Eger - hetente kétszer, 1914
1914-02-25 / 16. szám
4 EGER. (16. sz.) 1914. február 25. bűncselekmények forrásává. És ezért áldozzuk évről-évre azt a rengeteg költséget és fáradtságot, amelyet a büntetések végrehajtására fordítunk ? Büutető kódexünknek reformja tehát égető szükség, de nem megoldásra váró probléma. Itt vaunak a humanizmus jegyében született uj törvények, amelyek a fhtalkoru büuösökkel való elbánást szabályozzák és amelyek gyűlölet helyett szeretettől vannak áthatva, mert bennük a büntetés és elrettentés háttérbe szorul s a nevelés, a tanítás, a gyógyítás és segítés játsza a főszerepet. Nos, hát a fiatalkoruakra voaatkozó intézkedéseket egészítsüx ki nem fiatalkora bűnösöknek ártalmatlanná tételére alkalmas törvény-szakaszokkal, amelyekben szintén a tanítás, a segítés, a gyógyítás legyenek homloktérben és a büutetés csak miuden más eszköznek sikertelensége esetén, mint ráció ultima szerepeljen a büntető-igazságszolgáltatás törvénykönyvében. Igazunk támogatására egy kérdést teszünk fel: Igazságos dolog-e az, hogy valakit azért büntessünk, amiről nem tehet, vagy alig tehet? Hogy tehát az igazságszolgáltatás az igazságtalanság útjára ne tévedjen, a bűncselekményeknél mérlegelnie kell a beszámithatóságot is. És most jön a bökkenő. A társadalom védelme szempontjából elkerülhetetlenül szükséges, hogy azoknak, akik a törvényes renddel összeütközésbe jönnek, személyes szabadsága korlátoztassék. Ámde beszámít hatatlanság esetében nincsen helye a büntetésnek és ha mégis szabadságvesztés éri az ilyen szerencsétlent, vájjon nem szenved-e ez aránytalanul igen nagy büntetést főként akkor, amidőn a társadalom is üldözi, mebélyegezi és számkiveti magából az olyan embert, akit a bűutetó bíróság szabadságvesztéssel sújtott ? Azután ne feledjük el azt sem, hogy a társadalomnak nem sok hasznára van az olyan szabadságvesztés, amely nem tart életfogytig. Legyen az a szabadság- vesztés a legszigorúbb, egyszer csak mégis véget ér, és ezzel a társadalom veszélyeztetése csak fokozódik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a büntetőtörvény könyvből küszöböljük ki a szabad- ságvpsztés-büntetést. Nem. Csak éppen a be- számithatóság mértéke és a börtön között mutatkozó nagy aránytalanságot szüntessük meg. És szüntessük meg főként azt á társadalmi szokást, hogy a bűneikért szabadságvesztéssel büntetett egyéneket, a vezeklés után is száműzzük a tisztességes megélhetés erőforrásaitól, amelyeknél a megtévedett talán még hasznavehető tagja is lehetne a társadalomnak. Ilyen módosításával a helyzetnek az is keresztülvihető lenne, hogy a személyes szabadság elvonása vagy korlátozása addig tartson, amíg nem harapom, soha bizony el nem szabadíthattam vala magam tőle. Nem is szólhattam, a szememmel sem nézhettem addig, azután a földön összerontám, csépiem s utána megsiratám.« A sólyom idomítása tehát nehéz s fáradságos volt, de azután az ilyet meg is becsülték s néha mesés áruk volt. Sok helyen az oltárok szélén posztó volt, melyben a sólyom megto- godzott, míg ura a templomban volt Franciaországban egy időben első, Angliában negyedik méltóságot viselte a királyi fő- sólyommester s csak háromszor ihatott a király asztalánál. Józannak kellett lennie mindig, hogy a sólymokkal való bánásmódra felügyeljen. A sólyomvadászat a 16-ik században érte el tetőfokát, ekkor egy izlandi idomított sólyom ára átlag ezer arany, de egy-egy kitünőbb példányért sokkal többet is fizettek. A vadászat különben egyike volt a legveszélyesebbeknek. A vadásznak, különösen, ha madarakra vadászott sólymával, mindig "Fölfelé kellett figyelnie s így ha valami akadályt nem vett észre, köny- nyen nyakát szeghette, azonkívül a leggyorsabb vágtatásban kellett sólymát követnie. A sólyom ugyanis igen bátor madár, nagyobb madarakat is megtámadott s villámgyorsan rácsapván, súlyával leverte a földre s itt a nagyobb madár, ha a vadász rögtön ott nem termett, könnyen megölhette az értékes madarat. Ma természetesen a lövőfegyver elterjedésével s tökéletességével nyugaton csak itt-ott, mint különleges sport maradt meg a sólyomvadászat, különösen Angliában. (Folytatjuk.) arra, a társadalom védelme szempontjából szükség vau, valamint az sem tartoznék az utópiák közé, hogy a közbiztonság érdekében azokat is ártalmatlanokká tegyük, akik büntetendő cselekményt még nem követtek el ugyan, de hajlamuknál fogva a társadalomra veszélyesek. Ekkor bizonyára az embervérnek is nagyobb lenne a megbecsülése és nem áztatná — sajnos, sokszor csupán kedvtelésből is, — a tápláló auyaföldet. Az idei első eskiidtszóki ciklus Egerben február hó 16-án kezdődött és 21-éu ért véget. Az esküdtbiróság elnöke Miskovics Flóris dr., kir. Ítélőtáblái bíró, törvényszéki h. elnök volt, mig a tárgyalásokon, mint szavazó bírák Pretten- hoffer Ödön és Ficzere Béla kir. törvényszéki bírók vettek részt. A tárgyalásokat (február 16) Ács Péter gyöngyössolymosi legény bűnügyével kezdték, aki október 12-én éjjel a korcsma udvarán megfojtotta legénytársát és barátját, Barna Józsefet. A vidám vasárnapi mulatozás zajában senki sem vette észre a gyilkosságot és csak másnap reggel akadtak rá a szerencsétlen legény meredt hullájára. Ács Pétert az esküdtbiróság 6 évi íegyházra ítélte. Másnap (február 17) Gubaucsik Mihály domoszlói kondás állott az esküdtszék előtt. Október hó 6-án a határban összetalálkozott Záborszky Ferenc erdőkerülővel, aki veszekedő természetű, erőszakos ember volt. A kondás és erdőkerülő csakhamar összekülöubözött egymással az erdőszélben. Záborszky lekapta a puskáját, hogy majd lelövi a kondást, azonban ez megelőzte s a furkós botjával olyat ütött az erdőkerülő fejére, hogy a koponyája megrepedt és harmadnapra meghalt. Az eg- küdtbiróság másfélévi börtönre Ítélte Gubancsik Mihály kondást. Szerdán (február 18) két kömlői legény, Kis József és Szabó Béla felett mondott Ítéletet az esküdtbiróság. Kis József 3 évi börtönt, Szabó Béla pedig másfélévi fogházat kapott, amiért március 22-én éjjel, a féltámadási körmenetet követő korcsmái mulatozás után, agyonverték az utcán egyik legénytársukat, Bartus Mihályt. Csütörtökön nem tartott tárgyalást az esküdtszék ; pénteken (febr. 20) azonban Farkas János hevesi cigány és családja lelki szennyesét öblögette. A derék familia ugyanis aug. 31-én délután a saját lakása előtt támadta meg Varga Mátyás gazdaembert, amiért ez aznap délben a korcsmában arcul ütötte a hetvenkedő cigányt. Farkasné és Lánya, Farkas (Kökény) Verőn a haját és bajuszát rángatták a meglepett gazdának, miközben Farkas János hasba- szűrta. Varga Mátyás két hétig kínlódott, míg meghalt. Az esküdtbiróság Farkas Jánost 3 évi börtönre, a feleségét 8 havi s a leányát 4 havi fogházra Ítélte. Az utolsó tárgyalási nap szombaton (febr. 21.) volt. Szintén hevesiek ültek a vádlottak padján; két legény: Molnár (viki) Gusztáv és Antal János, akik december 7-én éjjel, korcsmái mulatozás után az utcán főbeverték Balázs János legénytársukat, úgy, hogy az másnap meghalt. A duhaj legények közül Molnár (viki) Gusztáv 7 évi, Antal János pedig 6 évi börtönt kapott. Itt jegyezzük meg, hogy ennek a ciklusnak valamennyi elítéltje semmiségi panaszt jelentett be az esküdtbiróság Ítélete ellen. ( ) Tájékoztató. Február 25. Hamvazó szerda. „ 26, 27. A kápolnai csata évfordulója „ 28. A főgimnázium hangversenye. Március 1. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 1. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 2. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 2. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Pásztón. „ 3. Hónapos állatvásár Egerben. „ 3. Országos vásár Kálban. „ 4. Tiszafüredi főszolgab. tárgy, napja Poroszlón. „ 8—9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9. Alkoholellenes nap a népiskolákban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 14. A Hevesi főszolgabíró tárgy, napja Erdőtelken. „ 15. A magyar szabadsajtó emlékünnepe. 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Verpelóten. HÍREK. Eger, 19)4. február 24-áa. / Személyi hír. Fópásztorunk, Szmrecsányi Lajos dr. érsek hétfőn délelőtt a llq\0 órai vonattal, Kriston Endre titkárával, egy heti tartózkodásra Budapestre utazott. Hamvazó-szerdán a böjt első napján, a székesegyházban 7 órakor kis mise, alatta hamvazás lesz. 9 órakor hamuszentelés, ham- vazás, utána káptalani mise. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Sü- meghy Bélát egri járási irodasegédtisztté, a vármegye alispánja pedig Szabó Gyulát vármegyei közp. rendszerinti dijnokká nevezte ki. Plebánosi installációk. Timon Zsigmond, volt felnémeti esperes-plébános, a kunszentmártoni plébániai javadalmat megnyerve, ezen javadalomba február 22-én iktattatott be. A beiktatást, a főpásztor megbízásából, Hámán András hevesi fóesperes, apát, c. kauonok végezte, aki szép beszédben kifejtette a lelkipásztor kötelmeit. Az installáción az esperes-plebános esperesi kerületét Fábry Béla egri káplán képviselte, aki több éven át együtt volt az iustallált plébánossal az egri kerületben. A templomi szertartás után 100 terítékű bankett volt, ahol sok szép felköszöntő hangzott el. Fazekas András főjegyző az uj plébánost, Timon Zsigmond a főpásztort köszöntötte, Há- máu András a lelkipásztor és a hivek közötti egyetértésre ürítette poharát, Fábry Béla pedig a régi kerület s kartársai nevében üdvözölte az uj plébánost. — Február hó 19-én iktatta be plébániai javadalmába Dutkay Pál apát-kanonok Szabó Antal kerecseudi plébánost, az egri kerület esperesét. Az ünnepségen a kerecsendi híveken kivül résztvett a kerület papsága a környék világi intelligenciájával együtt. A beiktatás keretében Dutkay Pál apát-kanonok szép beszédben ajánlotta a hivek szeretetébe az uj plébánost. Az installációt a plébánián barátságos ebéd követte. Teaestóly. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet hétfőn délután úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült teaestélyt rendezett. A megjelent előkelő és nagyszámú közönségnek Eger város legbájosabb leányai szolgálták fel a teát és a süteményeket. 8 óra után megkezdődött a tánc, mely a legkedélye- sebb hangulatban a reggeli órákig tartott. Ismeretterjesztő előadások a főgimnáziumban. A főgimnázium tanári testületé a decemberben megkezdett előadásokat a nagyböjtbeu folytatni fogja. Az első előadás a jövő vasárnap, március I-én lesz. Ebben az időszakban az előadások programmja a következő. Márc. 1-én Madarász Flóris dr.: Budapest és a magyar irodalom (II. rész), márc. 8-án Rédel Gerő: A régi Athén nevezetességei (vetített képekkel), márc. 16-án és 17-én Kovács Pius dr.: ízlés és Ízléstelenség a lakásberendezésben (vetitett képekkel), márc. 25-én Tordai Ányos dr.: A nőnevelés történetéből, márc. 29-én Kassuba Domokos: A félelem. — Jegyek Szolcsányiuál válthatók. Az állandó jegyek érvényesek. Egy-egy előadásra szóló jegy ára 20 fillér. Az előadások ebben az időszakban ö órakor kezdődnek. Pokolgépes merénylet. A hajdudorogi püspök ellen hétfőn délelőtt felháborító merényletet követett el Dabreczenben a nemzetiségi fanatizmus. A püspök cimére kézbesített postacsomagban óraszerkezetű pokolgép volt elrejtve, amely a felbontás alkalmával felrobbant. A merénylet áldozata három halott — köztük Jaczkovich vikárius — és 8 súlyos sebesült. A püspök maga csak könnyebb sérülést szenvedett.
