Eger - hetente kétszer, 1914

1914-03-14 / 21. szám

4 EGER. (21. sz.) 1914. március 14. A kiállító festőművészek névsora egyéb­ként a következő: Albert Ferenc, Bálint Ár­pád, Bánsági Vince, Berkes Antal, Bernáthy N., Bélaváry István, Dely Alice, Feszty Árpád, Fesztyné Jókai Róza, Feuer Artúr, Fridiinger Jenő, Jámbor Lajos, Kézdy Kovács László, Kollár Gusztáv, Koroknyay Ottóué, Koszmánk Jenő, Kőváry Sándor, Major Andor, Markó Ernő, Matykó Sándor, Miklóssy Ödön, Molnár Z. János, Németh Béla, Németh Gyula, Neogrády Antal, Novák Irén, Olgyay Ferenc, Ott Zoltán, Ötvös Károly, Paizs Lajos, Paizs László, Papp Emil, Pálya Celesztin, Pálya Sándor, Pállá Jenő, Romek, Ring Jenő, Róczey László, Rőczey Rezső, Rudnay Gyula, Szász István, Szepessy (Guszta) Jenő, Szentmiklóssy Zoltán, Szontagh Kristóf, Szontagh Tibor, Tóth Albert, Vágó Sándor, Visky László és Zorkőczy Gyula. Szóval a mes­terek a tanítványaikkal, akik között helyet talált Tóth Gyula rajztanár is, aki néhány egri vonatkozású képét állította ki. A kiállítás egy hétig, tehát március 19-ig lesz nyitva és reggel 9 órától este 7 óráig megtekinthető. A közönség a mai napon is nagy számban kereste fel a tárlatot és az ér­deklődők között, a délelőtt folyamán, ott láttuk Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket is, aki Feszty Árpád hangulatos képét, a Csalóközi tanyát, megvette. —szky. HÍREK. Eger, 1914. március 13-áí. Tájékoztató. Március 14. A Hevesi főszolgabíró tárgy, napja Erdőtelken. „ 14—15. Hangverseny a főreáliskolában. „ 15. A magyar szabadsajtó emlékünnepe. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Yerpeléten. „ 16. Országos vásár Apozon. „ 17. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 18. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Egerbaktán. „ 20. Az Egri Jogakadómiai Kör felolvasó estélye. „ 21, 22. Szinielőadás a főgimnáziumban. „ 23. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 29. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Március 15. A magyar szabadság születésének évfor­dulójához értünk. Hatvanhat éve már, hogy a nagy események lezajlottak és most, amikor az uj Magyarország kialakulásának emlékét ünnepeljük, alig van már közöttünk élő tanúja a nagyidők március idusának. Az idő eljár. — S aztán — óh, Istenem! — nehéz, szörnyű a visszaemlékezés: egy napon élette­lenül hozták haza megnémult termeibe. Szilaj paripája levetette hátáról, s oly súlyos agyráz­kódás érte, hogy a legönfeláldozóbb ápolásom is hiábavalónak bizonyult. Öntudatát csak ép­pen arra a rövid időre nyerte vissza, míg ki­békült Istenével, egy hálás, gyöngéd tekintet, melyet rám vetett, a búcsú megbocsátást kérő tekinteté, egy forró készszorítás, egy lehelletsze- rú csók kis gyermeke homlokára: s lelke halk sóhajjal átlebbent a megbocsátó Isten orszá­gába. — Minek beszéljek bánatomról? Szóval úgy sem fejezhetem kj. Lelkem elsötétült, — csak a gyermek volt az egyetlen fénysugár, mely földeríté a nehéz homályt. — S aztán ... óh, hogyan mondjam el?! A jó Isten elvette őt is tőlem, s ártatlan lelke karjaim közt szállt el pihegő kebléből. A nap nem zuhant le az égről, meg nem haltam, de a lelkem, az örökre gyászbaborúlt, 3 a szívem nem ismer többé vidámságot! ... Szava halkan elnémult, csüggedt feje bá­gyadtan hajlott két kezére, a könyek nem szá­radtak föl szemeiből, csöndesen, sűrű gyön­gyökben csillogtak végig arcán, némaság ölelte át a kisded szobát, — de a síró nő vállára két gyöngéd kéz nehezedett, s a szomorú csön­det bíztató szavak, édes szelídséggel törték meg, mennyei zeneként csengve a bánatos hölgy lel­kében. Soror Immaculata meghalt, de föltámadt soror Renata! Alpesi Rózsa. Az akkori márciusi ifjúság, mely nemzetünk történelmének uj fejezetéhez az anyagot csinálta végig, — lassan-lassan teljes egészében átmegy az életből az emlékezetbe. Hanem az emlékezet a mienk, a mostani generációé; és híven meg­őrizzük, hogy örökül hagyhassuk utódainknak : a jövő nemzedéknek. Március 15.-ének évfordulóját vasárnap ünnepli a hazafias közönség Eger városában is. Az ünnepség rendezésére az idén is a Ka­szinó küldölt ki bizottságot, mely az ünnepség keretét és programmját a következő szövege­zésű falragaszokon adja tudtára a közönségnek: Polgártársak / Nagy válság előtt állunk! Ismétlődnek a dicsőséges 48 március 15-ének előzményei 1 A nemzet ellenségei minden oldalon mozgolódnak, sőt már itt bent az országban is nyíltan és büntetlenül követelik a magyar nemzeti állam megbontását! Az 1848-nak nagy vívmányai veszendőben vannak! Szabadságjogaink részben már megsemmisítve, részben a megsemmisülés útján! Ezzel szemben a nemzet tehetetlenül áll, mintha álmodnék, nem tudja, mi történik körülötte! Ébredjünk! Lássuk meg nyomorult helyzetünket a 48 március 15-ének világító fáklyájánál! - - - . ..j Ünnepeljük március 15-ét s legalább em­lékezzünk vissza erre a hős korra! Legyünk jelen mindnyájan az ünnepségen, melynek programmja a következő: Gyülekezés délután fél 4 órakor a Líceum előtti téren, ahonnan a Káptalan- és Dobó-utcán át, zeneszóval, zászlók alatt a Kossuth Lajos- térre vonúlunk, ahol a városháza előtt 1. Cifranegyedi népénekkar elénekli a Himnuszt. 2. „Talpra magyar!“ Petőfitől. Szavalja Nádaskav István joghallgató. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Nemecsek Aurél joghallgató, az Egri Jogakadémiai Kör elnöke. 4. Bartók Lajos: „A mariseli cigányok.“ Költemény. Szavalja Borvan István joghallgató. 5. Lányi Ernő Kossuth-nótáját énekli a Cifranegyedi Népénekkar. A Kossuth-térről a menet az Egri Kaszinó elé vonul, ahol alkalmi költeményt szaval Marssó Lőrinc joghallgató és befejező beszédet mond Kálnoky Viktor dr. ügyvéd. Este 8 órakor a Kaszinó nagytermében társas vacsora lesz. Egy teríték ára 2 K 20 fillér. A bankett-ívek aláírását a jogakadémia polgárai voltak szívesek elvállalni. Eger, 1914. március 7-én. A Rendezőség. * Március 15-ének emlékét az iskolákban külön is megünneplik. És ezeknek az ünnepsé­geknek keretében osztják ki Eger város aranyait a tanuló ifjúság között, amely aranyakat a város hazafias közönsége, részben Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc emlékezetének ápo­lására, részben a magyar történelem és iroda­lom-történet tanulásában kitűnt növendékek jutalmazására, örök időkön át, évről-évre biz­tosított. Az egri áll. főreáliskola Bajza önképzőköre márc. 15-én d. e. 9 órakor tartja meg a ha­zafias ünnepélyt a következő műsor keretében: Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar, zeneki- sérettel. Nemzeti dal. Szavalja: Petravich Ist­ván VI. 0. t. Ünnepi beszéd. Mondja: Petrik Árpád VIII. 0. t., ifj. elnök. Tengeren. Elő­adja az ifjúsági zenekar. Riadó. Czucor Ger­gelytől. Szavalja Fejér Miklós VI. 0. t. Kos­suth egyik beszédét elmondja: Babócsay Ár­pád VIII. 0. t. Az igazgató záróbeszéde és a jutalmak kiosztása. Szózat. Előadja az ifjúsági énekkar zenekisérettel. v—- <_ '• Kinevezés. A belügyminiszter a III. oszt. kereseti adók ügyében történő felszólamlások elintézésére az egri kir. pénzügyigazgatóság mellé 1914—1916. évekre szervezett adófel- szólamlási bizottság elnökévé Gröber Ferenc egri földbirtokos, vaskereskedőt, helyettes el­nökévé pedig Liposey Péter dr., kir. közjegyzőt nevezte ki. Érseki adomány. Főpásztorunk, Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a debreceni áldozatok létesítendő emlékére 100 koronái adott. Királyi kitüntetés. A magyar kereskedő vi­lág egyik kiváló tagját, Mauthner Ödön mag­nagykereskedőt és törvényes utódait Őfelsége, a magyar királyi földmivelési miniszter elő­terjesztésére, díjmentesen, a magyar nemesség­gel Jánoshegyi elónévvel tüntette ki. Ez a ki­tüntetés általános rokonérzéssel találkozik, mert Mauthner Ödönnek a hazai magtermelés, mag­kereskedelem és kertészet terén elért sikereit jutalmazza. A megbízhatóságáról ismert cégének, ami-ly az idén ünnepli 40 éves évfordulóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket elérni. Nagy segítsége van az öreg, de még mindig fiatal Mauthner-nek két fiában, Mauth­ner Alfréd és Mauthner Pál-ban, akik szintén páratlan szorgalommal és nagy szaktudással viszik tovább előre e világhírű céget, előnyére és díszére a magyar kereskedelemnek. Az egri érseki finevelő intézetet — amint már azt a múltkor is jelentettük — Szmrecsányi Lajos dr., egri érsek, a közelmúlt napokban alaposan megvizsgálta és elhatározta, hogy azt modernül megújítva, akként fogja kifejlesz­teni, hogy ne hatvan, hanem százhúsz növen­dék legyen benue alkalmasan elhelyezhető. Az érsek a tervek elkészítésével Légmán Imre kir. főmérnököt bízta meg s a munkálatok a nyár folyamán veszik kezdetűket. Az intézet igazgatója Michalek Manó, aki nemrég lett ka­nonok, nyolcezer koronát ajánlott fel sajátjá­ból az átalakítás költségeinek pótlására. Ismeretterjesztő előadás. A főgimnáziumban a legközelebbi ismeretterjesztő előadás március 15-ére való tekintettel nem vasárnap, hanem március 16-án, hétfőn és folytatóan 17-én, ked­den délután 5 órakor lesz. Ez alkalmakkor Kovács Piusz dr. tanár tart előadást ízlés és ízléstelenségek a lakásberendezésekben címmel, és elő­adását vetített képekkel kiséri. A két előadásra szóló jegyek Szolcsányinál kaphatók. Az állandó jegy érvényes. Itt említjük meg, hogy a fő­gimnázium színielőadása, amelyről múlt szá­munkban tettünk említést, márc. 21. és 22-én lesz. Jogi tanfolyam. Amint múlt számunkban jeleztük, városunkban a múlt szombaton meg­nyíltak a „joggyakorlaton levők továbbképzé­sére szolgáló összejövetelek.“ Már akkor is je­leztük, hogy e jogi tanfolyamon Eger város több kiváló bírája és ügyvédje adja majd elő a továbbképző jogi stúdiumokat. Az előadók névsorát sikerült megszereznünk és az alábbi­akban adjuk: Bőhm Alajos dr. kir. törvényszéki elnök, Eötvös József dr., Hoffmann János, Káló Miklós, Marssó László törvényszéki bírák, Götz Béla kir. ügyész, Alföldi Dávid dr., Barchetti Károly dr., Csutorás László dr., Erlach Sándor dr. és Galambos István dr. ügyvédek. Kneípp plébános a nemes emberbarát csak asért engedte nevét a Kath> relner>féie ICneipp malátakávéval kapcsolatba hozni, mivel a Kathrel- ner Jélsfl, egészséges és Igazán népszóra Ital. Vigyázat a mai drága idők­ben: a Kathreiner 23 év óta mindig egyforma olcsó, ára sohasem emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom