Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-10 / 3. szám
4 EGEE. (3. síO 1914. január 10. A tovább- és önképzést is felismerték, mert 1912-iki kurzusaik 18,331 risztvevővel folytak le, melyeken helyesiráJ> námet., számtan, rajz és könyvvitelt tsí*itöttak. Mesteri vizsgálatot 1430 tag te« leA azakszervezeti kérdésnél azonban sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy ezen a ponton legkisebb az eredmény, mivel 84,021 tagból csak 20,351 van szervezve. Ez 24 százaléknak felel meg. De különösen a magyar legényegyletek tagjai fáznak a szakszervezkedéstől, mert csak 5—6 százalék van szervezve. Németország egyes ipari centrumaiban, Köln, Düsseldorf, Gladbach, a legényegyletek tagjainak 95 százaléka szakszervezeti tag. Ha tehát Németország óriási kultúrával rendelkező munkásai felismerték a keresztény szakszervezetek szükségességét és az ebből eredő nagy gazdasági előnyöket, érthetetlen, hogy hazánk munkásai és legényegyleti tagjai nem követik német testvéreik példáját. Hová fognak csatlakozni bérmozgalom esetén a legényegyleti tag..k? Ha időben nem csinálják és támogatják a kér. szociális szakszervezeteket, bizonyos, hogy a vörösök polip-karjaiba esnek és akkor a katolikus legényegyesületek — elvérzenek. Ambrus István dr.-t, az egri főkápí dánnak 1913. évi december hó lr a kinevezett tagiát, tegnap, csütörtökön, iki ,ák be kavo- noki stallumába. A 9 órai üncepies mise után a már lila gallérban és biretumban megjelent Ambrus István dr.. -mesterkanonok, papnevelő intézeti kormányzóhoz Böhm János dr. prépost-kanonok intézett meleg hangú beszédet. keztethetö, hogy azt az embernek kellett feltalálnia. E szerint helyesen jegyzi meg Wilson, hogy az ember tüzet gyújtó lény — »Ein feuer- zündenes Wesen.« A különben materialista Walter Johannes is beismeri a »Geschichte dér Erde und des Lebens« c. munkájában, hogy a legrégibb ember magasabb értelmiségét és társadalmi szokásait feltalálhatjuk a tűz használatában, amennyiben míg egyetlen állat, még az emberszabású majom sem tud tüzet gerjeszteni és azt fenntartani, addig valamennyi emberfajta ért ehhez a mesterséghez.« (574. 1.). Igaz, sokszor tapasztalják, hogy az emberek által élesztett tűznél egyes állatok, mint pl. a majmok, szívesen melegednek, érezve annak jó hatását, de arra egyik sem gondolt, mint az értelmes ember, hogy a tüzet fenn is tartsa. A majom pl. az ember által elhagyott tűz mellé leül, hideg időben igen jól érzi ott magát, de ki hagyja aludni a tüzet, azután elmegy onnan más helyet keresni, nemhogy időközben megrakná és tovább melegedhetnék mellette. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy minden nép ismerte és ismeri e legnagyobb kul- túrtényezőnek, a tűznek használatát. Amennyire a történelemben visszamenve kutatták és kutatják a ima élő természetnépek szokásait, egyetlenegy példát sem találtak arra, hogy létezett volna a történelmi időben tüzet nem ismerő ember. Az újkori vadnépek közül a tazmánokBeszédében kiemelte, hogy az egri székes- egyház, melyet Magyarország első királya, sz. István, alapított, már kezdetben is magasan kiemelkedett a többi egyházak közűi. Az egyház az a'apító nagy király iránt mindig különös tisztelettel viseltetett. Majd ismertetve az egri főkáptalan történetét, rátért annak kezdetben levő szegényes anyagi helyzetére. A XIV. században már mint hiteles hely (locus credibilis) szerepel. A hívek úgy lelki, mint anyagi javaikat is a káptalanra bízzák. Az egri káptalan története szorosan összeforr a magyar egyház és a haza történetével. Káptalanunk mindenkor osztozik a hazafiság örömében és bánatában. A történeti fejtegetés után az elhunyt Katinszky Gyula kanonokról emlékezett meg Böhm János dr. Ezután Tóth Tihamér dr., teológiai tanár, felolvasta a királyi kéziratot, mellyel Ambrus Istvánt a megüresedett utolsó mesterkanonoki állásra kinevezte. Böhm János dr. méltatta Ambrus Istvánnak 32 éven át folytatott erős szellemi munkáját. Végezetül a kanonoki keresztet nyújtotta át az uj kanonoknak, mely után a főtemplomi énekkar há-^ tásos hálahimnuszt énekelt. Az installációs ünnepségen a polgári és katonai hatóságok fejei, sok helybeli és vidéki pap, nagyszámú előkelő közönség volt jelen. Az iustalláló Böhm János dr. ebédet adott Ambrus István dr. tiszteletére, mely alkalommal persze számos pohárköszöntő hangzott el. Érsekünk díszdoktori diplomája. A budapesti tudományegyetem hittudományi karának hármas küldöttsége: Dudek János dr. apát, dékán, Kiss János dr. praelatus és Wolkenberg Alajos dr. szentszéki tanácsos, egyetemi tanárok, 10-én szombaton délelőtt 10 óra 27 perckor érkeznek Egerbe. A vasúti állomásnál Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester üdvözli az érkezőket, kik Dutkay Pál és Ridáreslk Imre kanonokokkal behajtatnak az érseki lakba. Ott a középépület első emeleti nagytermében délben félegyórakor lesz a tiszteletbeli doktori diploma átadása, utána egy órakor pedig az érsek lakosztályában díszebéd lesz, amelyre, az egyetemi küldöttség tagjain kívül, az egyházi, polgári és katonai hatóságok, tanintézetek stb. képviselői hivatalosak. tói és a Takaafo-sziget lakóitól megtagadta Lubbock (»Történelemelőtti idők«, 20. 1.) a tűz ismeretét; azonban Tasmániának felfedezője, Tasman Ábel, a sziget belsejéből füstfelhőt látott felszállni, a Takaafo-sziget lakói pedig külön szót is használnak a »tűz« megjelölésére. (Tűz = afi.) Láthatjuk tehát, hogy az ősember a tűz feltalálásával leleményességét árulta el. A majomról vett példa fényesen igazolja, hogy az ősember nem volt átmeneti alak, az ember és majom között, hanem már megjelenésekor helyesen gondolkodó, tüzet gyújtó lény. Ez bizonyítja azt, hogy Isten az ő képére és hasonlatosságára értelemmel felruházva teremtette, hogy »uralkodjék a tenger halain és az égi madarakon és az egész földön és minden csúszómászó állaton, mely mozog a földön«. (Mózes I. 1, 26.). Hogy mily jelentőségteljes volt a tűz feltalálása és hogy az ősember a mai és a múlt századok lángelméit relatív kultúrképesség tekintetében mennyire felülmúlta: mi sem bizo- zonyítja jobban, mint amit Pechel Oszkár ír »Völkerkunde« c. munkájában róla, (V. kiad. 1881., 1430), hogy t. i. a jégkorszak Prome- theusa értelmének élessége tekintetében nem marad egy Kopernikus, vagy Keppler, egy Cham- pollion, vagy Grotefend, egy Kirchoff, vagy Faraday mögött. Óhidi Légmán Leó. HÍREK. Eger, 1914. január 9-én, Tájékoztató. Január 10—18. Behatások az érs. jogakadémián, az Urániában. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12—13. Országos vásár Egerben. „ 15. Országos vásár Verpeléten. „ 17. Polgár-bál a Kaszinóban. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 25., 26. Országos vásár Hevesen. Ambrus István dr. installációja. Kinevezés. He vés vármegye főispánja faría* Ferencjegyzőiirnokot az aldebrői anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Iskolatársak szövetsége. A ciszterci rend 1913. évi kormánytanácsa elvben elfogadta azt az indítványt, hogy az „iskolatársak szövetségének“ intézménye a ciszterci rend főgimnáziumaiban, mint egységes intézmény, szintén életbe lépjeD. A szövetség célja az lesz, hogy tagjai, a volt iskolatársak, azt a szeretetet és ragaszkodást, mely egykori iskolájuk falai között lelkökben egymás és az iskola iránt támadt és gyarapodott, ápolják tovább az életben is és egymást, amiben lehet, gyámolítsák. A szövetség megalakítására az első lépés, természetesen, a volt iskolatársak mostani állásának és lakásának lehető pontos felkutatása. A felkutató munkát az egri főgimnáziumban, a főgimnáziumnak több volt tanulója segítségével, Perényi Kandid tanár vezetése alatt már meg is kezdték és valószínűleg még január hóban befejezik, amely után már a szövetség megalakulása iránt teszik meg a lépéseket. Ismeretterjesztő előadások a főreáliskolában. A főreáliskolában az idei első ismeretterjesztő előadás január hó 11-én, vasárnap, d. u. 4 órakor lesz. Ez alkalommal Klauber Frigyes tart előadást „Néhány kérdés a lélektan köréből“ címmel. Jegyek a fóreáliskola igazgatóságánál és Szol- csányi Gyula köuyvkeresk' lsében válthatók. Az összes előadásokra szóló jegyek ára 1 K, a napi jegyé 20 fillér. Jég ünnepély. Me?: ut r, hogy az Egri Korcsolyázó Egyesük., írfnnálláá&pak 1913. évi december hó 28-án volt u n esztendeje. Az egyesület ez hikalommal elitjeit akar magáról adni s azért a jubileumot versennyel egybekötött országos ünnepély keretében 'karja megalni. Minthogy azonban az ünnepély előkészítése most, amint azt már megemlítettük, igen sok akadályba ütközik, azért az egyesületnek decemberben összejött közgyűlése akkép határozott, hogy az országos ünnepélyt kitolja az 1914—15. évi korcsolya időszakra, még az idén szűkebb keretek között csak házi ünnepélyt rendez. A tegnapi választmányi ülés határozatából a házi jég ünnepélyt január hó 25-én (vasárnap) tartja meg. Ugyancsak ez a választmányi ülés mondotta ki azt is, hogy a középiskolai tanulók a rendes tornaórák helyett tanári felügyelet alatt és 10 filléres díj mellett lejöhetnek a jégpályára. Mint értesülünk, a főreáliskola egyes osztályai már lejárnak a jégpályára a délelőtti torna órák helyett is. A szokásos zenedélutánokat vasárnaponkint az idén is megtartják a jégpályán délután 5-től 7-ig. ......"....................Bg