Eger - hetente kétszer, 1914

1914-02-28 / 17. szám

1914. február 28. EGER. (17. sz.) 3 ritkábbak közül valóról, mely áldozatot köve­telt magának. Olyan párbajról, amely meg­döbbentette az emberek százezreit, amelyről hasábokat írtak tele a parázs szenzációra min­dig éhes napi-lapjaink. Némelyik, — persze nem a mieink közül való — műfelháborodást rögtönöz s ezen a hangon mondja el rikító színezéssel a szomorú eseményhez fűződő dolgokat; a másik fajta — igen helyesen — a legkomolyabban mutat rá a modern embernek ezen, a vallással és polgári törvényekkel ellenkező, a nyers időkből fenn­maradt, immár kiirthatatlannak látszó rossz szokására. Azt mondják a régi historikusaink, hogy a párbajt két szempontból lehet és kell tekin­teni. Az egyik szempont szerint úgy mutatko­zik ez az emberiség történetében, mint magá­nosok vagy famíliák közötti szokás, melynél- fogva a sértett fél vagy felek önerejüknél fogva keresnek fegyveres elégtételt. A másik szem­pont szerint a párbaj törvényes mód a panasz ellátására, tehát olyan eszköz, melyet az állam- hatalom a maga tekintélyével létesített. — Ez a megengedett, tehát törvényeken alapuló párbaj a magyar nemzeti állam kialakulásától majdnem ötszáz esztendeig volt divatban. Helye volt valamely ingó, vagy ingatlan birtoknak erőszakos elfoglalása alkalmából, rablás, hatal­maskodás, öldöklés és tolvajság folytán, felség­sértés, hamis pénzverés, gyilkosság megtorlá­sára. Néha a panaszos, néha a bepanaszolt kérte a „párviadal-próbára“ való eresztést, mit törvényes intézkedés tett lehetővé. Mátyás alatt már megváltozik a helyzet. Az istenítéletnek ez a neme sok csalással jár, pláne „béres bajvívók (mert ilyenek is foltoz­ták az igazságot) által csak veszedelmessé té­tetik az ügy s e mellett hazánkon kivűl, másutt hallatlan is az ily perlekedési mód.“ Ennek folytán kimondották, hogy törvényes párviadalt nem engednek meg birtokkeresetekben,| vagy más erőszakoskodásokban akkor, ha más bi­zonyíték is könnyen föllelhető. Párbajnak csak abban az esetben lehet helye, amikor minden bizonyíték hiányában van a bíró egy jogi esettel szemben. Ilyenkor is kikérendő a királyi had­tanács előleges engedelme. E tilalommal szemben, ugyanebben az idő­ben, egy más párviadali mód keletkezik a ne­messég között a megtépászott becsület repa­rálására. Vívás után a rendes törvény útjára került az ügy. A kihívott félnek kötelessége volt elfogadni a kihívást. A Verbőczy-féle jog­könyvben már az is benne van, — igaz, hogy némelyek szerint csak glossza gyanánt, — hogy a viadalon meg nem jelent személy becstelennek nyilváníttatott, a társaságot kerülnie kellett, különböző ruhába öltözködnie s kenderkötél övben és mezítelenül kellett járnia. Ez a becsület-foltozási mód az őse a mai párbajnak, amellyel szemben a tridenti zsinat erősen állást foglalt és kimondotta, hogy a pár­KUlönlegesség a kávék között a Kathr@in@r - féle Kneipp maláta* kávé. A Kathreiner a legjobb minőségű malátából ké­siül, minélfogva feltűnő téperóvel bír és emellett teljesen ártalmatlan. A világhírű Kathreiner-fóle eljárás a Kathreinernek a babkávé Izét és zamat* Ját kölcsönzi. A valódi Kathreiner Kneipp plébános arc­képével ellátott ere­deti zárt csomagokban mindenütt kapható. viadal a legnagyobb bűnök egyike, mert a pár- bajozók a halál veszedelmének teszik ki ma­gukat, szükségtelenül, mert hisz’ az államok amúgy is gondoskodnak a polgári becsület kellő megvédéséről. A tridenti zsinat szellemé­ben alakították át aztán e tekintetben a ke­resztény államok idevonatkozó törvényeiket. Hiába volt azonban minden. A nemesség nagy társadalmából sem az egyházi, sem pedig a világi törvények nem tudták ezt a rossz szokást kiirtani, — mert rengeteg párbaj tör­ténik a XVI—XVII. században királyi enge- delemmel. S míg korunkban tiltja az egyház, tiltja és bünteti az állam a polgárok részéről, addig katonai törvényeink a becsületügyek egyedüli orvosságát látták a párbajban, csaknem a leg­újabb időkig, mondhatjuk, hogy a mai napig, amennyiben a közös hadügyminiszter nemrégi­ben adott ki egy szigorú rendeletet, amely a párbajok számát van hivatva apasztani. Négyszáz esztendeje elmúlt, hogy a nagy igazságos uralkodott! Hol állott akkor a civi­lizáció és hol áll most? Két külön világ! Az egyik régi, primitiy, a másik a „modern“ emberek társasága! És abban a régi, primitív világban mégis meg tudták Ítélni a nemzet nagyjai, hogy a párbaj csalás, nagyképűség; hogy az ostoba golyótól nem lesz becsületesebb az ember, nem lesz a megtépázott becsület kifoltozva. Ha pedig a mai társadalmat tekintjük, lépten-nyomon ta­pasztalhatjuk, hogy a becsületreparálás ilyen felfogásában inkább hátra vagyunk, mint előre, mert a kultúra haladása, a nagy-nagy modern­ség, a civilizációnak nevezett társadalmi méltóságunk, annyi idő óta nem tudta nem­zetünkből kiölni a párbaj mániát. A tapasztalat mutatja, hogy ilyenformán civilizációnk álcivilizáció! Azt az állapotot — akármilyen fényes keretekben történjék is — nem lehet polgáriasultságnak nevezni ott, ahol az emberek a véletlen buta játékára bízzák becsületük megmentését, reparációját; ahol a duellum nagyképű neve alatt szabad — mert hisz törvényeink nagyon enyhék — ember­társunkat legyilkolni 1 És, ha eddig, századokon át, a megszelí­dült erkölcsök megtűrték ezt az emberben, a homo sapiens-hez nem méltó s a vérbosszúra em­lékeztető szokást, bizonyosak lehetünk benne, hogy hacsak társadalmi úton kellő súllyal és eréllyel fel nem lépünk ellene, fennmarad az szép Magyarországon a világ végezetéig . ..! Mert a társadalomnak kell fellépnie a párbaj ellen . .. Bebizonyosodott, hogy az egy­házi súlyos tilalom kevés, a világi törvény meg annál kevésbbé ér valamit ennek a társadalmi rákfenének leküzdésére. Más útra kell térni; arra, amelyen célhoz jutunk! A kát. Egyház mindenkor küzdött ezen időnkint divatos gyilkosság ellen és küzdeni fog ezentúl is. Nekünk támogatni kell az Egyháznak ezt a munkáját minden téren: sajtó útján, egyesületekben s mindenütt, ahol csak erre alkalom kinálkozik. Mert jegyezzük meg: valóban civilizált nemzet csak akkor leszünk, ha ezt az őrültséget száműzzük végre még a gondolatunkból is. Addig azonban: barbár nép vagyünk! Kitüntetés. Kriston Endre érseki titkárt Őszentsége, X. Pius pápa, pápai kamarássá nevezte ki. Áthelyezés. Az egri kir. törvényszék el­nöke, Keimer János egri kir. törvényszéki hi­vatalnokot, hasonló minőségben a hatvani kir. járásbírósághoz helyezte át. Takarékpénztári választás. A Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatósága Remenyik Gusztáv ököritói pénzintézeti tisztviselőt a megüresedett segédkönyvelői állásra megválasztotta. Megerősítés. Hankó János makiári tanító meg­választása egyházhatósági megerősítést nyert. Ismeretterjesztő előadások. Március l-én két ismeretterjesztő előadás lesz városunkban. A főgimnázium tanártestülete ez alkalommal tartja a nagy böjtben első ismeretterjesztő elő­adását. Az előadó Madarász Flóris dr. tanár lesz, aki még a decemberben megkezdett témáját folytatja Budapest és a magyar nemzeti irodalom címmel. Az előadás kétségtelenül igen érdekes lesz, mert most már a mai irodalmat, a mai Budapesttel való összefüggésében ismerteti az előadó. A napi jegy ára 20 fillér. A felolvasás kezdete délután 5 órakor lesz. — A másik ismeretterjesztő előadást a Keresztény Iparoskor rendezi az Urániában. Az előadás címe: Az északi és déli sark meghódítása (vetített képekkel). Belépő dij nincs. Az előadás kezdete délelőtt 11 órakor lesz. Az Egri Zenepártoló Egylet választmánya szombaton délután Maczky Valér dr. elnöklete alatt ülést tart, amelyen a rendezett három hangverseny bevételeiről számolnak el. Uj orvos. A gyögyösi közkórház uj orvo­sává Korcsák Rezső dr. műtőorvost választotta meg a kórházi bizottság. Reunió. A farsang utolsó napján jól sikerült reuniót rendezett az Egri Dalkör. A Kaszinó nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség a leg­nagyobb élvezettel hallgatta végig a Dalkör által előadott két énekszámot, és Lestál Miklós monológját és kupléját. Az énekszámok után rögtönzött tánc reggel 4 óráig tartott. Az Uránia szinház szombaton este egy, vasárnap pedig három előadásban Gárdonyi filmeket mutat be. A helyárak a rendesek. Jegyek Miticzkynél kaphatók. Népszövetségi agitáció az egyházmegyében. Borián Ferenc a Népszövetség középponti ki­küldötte az elmúlt héten folytatta agitáeiós körútját, amelynek eredményéről a következők­ben számolhatunk be. Jászapátin Magyar János káplán, Szabó Sándor elnök, Horváth Lajos dr. ügyvéd, Tábory János igazgató, Koczky István földbirtokos, Vanyek László káplán, Markovics Pál plébános mondottak lelkes beszédet a köz­ponti kiküldöttön kívül. Az eredmény meg­nyugtató. Besenyszögben Ambrús László, Szajolban Korenkó Bertalan plébános, Törökszentmiklóson Végh Ferenc, Szojka Kálmán káplánok, Kisúj­szálláson Sándor Imre plébános, Fegyverneken Szabó János adminisztrátor, Tiszabön Füleky Lajos plébános, Nagyküriin Papp Endre plébános, Kő­telken Lipták György plébános, Kenderesen He- gyessy Béla plébános, Karczagon Zsigray János esperes, Kunszentmártonban Timon Zsigmond es­peres, Jászfelsöszentgyörgyön Kováts Mihály, Jász- fényszarun Hebrony Kálmán és Mattyasovszky Kálmán, Tarnaszentmiklóson Vágássy Gyula plé­bános, Dutkay Rezső tanító, Török Lajos kán­tortanító, Péiyen Perényi József plébános, Al- berty István tanító, Tarnaörsön Pásztor István adminisztrátor, Viszneken Hamza Jenő plébános, Egyeken Kintzly Béla, Aczél István tartottak beszédet, illetően vállalták magukra a kát. sajtőterjesztés ügyét s a Népszövetség felkaro­lását. ! j Ápolónői tanfolyam a vármegyében. A Vö­röskereszt-Egylet meleghangú felhívást tett közzé, melyben felszólítja az asszonyokat,hogy önkéntes ápolónői tanfolyamot hallgassanak. A tanfolyamok március hó l-én kezdődnek, több város között nálunk, Egerben és Gyön­gyösön is. A tanfolyamok díjtalanok. A részt­vevők egész költsége abból áll mindössze, hogy a betegápolás ideje alatt a kórházban viselendő fehér mosóvászon felsőruhából, minta szerint mindenki 3—4 darabot készíttet magának. A tanfolyam befejeztével a kiképzettek vörös­keresztes önkéntes ápolónői címet, és arról, hogy a tanfolyamot elvégezték, bizonyítványt nyernek. Megkapják ezenkívül a Vöröskereszt- Egylet karszalag-jelvényét, amelyet háború esetén hivatalos működésük közben viselnének. Kötelezni még háború esetén sem lehet egyi­küket sem arra, hogy szolgálatot tegyenek. Erre csak az önként ajánlkozókat hívják be és ezek is csak lakóhelyükön fognak szolgá­latot teljesíteni. A tanfolyamra kórházaink igazgató-főorvosainál lehet jelentkezni. Műkedvelői előadás, az Egerszalóki Kát. Kör fiatalsága febr. 21. és 22-én „A boldog­falvi kisbiró“ és „Az egyszeri korcsmáros“ címen két egyfelvonásos darabot adott elő nagy érdeklődés mellett, zajos sikerrel. Meglepő volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom