Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-13 / 38. szám
Előfizetési árak:’ Egész évre_ _ 10 korona. Fél évre ____5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —- = intézendők. —■- ... = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 38. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szerda, május 13. városhoz fűződő szeretete jeléül, végien déletéA „sötétbeugrás“! — Eger város közgyűlése. — Eger város szombati közgyűlését, ritka egyöntetűséggel, maradiságnak, visszaeső rák-politikának hirdetik a vasárnap megjelent egri lapok. És miért? Mert nem szavazta meg, hanem 51 szóval 45 ellenében elvetette a Mezőkövesd nagyközség villamos világítására vonatkozó javaslatot. Hát ez elhamarkodott, nem méltányos Ítélet. Eger város képviselőtestülete a legkevésbbó sem szolgált rá a maradi jelzőre és cselekedeteiben a rák-politikával való megvádolásra. Mert semmi más nem történt szombaton a város közgyűlési termében, csak a képviselőtestület többsége kötelessógszerüen óvatos volt és, mint Okolicsányi Lajos képviselő találóan kifejezte, nem akart vakon a — sötétbe ugrani. Azt talán elismeri minden elfogulatlan szemlélő, aki a közügyeket figyelemmel kiséri, hogy ez az úgy nem volt kellően előkészítve! És vájjon nem az lett volna-e a könnyelműség és a rák-politika, ha milliós közterheink mellé, minden megfontolás nélkül, — pusztán kombinativ föltevésekre, amelyekért maga a villamos igazgatóság sem mert felelősséget vállalni, — újabb 120,000 koronás közterhet varrt volna a képviselőtestület a város nyakába? Maradiság, rák-politika! Nagy képű, könnyelmű szavak ezek. Ámde vájjon maradi-e csakugyan annak a városnak közönsége, amelyik olyan körülmények között váltja meg a villamos világítását, mint amilyen körülmények között azt Eger megváltotta? Vájjon maradi-e az olyan képviselőtestület, amely a jobb jövő reményében úgy kifejleszti villamos müveit és olyan befektetéseket tesz érte, mint Eger város tette? És rák-politikával vádolható-e az olyan önkormányzati testület, amely kövezetvámot erőszakol magára, hogy utcáit kiépíthesse; parkíroz, hogy köztereit széppé tegye; munkásházak építésére vállal kötelezettséget, hogy szegényebb sorsú polgártársainak anyagi boldogulását elősegíthesse; ingyenes telkeket ajándékoz kulturális és közjótékonysági célokra; megvásárolja az érseki fürdőket, hogy azokat a közegészségügynek méltó csarnokaivá avassa; szóval elkövet mindent, ami a város anyagi és erkölcsi föllendülésének, közrendészetének, közegészség- ügyének, kultúrájának és közjólétének emelésére irányul. Nem rég elvállalta Füzesabony, legutóbb Makiár és Nagy- tálya községek villamos közvilágítását. Hát ez is maradiság? Persze most a vízvezeték ügye vajúdik és a mezőkövesdi villám világítás került homloktérbe. Az egyik köz- szükséglet, a másik pedig kecsegtető üzletet igór. Ámde történt-e csak a legparányibb gondoskodás is arról, hogy akár az egyik, akár a másik főbenjáró dolog kellő és teljes megvilágításban kerüljön a közvélemény itélőszóke elé? A vízvezetékről például csak azt tudja mindenki, hogy sokba kerül és hogy a város csatornázása nélkül nem lehet megcsinálni. Hát jelent-e meg erről igazán tiszta képet nyújtó és reális számításokon alapuló tájékoztatás a város közönsége részére, hogy a közvéleményt minden skrupuli- tás és rejtett ajtók keresése nélkül a szükséges, célszerű és immár halaszthatatlan ügynek megnyerje? Nem jelent meg semmi ilyen tájékoztatás, amiként nem jelent meg ilyesmi a mezőkövesdi villámosvilágítás- ról sem és így nem lehet jogosan maradisággal és rák-politikával illetni az olyan felelős közéleti testületet, amely nem akar minden tetszetős ügynek felülni, helyesebben a — sötétbe ugrani ! Amit nem tesznek: tájékoztassák csak kellő időben és jól a közügyek vezetői a közvéleményt és meglássák, hogy akkor nem lesznek a közgyűlés termében — meglepetések! . . . A szombati közgyűlésről, mely délelőtt 10 órakor kezdődött Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt, tudósítónk a következőket jelenti: Részvét és kegyelet. A közgyűlés napirend előtt való bejelentéssel kezdődött. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester ugyanis meleg és részvétteljes hangon emlékezett meg Demkó György dr. prépost kanonok haláláról, aki a kultúrának és jótékonyságnak egyaránt lelkes művelője és támogatója volt s aki Eger ben 2000 koronát hagyományozott a városi tisztviselők nyugdíjalapjának növelésére. Jelentette, hogy a nemeslelkü elhunyt főpap ravatalára, Eger város közönsége nevében, koszorút helyeztetett, s egyben indítványozta, hogy Demkó György dr. emlékét jegyzőkönyvben megörökítve, a gyászoló főkáptalanhoz részvétiratot intézzen a közgyűlés. A jelentést és indítványt a képviselőtestület egyhangúan elfogadta. A gyámpénztár számadásé. A napirend első tárgya a városi gyámpénztár és a gyámpénztári tartalékalap 1913. évi számadása volt. A közgyűlés a számadásokat elfogadva, a tartalék- alap kamataiból a 7 éven felül levő elhagyatott gyermekek tartására 2206 koronát kiutalt. Választások. Az igazoló választmányban egy tagsági hely üresedett meg. A közgyűlés ezt Maczky Valér dr.-ral töltötte be. A községi bírói teendők ellátásával Barthos Károly városi tanácsost bízták meg. A városi tisztviselői nyugdíj- intézet választmányába, a tisztviselők részéről megválasztott Hanák Gyula főjegyző, Fridi Gyula rendőrkapitány, Szabó Miklós számtiszt és Cselényi István iktató-kiadó mellé, a maga részéről Babocsay Sándor, Kösztler József dr., Károly János, Lipcsey Péter dr. és Setét Sándor dr. városi képviselőket választotta meg. A nyugdíjválasztmány elnöke Jankovics Dezső polgármester. A különböző szakosztályoknak megalakítása is napirendre volt tűzve. Ezt azonban Nagy János (malom-utcai) képviselő javaslatára elhalasztották és a szakosztályokba választandó tagoknak kijelölése végett Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt Alföldi Dávid dr., Setét Sándor dr., Babocsay Sándor, Nagy János, Dutkay Pál, Strausz Sándor, Mélypataki Ignác, Turtsányi Gyula dr., Hanák Gyula és Károly János képviselőkből álló 10 tagú bizottságot küldték ki. Adomány és alapitó oklevelek. Vavrik Gábor v. b. t. t. földink, Wienből, 1899-től kezdve minden évben 200—200 koronát küld az egri szegényeknek. Az idén is elküldötte jó szivének és megemlékezésének ezt az áldozatát; a közgyűlés köszönetét szavazott érte. A Kánitz- féle alapítvány kamatait kiosztó bizottság jelentése kapcsán kimondotta a közgyűlés, hogy az alapítványból, kezelési költségek címén, a várost megillető 1%-ról, az alapítványt élvező szegények javára lemond. A vakok javára tett Bökk János-féle alapítványra nézve is hasonló határozatot hozott a közgyűlés és ehhez képest az alapítvány alapító oklevelét megváltoztatta. Közvilágítási lámpa és közkút, Szaladi József azt kérte, hogy a Kőporoson levő pincéje előtt, melyben korcsmát nyitott, közvilágítási lámpát állíttasson fel a város. A kérelmet elutasították, mert a Kőporos már a városon kívül eső terület. A Honfoglalás utcai lakosok uj közkút létesítését kérték, mely 660 koronájába kerülne a városnak. Ezt a kérelmet is elutasították. Telek-ügyek. A Nagy-Egeden 15 kát. hold kopár földterülete van a városnak, amelyért Pauks Villibald honvédszázados, kát. holdan- kint 32 korona vételárat ajánlott fel. A képviselőtestület nem adja el a területet, hanem utasította a város tanácsát, hogy azt más módon hasznosítsa. — A Szalapart-utcában két házhelynek megfelelő 261 □ öl üres telket kérnek a várostól négyszögölenkint 6 K vételárért. A közgyűlés az áregységet 10 koroná- / bán állapította meg. Fejes Istvánná a Kis-
