Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-04 / 27. szám
1914. április 4. EGER. (27. sz.) 3 dése az 1912. évihez képest megháromszorozódott. A tagok száma 196, akik közűi 12 alapító, 100 rendes, 28 pártoló és 56 működő tag. Végűi a titkár a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg Nagy János dr., Barsy Arthur dr., Kele István dr., Láng József dr., Horváth Mihály dr., Petró Kálmán dr., Kozák Miklós, Farkas Gyula, Bukna József, Kálnoky Viktor dr., Légmán Leó és Fógel Zoltán egyesületi működő tagok buzgó tevékenységéről, amellyel mindig rendelkezésre állva a legnagyobb pontossággal, lelkiismeretességgel — az Egyesület céljának teljes — igazán lelkűkből való át- érzésével vettek részt a fárasztó munkában. Persze, mi meg a krónikás hűsége és igazságossága ellen vétenénk, ha Buday Gyula dr. titkár nagy és bokros érdemeit elhallgatnék. Amiut legtöbbet fáradozott az Egyesület megalapítása körül, úgy annak munkájából is ö veszi ki a legnagyobb részt, teljes hűséggel az eszme iránt s a legnagyobb lelkiismeretességgel a felmerült ügyek elintézésében. Ezután a tisztűjítást ejtették meg és köz- felkiáltással elnökké Szmrecsányi Lajos dr. v. b. t. t., egri érseket és Kállay Zoltán dr. v. b. 1.1. főispánt választották meg; alelnökök pedig Bőhm Alajos dr. tszéki elnök, Jankovics Dezső polgármester, Hellebronth Géza v. o. gy. képv., Kóczián Gyuia, az egri kir. ügyészség vezetője, Majzik Viktor alispán és Petrovits Gyula apátkanonok, Eger város plébánosa lettek. A választmány a következőképen alakult meg (Férfi tagok): Alpáry Lajos, Ambrus István dr., Babocsay Sándor, Bayer Henrik, Bar- chetti Károly dr., Berkó Aladár, Breznay Imre, Csekó Gábor, Csepreghy Gyula, Czunya Sándor, Dálnoki Nagy János, Dámbrovszky Imre dr., Demkó György dr., Dobrányi Lajos, Eötvös József, Ficzere József, Fógel Ágoston, Fridi Gyula, Glósz Kálmán dr., Götz Béla dr., Grőber Ferenc, Hanák Gyula, Isaák Gyula, Káló Miklós, Kassa Endre dr., Kassuba Domokos, Kántor Nándor, Kelemen Lajos, Kriston Endre, lovag Lederer Henrik, Madarász Flóris dr., Marssó László dr., Mednyánszky Sándor, Miskovits Flóris dr., Mlinkó István, Módly László dr., Prettenhoffer Ödön, Ridárcsik Imre, Ruzsin Bertalan, Say Károly dr., Szederkényi Nándor, Szőke Sándor, Turtsányi Gyula dr., Tolvay Ágoston, Udvardy László dr., Vass János dr., Velcsey István, Venczell Ede, Vigh Béla, Wolf Károly. (Nőtagok): Alpáry Lajosné, Babocsay Sándorné, Barchetti Károlyné, Barsy Istvánná, Bayer Henrikné, Berkó Aladárné, Blazsejovszky Viktória, Bőhm Alajosné, Busa Ádámné, Czunya Sándorné, Dobrányi Lajosné, Eötvös Józsefné, Ficzere Józsefné, Fógel Ágostonná, Grőber Fe- renczné, Győiffy Kálmánná, Glósz Kálmánná, Hanák Gyuláné, Hellebronth Gézáné, Hibay Györgyné, Isaák Gyuláné, Jankovics Dezsőné, Kállay Árpádné, Kállay Zoltánná, Kántor Nán- dorné, Kassa Endréné, Kóczián Gyuláné, Kósa Kálmánné, Légmán Imréné, Lipcsey Péterné, Majzik Viktorné, Marssó Lászlóné, Martinovics Józsefné, Mednyánszky Sándorné, Miskovits Flórisné, Márcz Jánosné, özv.Misik Jánosné, Mül- ler Ferencné, Ruzsin Bertalanná, Say Károlyné, Szétsényi Antalné, Szederkényi Nándorné, Ti- mon Béláné, Túrtsányi Gyuláné, Udvardy Lászlóné, Ury Józsefné, Vass Jánosné, Vigh Béláné, Wind Istvánná, Wolf Károlyné. Titkárok: Buday Gyula dr. és Nagy János dr. Szakosztályi titkárok: Barsy Arthúr dr., Bukna József, Győrffy Kálmán, Horváth Mihály dr., Kálnoky Viktor dr. és Molnár Kálmán dr. Ügyészek: Barsy István dr. és Ott Péter dr. Könyvtáros: Galambos István dr. Pénztáros: Székely János. Ellenőr: Derszib Ödön. Jegyzők: Benkóczy Emil, Bozsik Pál dr., Cserven István, Kele István dr. és Rovó Lajos. Aljegyzők: ifj. Eötvös József, Fógel Zoltán, Legmán Leó, Petró Kálmán dr. és Schweng Ede. A vidéki szervezetek helyi elnökei: Gyöngyös: Török Kálmán, Hatvan: Odray Coelestin, Heves: Puchlin Kázmér, Pétervására: Farkas Gyula és Tiszafüred: Fábry Dezső. Helyi titkárok: Gyöngyös: Radványi Jenő, Hatvan: Szele Gábor dr., Heves: Finta Dezső, Pétervására: Kozák Miklós és Tiszafüred: Budai Pál. A választmány javaslatai következtek ezután. Indítványozták a fokozottabb munkásság felvételét annál inkább is, mivel az egri kir. törvényszék kebelében 1914. év január 1-ével felállították a fiatalkorúak bíróságát. A fokozottabb munka természetesen a szakosztályi működésnek a törvény szellemében való átszervezését teszi szükségessé. Kívánatos volna, hogy a működő tagok házi előadások által a patro- názs munka tekintetében tájékoztatást nyerjenek, hogy bizonyos időközökben összejöjjenek, tapasztalataikkal egymásnak beszámoljanak. Az egyes szakosztályokra vonatkozóan szükségesnek tartja a következőket: I. A praeventiv szakosztályra vonatkozóan: Hivja fel az Egyesület a tanítókat a már kormányilag kötelességükké tett megelőzési munkára, Minden tanító összeköttetésben van tanítványaival ; annak helyzetét a család körében kitapasztalhatja és ha szükséges, indokolt esetben támogatásért az Egyesülethez fordulhat. Kívánatosnak tartja a választmány azt is, hogy az Egyesület a gyermekvédelmi intézményekkel együttműködjék. Az állami gyer- mekmenhely pl. városunkban és környékén sok védencet helyez el s a tápszülők ellenőrzését a telepbizottság oly mértékben nem teljesítheti, mint kellene. Tagjaink tehát az ellenőrzéssel nagy szolgálatot tehetnének a gyermekvédelem ügyének. Kívánatos a tanoncviszony ellenőrzése is. Megfigyelendő a mester bánásmódja és a tanonc környezete. Ajánlja a választmány, hogy a fogbázmissió a felnőttekre is kiterjesztessék, segittessenek a szabaduló rabok és azok családtagjai. Ellenőrizni kell a rabok olvasmányait, el kell látni őket jő könyvekkel, de viszont elvonni a lélekre károsakat. II. Az elhelyező és felügyelő szakosztály tekintetében szükséges a munkaadók állandó nyilvántartása; az elhelyezés gyors eszközlése céljából, szükséges ez az összeköttetés az Orsz. Patronázs Munkaközvetítőjével, ipartestülettel, kamarával stb. Szükséges még a Patronázs eszmének propaganda utján való terjesztése előadások által járási értekezleteken, tanítógyüléseken, papnöveldékben, tanítóképző-intézetekben stb.Végre a gyors közbelépést biztosítaná a közgyűlés azon intézkedése, hogy az Egyesület egy állandó alkalmazottja a napnak egy bizonyos, meghatározott órájában mindenkor a hatóságok rendelkezésére álljon. Az indítványok elfogadtattak, csupán az állandó alkalmazottra vonatkozó javaslat vont maga után élénk vitát. Götz Béla dr. kir. ügyész szerint az Egyesület anyagilag nem bírja az állandóan alkalmazott hivatalnak eltartását, így ez a munka a tagok között osztassák meg. Turtsányi Gyula dr., Marssó László dr. pedig azzal érvelve, hogy az ügyek száma nem sok, elegendő volna a hetenkint 2—3-szor tartott inspekció. Az elnöklő főpásztor indítványára a közgyűlés megbízta a titkárt és pénztárost, hogy alkalmas egyénnel lépjenek érintkezésbe, további javaslataikat pedig terjesszék a választmány elé. Végre örömmel kell megemlékeznünk arról, hogy az Egyesületnek immár van 3 szobából álló, megfelelő helyisége az érsek-főpásztor jóindulatából, az érseki iroda szomszédságában. (By0 Harc Dobó István emléke körül. — Kit illet a márvány-sírkű ? — 2. Milyen volt a Dobó-emlék Dobóruszkán? Az ungi átiratnak sok a tévedése. Egy a sok közül például az, hogy: „A szobor a sírnak kiegészítő részét képezte, ... és mint ilyet . .. Dobóruszka község .. . nemzeti kegyelettel vehetett csak körül,u Az kétségtelen, hogy az egri hős, Dobó István, a Dobó-család ősi fészkében, Dobóruszkán van eltemetve; hanem ami a nemzeti kegyeletet illeti, ahhoz bizony szó fér. Liptay János egri érseki szert ártó ugyanis 1829-ben, tehát pár évvel az emléknek Egerbe hozatala előtt, Dobóruszkán járt és Dobó István síremlékét csonka, töredezett állapotban találta a templom falába beépítve. Liptay János egyébként a Tudományos Gyűjtemény 1829-iki évfolyamának I. kötetében (a 122. lapon) így írja le Dobó István em- léké-t: „A’ Dobó-Ruszkai egyház góth ízlés szerint olly jelesen van építve, hogy már első tekin-» tetre magasztalásra kell fakadnia szemlélőjének. Eredetét Ruszkai Dobó Ferencnek köszöni. Ezen egyház’ körületében a’ rostélyozat előtt a’ sanctuárium’ nyilatánál vannak letéve a’ haza’ híres hősének, Eger’ rendíthetetlen oltalmazójának, Dobó Istvánnak tetemei. Szobra hajdan sírja fölött állt az imént megírt helyen, melly (elég gondatlanul) már a’ most élők tudtára onnan kivétetvén kívülről egy kis ajtó’ helyébe falaztatott, melly az előtt az egyház jobb oldalán nyílék. A’ szobor veres márványból vau, különös keménységű; díszes ’s egész férfias termetében a’ hőst állítja elő, vértbe (lorica) öltözve szinte derékig megeresztett szakállal, sisakos fővel, balról karddal övezetten, jobbjában buzogányt tartva, melly most már csonka. Bal kezében vagy inkább egy kissé behajtott bal karján nyílt könyv gyanánt egy kőlap van illy írással: (Jób szavai) Scio, quod Redemtor meus vivit ’s a’ t. E’ szobor teljes épségben áll, kár, hogy lábujjai, ’s orra megcsonkultak. A’ szobor, vagy inkább a’ hajdan itt állt ajtó fölött egy hosz- szas négyszegű kövön ez a’ fölirás van: Hoc opus sanctissimum Spectabilis, ac Magnipcus Dominus D. Franciscus Dobó de Ruszka per Artipces Leonardum Latornum et Martinum Lapioidam peri f. A. D. 7507.1 Melly szavak, a’ mint az összevetésből kitetszik, nem a’ később ide falazott szoborra tartoznak, hanem az egyházra, amellynek, mint mondatott, itt hajdan ajtaja volt. — némelly részeit a’ fölírásnak már alig olvashatni. Jobb felől Sz. Józsefi kisebb oltáron, annak egész hosszában nagy betűkkel ezen versek vannak bevésve: Hoc tumulo Stephanum clausunt fata Dobonem, Qui quondam tureas a vestris Agria muris Regulit, insignemque ferens ex hoste triumphum Extremam Ungarieis cladem prooul egit ab oris.2 Ezek könnyen olvashatók, ’s kétfelől egy- egy Nemtő (Genius) látszik. Ez oltár mellett a Sanctuarium felé ezek vannak hasonlólag nagy betűkkel: Franciscus Dobó Filius Haeres hoc monumentum optime merito publico loctu statuit.3 Balról a’ kisebb, Szűz Mária oltár alatt, ismét hosszában nagy betűkkel bevésve, találtattak im ez alig olvasható sorok: Dacia nunc etiam tanto se praeside cassam Deflet, et immensum praedieat aegra virum. Invictum semper dum saeva calumnia morsu Vincére conatur, vincitur ipsa suo.4 1 Ezt a szent emléket készíttette, Tekintetes és Nagyságos Dobó Ferenc de Ruszka, Latornus, Leonard és Lapi- cida Márton művészek által, az Ur 1601. esztendejében. 2 Ide, e sírba bezárt« Dobót az élete sorsa, Ki a pogány csapatát őzé el Agria* mellűi; Fényes harci babért szerzett az ellene vérén, S ezzel Hungáriát a végvészóbe’ megmenté. 3 Ezt az emléket a legjobb érdemként, nyilvános gyászból állította, örököse, és fia Dobó Ferenc. ‘Erdély íb most sírva zokog nagy dísze halálán, S sírva magasztalja hős Dobó érdemeit; Marta a vad ármány zabolátlan dühe a nagy hőst, Ámde a nagyságát: nem töri semmi erű. * Eger. iyk sarkokp ..királya NÉ gaákifií olcsó, oert kaaciakl&l Msz<
