Eger - hetente kétszer, 1914

1914-01-24 / 7. szám

1914 január 24

KU ER, 17 ,s2.t

5

Az „Egyházi Műipar“ megszűnt. Az Egyházi Műipar ciiiiű, előkelő szmvonuló együáz- ipannűvészati szaklap, melyet May Kálmán miskolcz-felsővárosi plébános hét év óta szerkesztett, megszűnt. Az Egyházi Műipar Rétay és Benedek egyházi műipari intézet házi lapja volt.

Ismeretterjesztő előadás. Az egri állami fóreáliskoláb*n a harmadik ismeretteijeszto előadás, január hó 25-én, vasárnap deluián 4 órakor lesz, amikor Schifí Péter dr. tanár „Az ausztráliai szigetek“ címen vetített képekkel felolvasást tart. Az előadásra a napi jegy ára 20 fillér.

Jég-ünnepély. Az Egii Korcsolyázó Egyesület, mim mar említettük, január 25 éti, vasárnap, a fiatalság ambíciójának felKeltesere, búd pesti verseuyzők ré>zvetelével,műkői c>olya- déleiőttöt szándékozott rendezni. A budapesti műkorcsolyázók azonban, közbejö.t akadályuk miatt, nem jöhetnek. így tehát mar a műkor- csoiyázási kedvűek idegen műveszek által való felkeliését az egyletnek el kell halasztania. A február 1-re tervezett jég-ünnepélyt azonban megtartja az egylet, A verseny 6 pontból fog Álla ni: Lesz 3 féle síkfutás, külön a gyermekek (14 én aluli lányok és fiuk), tanulók és felnőttek részeié. L-sz még akadály-, műkorcsolya-verseny is külön a nők és külön a férfiak számára. A versenydíjak között emléktárgyak, pénzdíjak és kugler szerepelitek. Az ünnepélyen a ka'onazeuekar is közreműködik. A jegyek árát 50 fillérrel emelik fel a versenyre. A részletes programmot jövő számunkban közöljük.

Táncestély. Az „Egri Katolikus Legényegylet“ február hó 1-én, vasárnap, saját helyi-égében zártkörű Táncestélyt rendez. Belépti díj sze- mélyenkiut 1 korona. A táncestély 8 órakor kezdődik.

Közgyűlés. Az Egri Keresztény Iparoskor folyó évi január hó 25-én, vasárnap, d. u. 3 órakor saját dísztermében tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysoiozatial: 1. Évi jelentés a választmány működéséről 2. Az 1913. évi zárszámadás és az 1914. évi költség- előirányzat beterjedése. 3. Az alapszabályok 16. §-ának értelmében a tisztikar és választmány megbízatása lejárván, egy koreloök választása. 4. A tisztikar és a választmány választásának megejté<ére egy szavazatszedő bi zottság választása. 5. A választás eredményének kihirdetése. 6. Indítványok. A kör tagjait ezúton is tisztelettel meghívja az elnökség.

Pályázat alapítványokra. A Lancelotti Ede- féle alapítvány kamataiban évenkint, február hó 2l-én, 6 férjhezmenendő, kifogástalan maga- viseletü, polgári osztálybeli, s-egénysorsu hajadon és 6 bármely osztályból való, elszegéKűB$nI^g@sség a kávék köiütf a Kathreiner - féle Kniipp maláta* kávé.

A Kathreiner a legjobb minőségű malátából ké- czUS, sR?néSfogva feltűnő táperővel bir és emellett teljesen ártalmatlan. A világhírű Kathreiner-féle eljárás a Kathrelnernek a babkávé Izét és zamat* iát kölcsönzi.

A valódi Kathreiner Kneipp plébános arcképével ellátott eredeti zárt csomagokban mindenütt kaphaSé.

nyedett özvegy nő szokott részesülni. Ugyancsak ez alkalommal szokták kiosztani a Kisz<-ly- feie alapítványokat, is, melyben két szegény- sor.'U, bármely osztálybeli özvegy nő részesül. A«ik ezeknek az alapítványoknak kamataiban az idén részesedni óhajtanak, szegeuy-égi es erkölcsi bizonyí vannya! fölszerelt kérvényükét, Eger város polgármesterénél v. helyettesénél február nó 15-ig kötelesek beadni, illetve szóbeli kérelmüket — az emlí'ett bizonyítványok felmutatása mellett — ugyanezen határidőig előterjeszteni.

Újszülöttek. Eger városában, a lefolyt héten (január 16—22-ig) a következő születési e>etea történtek: Román János földműves

Kálmán, Szabó Zsuzsiuna szobaleány József, Páuczél Áipád gyógyszerész Viola, Roszkos György csizmadia Gyula, Juhász György földműves Ferencz, Vladár Pál földműves János, Polóuyi Antal mészáros Katalin, Karanyicz András szeszgyári munkás János, Legányi R zso kisbirtokos Julianna. Böta Sándor földműves Erzsébet, Lőríncz Béla a-ztaiosseged Bé a, Bóta Gáspár földműves András, Kelemen János földműves Pál, Bartók Mária gyári muukásnő Veronika, Dudás Lajos földműves János, Erdélyi József sikememaintézeti tauár György, Varga Ferencz földműves Ei zsebet, Pelle József kőműves Rozália, Kréti Barnát földműves Mária, Mező Imre földműves József, Bordás István bérkocsis Erzsébet nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Varga László szabósegéd és Nagy Anna hajadon, Oroszt Jenő felügyelő egercsehi és Rácz Maigit hajadon egri, Rózsa B-ruát földműves és Szepesi Anna földművesnő egri lakó-ók jegyesek.

Házasságot kötöttek. Szakácsi István földműves és Farkas Piroska toldmüvesnő egri, Birincsik B-rnát földműves és. Bíró Anna föld- müvesnő egri, Kormos Ferencz földműves és Bóta Mária dohánygyári munká^nő egri, Bukucs József földműves és Erdélyi Borbála földmű- vesnő egri, Endrey Béla közigazgatási gyakornok és Barcbetti Etelka hajadon egri, Kardos Jeremiás m. kir. pénzügyőri főbiztos miskolczi és Görög Silvia egri, Fuchs Zoltán m. kir. posta és távirda segédtiszt hatvani és Urbanovits Erzsébet hajadon rgri lakosok.

Halottak névsora. Gromán Sándor 5 hónapos, Kovács Szidónia 6 hónapos, G móri János 19 napos, Juhász Mihály 4 éves, Klajrács István nyug. városi rendőrörmester 75 eves, özv. Molnár Ántalné szül. Pogonyi Erzsébet földművesnő 76 éves, özv. Pászti Pálné szül. Vas Anna íöldművesnő 70 éves, Sehvartz János magánzó 55 éves, Török Ferenc földműves 75 éves, özv. Bodnár Lajosné szül. Rapcsok Mária ma- gánz.ónő 71 éves, özv. K-skenv Ferencné, szül. Ónodi Mária földművesnö 74 éves korában.

Szőlő gyümölcsössel, jó déli fekvésű, közel a városhoz, villa al;ku házzal és fölszereléssel, megvételre kerestetik. Ügynökök nem dijaztatuak. Cím a kiadóhivatalban.

Rézágyak, félréz és vaságy, gyermekágy, kocsi, sz^k, éjjeli szekrény, szoba-kloset; acél sodrony ágybetét fa és vas rámára, sodrony nyug ágy, sodrony kocsi ülés, mozsdó és ruha álvány, rézrudak és réz karnisok, szén és fatartók, szénhorog és lapát, patkány és egérfogók, szálloda s kórház és kerti berendezések stb. Legjutányosabban szállít: Garai Károly vas és rézbutorkészítő Aradon.

Iskolaügy.

K közigazgatás mint népnevelő.

A felsőpulyai főszolgabírónak, Pleiningernek az ifjúság erkölcseinek védelmezéséről szóló, a nép iránti szeretetről és igazi szociális érzékről tanúskodó rendelkezését közöljük itt, azzal a megjegyzéssel, hogy a közönségnek vélünk szolgálatot tenni, amidőn ezt a minden izében komoly, emelkedett és nemes tendenciájú rendeletet ismertetjük.

Tanügyünk fejlesztésére és a serdülő ifjúság nevelésére úgy az állam, mint az egyház és társadalom is nagy súlyt helyez és arra mindkettő nagy áldozatot is hoz; úgyszintén a lel- készkedő papság, meg a tanítóság is minden

tőle telhető buzgalommal és rendelkezésére álló eszközzel iparkodik a nép erkölcsi és anyagi jólétét, nemkülönben az ifjúság erkölcsösségét és művelődését előmozdítani. Mindennek dacára sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy e tekintetben vajmi kevés haladást, hanem inkább visszaesést, sülyedést észlelünk; legalább erről tanúskodnak a gyakori ifjúsági kihágások és az uton-utfélen tapasztalható, megdöbbentő lelki eldurvulásnak mind- gyakrabban mutatkozó szomorú jelei.

E szomorú jelenségnek legfőbb okát egyrészt abban vélem feltalálni, hogy a lelkész- kedő papság és tanítóság fentem- lített nemes törekvésében és odaadó munkálkodásában vajmi kevés megértésre talál azoknál, kiknek jóakarata támogatására első sorban szeretne számítani, t. i. a közhatalom helyi képviselőinél, a szülőknél és községi elöljáróságnál, sőt éppen ezeknél akárhányszor csak közömbösséget és nemtörődömséget, néha rosszindulatot tapasztal, másrészt pedig és talán még inkább okozzák azt a közrend és közcsend megzavarására vezető és az ifjúságnak lelki eldurvulására nevelő gyakori korcsmái mulatságok és egyéb ily alkalmak; mert az alkalom teszi a bűnöst. Éppen azért, hogy a nép jólétéért és különösen az ifjúság jobb erkölcseiért és művelődéséért folytatott munkálkodásunk eredményes legyen, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az annak útját álló és sikerét veszélyeztető alkalmak lehetőleg meg- szüntettessenek, vagy legalább is megszórhassanak.

Erre való tekintettel és mivel úgy tapasztalom, hogy a korcsmái rend, valamint általában a közrend és közcsend fentar- tására és biztosítására már korábban kiadott rendeletem legtöbb helyen feledékeny- ségbe ment, szükségesnek tartom, hogy azalan- tiakban foglaltak betartására a nagy közönséget ismét és újra felhívjam, még pedig, hogy:

1. korcsmái zenéltetésre és tánc- mulatságokra egyáltalán nem adok engedélyt advent első vasárnapjától vizkeresztig és hushagyó-keddtől fehérvasárnapig bezárólag;

2. a többi időben is csak három alkalomkor és pedig farsang, búcsú és az őszi idő valamelyik napján engedélyezek úgynevezett 1 e- génytáncot, akkor is az előirt óvóintézkedés és óvadékpénz letétele mellett, egyesületeknek csak úgy, ha azok belügyminiszterileg jóvá vannak hagyva és ha ezen egyesületek, dalárdák ilyen mulatságok rendezése után csakugyan érdemes bevételt tudnak felmutatni és csakis a felszerelésre, vagy pénztáruk javára fordítják azt.

3. A farsang utolsó napjaiban, de különösen hamvazó-szerdán szokásba vett, a jó ízlést és sokszor a vallást és szertartásait mélyen sértő és a nép erkölcseit mélyen rontó, különféle, legtöbbnyire ittas állapotban rendezett durva körmeneteket, zeneszóval és lármával való felvonulásokat, mulatság és más céljaira rendezett pénz- vagy élelemgyűjtéseket és csúnya koldulásokat az 1879. évi XV. 66., 76.,

Az uj

rendkívül tarlós kiválóan rtttuiyos formált, ideál"“