Eger - hetente kétszer, 1914

1914-01-10 / 3. szám

4 EGEE. (3. síO 1914. január 10. A tovább- és önképzést is felismerték, mert 1912-iki kurzusaik 18,331 risztvevővel folytak le, melyeken helyesiráJ> námet., számtan, rajz és könyvvitelt tsí*itöttak. Mesteri vizsgálatot 1430 tag te« le­A azakszervezeti kérdésnél azonban sajná­lattal tapasztalhatjuk, hogy ezen a ponton leg­kisebb az eredmény, mivel 84,021 tagból csak 20,351 van szervezve. Ez 24 százaléknak felel meg. De különösen a magyar legényegyletek tagjai fáznak a szakszervezkedéstől, mert csak 5—6 százalék van szervezve. Németország egyes ipari centrumaiban, Köln, Düsseldorf, Gladbach, a legényegyletek tagjainak 95 szá­zaléka szakszervezeti tag. Ha tehát Német­ország óriási kultúrával rendelkező munkásai felismerték a keresztény szakszervezetek szük­ségességét és az ebből eredő nagy gazdasági előnyöket, érthetetlen, hogy hazánk munkásai és legényegyleti tagjai nem követik német testvéreik példáját. Hová fognak csatlakozni bérmozgalom esetén a legényegyleti tag..k? Ha időben nem csinálják és támogatják a kér. szociális szakszervezeteket, bizonyos, hogy a vörösök polip-karjaiba esnek és akkor a ka­tolikus legényegyesületek — elvérzenek. Ambrus István dr.-t, az egri főkápí dán­nak 1913. évi december hó lr a kinevezett tagiát, tegnap, csütörtökön, iki ,ák be kavo- noki stallumába. A 9 órai üncepies mise után a már lila gallérban és biretumban megjelent Ambrus István dr.. -mesterkanonok, papnevelő intézeti kormányzóhoz Böhm János dr. prépost-kanonok intézett meleg hangú beszédet. keztethetö, hogy azt az embernek kellett fel­találnia. E szerint helyesen jegyzi meg Wilson, hogy az ember tüzet gyújtó lény — »Ein feuer- zündenes Wesen.« A különben materialista Walter Johannes is beismeri a »Geschichte dér Erde und des Lebens« c. munkájá­ban, hogy a legrégibb ember magasabb értelmiségét és társadalmi szoká­sait feltalálhatjuk a tűz használatá­ban, amennyiben míg egyetlen állat, még az emberszabású majom sem tud tüzet gerjeszteni és azt fenntarta­ni, addig valamennyi emberfajta ért ehhez a mesterséghez.« (574. 1.). Igaz, sokszor tapasztalják, hogy az emberek által élesztett tűznél egyes állatok, mint pl. a majmok, szívesen melegednek, érezve annak jó hatását, de arra egyik sem gondolt, mint az értelmes ember, hogy a tüzet fenn is tartsa. A majom pl. az ember által elhagyott tűz mellé leül, hi­deg időben igen jól érzi ott magát, de ki hagyja aludni a tüzet, azután elmegy onnan más helyet keresni, nemhogy időközben megrakná és tovább melegedhetnék mellette. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy min­den nép ismerte és ismeri e legnagyobb kul- túrtényezőnek, a tűznek használatát. Amennyire a történelemben visszamenve kutatták és ku­tatják a ima élő természetnépek szokásait, egyet­lenegy példát sem találtak arra, hogy létezett volna a történelmi időben tüzet nem ismerő ember. Az újkori vadnépek közül a tazmánok­Beszédében kiemelte, hogy az egri székes- egyház, melyet Magyarország első királya, sz. István, alapított, már kezdetben is magasan kiemelkedett a többi egyházak közűi. Az egy­ház az a'apító nagy király iránt mindig külö­nös tisztelettel viseltetett. Majd ismertetve az egri főkáptalan történetét, rátért annak kez­detben levő szegényes anyagi helyzetére. A XIV. században már mint hiteles hely (locus credibilis) szerepel. A hívek úgy lelki, mint anyagi javaikat is a káptalanra bízzák. Az egri káptalan története szorosan összeforr a magyar egyház és a haza történetével. Káp­talanunk mindenkor osztozik a hazafiság örö­mében és bánatában. A történeti fejtegetés után az elhunyt Katinszky Gyula kanonokról emlékezett meg Böhm János dr. Ezután Tóth Tihamér dr., teo­lógiai tanár, felolvasta a királyi kéziratot, mellyel Ambrus Istvánt a megüresedett utolsó mesterkanonoki állásra kinevezte. Böhm János dr. méltatta Ambrus Istvánnak 32 éven át foly­tatott erős szellemi munkáját. Végezetül a kanonoki keresztet nyújtotta át az uj kano­noknak, mely után a főtemplomi énekkar há-^ tásos hálahimnuszt énekelt. Az installációs ünnepségen a polgári és katonai hatóságok fejei, sok helybeli és vidéki pap, nagyszámú előkelő közönség volt jelen. Az iustalláló Böhm János dr. ebédet adott Ambrus István dr. tiszteletére, mely alkalom­mal persze számos pohárköszöntő hangzott el. Érsekünk díszdoktori diplomája. A budapesti tudományegyetem hittudományi karának hármas küldöttsége: Dudek János dr. apát, dékán, Kiss János dr. praelatus és Wolkenberg Alajos dr. szentszéki tanácsos, egyetemi tanárok, 10-én szombaton délelőtt 10 óra 27 perckor érkeznek Egerbe. A vasúti állomásnál Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester üdvözli az érkező­ket, kik Dutkay Pál és Ridáreslk Imre kanono­kokkal behajtatnak az érseki lakba. Ott a középépület első emeleti nagytermében délben félegyórakor lesz a tiszteletbeli doktori diploma átadása, utána egy órakor pedig az érsek lak­osztályában díszebéd lesz, amelyre, az egyetemi küldöttség tagjain kívül, az egyházi, polgári és katonai hatóságok, tanintézetek stb. kép­viselői hivatalosak. tói és a Takaafo-sziget lakóitól megtagadta Lubbock (»Történelemelőtti idők«, 20. 1.) a tűz ismeretét; azonban Tasmániának felfedezője, Tasman Ábel, a sziget belsejéből füstfelhőt lá­tott felszállni, a Takaafo-sziget lakói pedig kü­lön szót is használnak a »tűz« megjelölésére. (Tűz = afi.) Láthatjuk tehát, hogy az ősember a tűz feltalálásával leleményességét árulta el. A ma­jomról vett példa fényesen igazolja, hogy az ősember nem volt átmeneti alak, az ember és majom között, hanem már megjelenésekor he­lyesen gondolkodó, tüzet gyújtó lény. Ez bizo­nyítja azt, hogy Isten az ő képére és hasonla­tosságára értelemmel felruházva teremtette, hogy »uralkodjék a tenger halain és az égi madarakon és az egész földön és minden csúszómászó állaton, mely mozog a földön«. (Mózes I. 1, 26.). Hogy mily jelentőségteljes volt a tűz fel­találása és hogy az ősember a mai és a múlt századok lángelméit relatív kultúrképesség te­kintetében mennyire felülmúlta: mi sem bizo- zonyítja jobban, mint amit Pechel Oszkár ír »Völkerkunde« c. munkájában róla, (V. kiad. 1881., 1430), hogy t. i. a jégkorszak Prome- theusa értelmének élessége tekintetében nem marad egy Kopernikus, vagy Keppler, egy Cham- pollion, vagy Grotefend, egy Kirchoff, vagy Fa­raday mögött. Óhidi Légmán Leó. HÍREK. Eger, 1914. január 9-én, Tájékoztató. Január 10—18. Behatások az érs. jogakadémián, az Urániában. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12—13. Országos vásár Egerben. „ 15. Országos vásár Verpeléten. „ 17. Polgár-bál a Kaszinóban. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 25., 26. Országos vásár Hevesen. Ambrus István dr. installációja. Kinevezés. He vés vármegye főispánja faría* Ferencjegyzőiirnokot az aldebrői anyakönyvi ke­rületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Iskolatársak szövetsége. A ciszterci rend 1913. évi kormánytanácsa elvben elfogadta azt az indítványt, hogy az „iskolatársak szövetségének“ intézménye a ciszterci rend főgimnáziumaiban, mint egységes intézmény, szintén életbe lépjeD. A szövetség célja az lesz, hogy tagjai, a volt iskolatársak, azt a szeretetet és ragaszkodást, mely egykori iskolájuk falai között lelkökben egymás és az iskola iránt támadt és gyarapo­dott, ápolják tovább az életben is és egymást, amiben lehet, gyámolítsák. A szövetség meg­alakítására az első lépés, természetesen, a volt iskolatársak mostani állásának és lakásának lehető pontos felkutatása. A felkutató munkát az egri főgimnáziumban, a főgimnáziumnak több volt tanulója segítségével, Perényi Kandid tanár vezetése alatt már meg is kezdték és valószínűleg még január hóban befejezik, amely után már a szövetség megalakulása iránt teszik meg a lépéseket. Ismeretterjesztő előadások a főreáliskolában. A főreáliskolában az idei első ismeretterjesztő előadás január hó 11-én, vasárnap, d. u. 4 órakor lesz. Ez alkalommal Klauber Frigyes tart elő­adást „Néhány kérdés a lélektan köréből“ címmel. Jegyek a fóreáliskola igazgatóságánál és Szol- csányi Gyula köuyvkeresk' lsében válthatók. Az összes előadásokra szóló jegyek ára 1 K, a napi jegyé 20 fillér. Jég ünnepély. Me?: ut r, hogy az Egri Korcsolyázó Egyesük., írfnnálláá&pak 1913. évi december hó 28-án volt u n esztendeje. Az egyesület ez hikalommal elitjeit akar ma­gáról adni s azért a jubileumot versennyel egybekötött országos ünnepély keretében 'karja megalni. Minthogy azonban az ünnepély elő­készítése most, amint azt már megemlítettük, igen sok akadályba ütközik, azért az egyesü­letnek decemberben összejött közgyűlése akkép határozott, hogy az országos ünnepélyt kitolja az 1914—15. évi korcsolya időszakra, még az idén szűkebb keretek között csak házi ünne­pélyt rendez. A tegnapi választmányi ülés ha­tározatából a házi jég ünnepélyt január hó 25-én (vasárnap) tartja meg. Ugyancsak ez a vá­lasztmányi ülés mondotta ki azt is, hogy a középiskolai tanulók a rendes tornaórák helyett tanári felügyelet alatt és 10 filléres díj mellett lejöhetnek a jégpályára. Mint értesülünk, a főreáliskola egyes osztályai már lejárnak a jégpályára a délelőtti torna órák helyett is. A szokásos zenedélutánokat vasárnaponkint az idén is megtartják a jégpályán délután 5-től 7-ig. ......"....................Bg

Next

/
Oldalképek
Tartalom