meleg­

Next

/
Oldalképek
Tartalom