Eger - hetente kétszer, 1914

1914-02-14 / 13. szám

1914. február 14. EGER. (13. sz.) 3 Az eladósodott Hevesmegye. — A téli aratás. — Hetek óta bank-ügyekkel: pénzintézeti mérlegekkel, közgyűlési meghívókkal és be­számolókkal vannak tele a lapok. Hatalmas számoszlopok hirdetik, hogy a pénzvállalatok alaptőkéi miből mennyit jövedelmeznek és a nyereségből milyen osztalék illeti a részvénye­seket. Annak a nagy pénzszükségnek, amely a múlt esztendő folyamán annyi gazdasági, ke­reskedelmi és ipari vállatnak bukását idézte elő, semmi nyoma a bankok és takarékpénztá­rak mérlegeiben. Sőt, ha közéletünknek általá­nos gazdasági állapotát a pénzintézeteknek most közzétett mérlegeiből kellene megítélni, igazán tejjel mézzel folyó országnak tekinthet­nék ezt a szegénységében is szép hazánkat, mert bizony a husz-harminc százalékos bank és takarékpénztári osztalék nálnnk nem tar­tozik a ritkaságok közé. Hanem hát tudjuk jól, hogy a nagy pénz­intézeti nyereségek nem az általános közjóiét fölöslegéből gyűlnek össze, hanem a vergődő szegénység, a küzdelmes szorultság ügyes ki­használásából növekednek naggyá; és bizony az igazgatósági termek kipárnázott ajtói mö­gött nem arról folyik a lanácskozás, hogy mi­ként kellene a társadalom boldogulását a gaz­dasági, ipari és kereskedelmi élet föllendíté­sével elősegíteni, hanem inkább azt mérlegelik, hogy a gyümölcsöztetés végett összerakott tőke milyen praktikákkal és manőverekkel hozhatna nagyobb és mindig nagyobb termelést, nem tö­rődve azzal, hogy a mesterségesen megnövesz­tett nyereség milyen pusztítást és károkat okoz — kifelé!... Régi igazság, hogy a bankok és pénzin­tézetek gyarapodása a közéletre sorvasztó ha­tással van. A nyereség a nyújtott kölcsönök kamataiból szívja az életerőt. És ha nagy a nyereség, nagynak kell lennie a kihelyezett gyümölcsöző tőkének is, melyből a kamatok bőséges forrása csörgedezik. Tehát sok az adós. Az adósság pedig, — a közmondás is ezt tartja, — egy tálból eszik az emberrel. A Hevesvármegye területén levő pénzin­tézetek közül eddig huszonnégynek a mérlege került a kezünk közé. Micsoda jövedelmező vállalat valamennyi! Azonban a busás nyere­séget feltüntető számsorok mellett érdekes és tanulságos csoportozatot képeznek azok az ösz- szegek is, amelyek az adósok tartozásait tün­tetik fel. íme a sorozat: Egri pénzintézetek: Viltókölcsön. Jelzálogkölcsön. Nyereség. Agrár Takarékp. Rt. Egri Takarékp. Rt. Hevesm. Hitelb. Bt. Hevesm. Népbank Et. Hevesm. Takarékp. Gyöngyösi pénzintézetek Agrár Bank Et. . . Gyöngyösi Bank Et. Gyöngyösi Forgalmi Bank Részvényt. . Gyöngyösi Takarék- pénztár Egyesület Gyöngyösi Keresk és Gazdasági Bank Et, Gyöngy. Népbank Et. Gyöngyösi Takarók és Hitelintézet. . . Hevesm. Ált. Bank Et. Mátrabank Részvényt. Hatvani pénzintézetek: Gazdasági Bank Bt. Hatvani Népbank Et. Hatvanvárosi Taka­rékpénztár Bt. . . Hatvanvidéki Tak. Et. Hevesi Népbank Et. Heves város és vidéke Takarékpénztára . Füzesabony és Vidéke Takarékpénztár Bt. Pétervásárai Takarék- pénztár Részvényt. Tiszafüredi Tak. Bt. Tiszanánai Takar. Et. 6051650-90 1495532-02 1228369-57 876947-59 4911424-97 822828-55 3815789-23 1873270-— 3713153-69 2345790-48 1213638-30 4235313-81 4720715-57 1247082-30 1302627-31 1405557*— 1126277*— 3909181-82 765007-17 1438379-29 677665-— 504695-20 1619620-62 333929-57 4415164-31 1354159-80 84196-70 31900-88 5835776-75 24046-08 493101 03 1500058-27 436959 32 177867-— 802256-02 198132.- 6595 — 95610"— 213498"— 116051-— 882671-— 50148-— 1582906-86 65035-— 27625-81 249317-35 146170-— 171853-46 62030-86 30058-92 36391-17 186719-84 23117-28 90292-94 109560 97 109010-73 84093-95 49657-23 142352-54 133546-86 33013-26 41629-53 50433-35 26970-28 88686-62 29129-26 64767-63 25592-66 12184-34 57726-54 19180-98 És ez még nem minden. Ezek csak a váltó és jelzálog kölcsönök. A törlesztése« kölcsönö­ket, a folyószámla kölcsönöket, az értékpapír kölcsönöket s a kézizálog kölcsönöket nem is érintettük. Pedig ezek is néhány milliócskára rúgnak! Hanem a nyereség-összegek teljesek. És szinte csodálkozunk, hogy miként verődhettek össze ezek a súlyos ezresek, mikor a múlt esztendőben valósággal pangott a pénzpiac. A háborús világban az ipar és kereskedelem csaknem a csődök áradatába fűlt és amikor a gazdasági veszedelem is ijesztő mérveket öl­tött: akkor, mintha csak jeladásra történt volna, a pénzintézetek hirtelen elzárkóztak a hitel elől. A vergődő és tönk szélére sodort gazdasági, kereskedelmi és iparvállalatok szá­mára nem volt segítség. És a mérlegek azért mégis fényes eredménnyel zárultak, amelyekben a részvényeseknek nagy gyönyö­rűségük telhet. Annyi azonban bizonyos, hogy a pénzinté­zeteken kívül állók szemében nem igen impo­nálók ezek a mérlegek. Hiányzik belőlük az egészséges közgazdasági élet vérkeringése. Lehet, hogy pénzintézeteinknek téli aratása talán nem lenne olyan dús, mint amilyen most, ha az a pénzerő, amellyel rendelkeznek, nem csupán a kamatjövedelem mindenáron való fo­kozására fordítódnék, hanem jutna belőle va­lami az általános közjóiét emelésére is. Egy kis áldozat a közgazdasági viszonyok javítá­sára, a kereskedelem föllendítésére, az ipar tá­mogatáséra egészen más helyzetet teremtene Hevesvármegyében, mint amilyen helyzetben sínylődünk most. És ez lenne a pénzintézeteknek igazi gaz­dasági missiója. És ez tenné a pénzintézetek téli aratását igazi gyümölcsöző munkává. Mert a megerősödött gazdasági viszonyok, erősíte­nék a hitelviszonyokat is, ami a pénzintéze­tekre nézve sem lehet közönyös. Legfőként pedig lelket, életet öntene a páncélszekrények világába, amely igy, abban a munkakörben, hogy csak a kamatjövedelmet szaporítja, nem egyéb, mint modern köntösbe öltöztetet régi — uzsora. (f*i) A Felvidéki Zeneszövetség IlI.-ik hangversenye. A Zeneszövetségnek február 10-én meg­tartott hangversenye eseményszámba mehet Egér kulturális életében. A hangversenytermek­ben ritkán hallható gordonka, s bemutatásra 'alig kerülő orgona-szólójáték gyönyörködtette a megjelent intelligens zenekedvelő közönséget. A gordonka a legnemesebb hangú vonós hangszer, mely legjobban megközelíti az em­beri hangot, s ezért még a kevésbbé zeneértők is nagyon tudják élvezni. Ámde egyben leg­nehezebb is a vonós hangszerek között, művé­szetig emelkedni rajta pedig a ritkaságok közé tartozik. Kétszeres élvezetet nyújtott tehát az ifjú Haydu István a közönségnek, először ked­velt hangszeren szólott hozzá, másodszor pedig igazi művészetet mutatott be. Corelli D-moll szonátájában, különösen annak Ill-ik tételében annyi fájdalmat tudott festeni, hogy a gordonka valósággal sirt a kezében. Puscell nagy áriájá­ban a csillogó technika versenyezett a széles dallammal, s a művész mindkettőben elsőrendűt nyújtott. Előadása temperamentumos; a gor­donkán oly nehezen megalkotható futamokat kifogástalanul tisztán, bravúrosan és lelkiisme­retesen kidolgozva játszotta le. Úgy a kötött, mint a staccatójátékban bámulatos, fürge újj- rakást mutatott be, apeggiói pedig abszolút harmonikusok voltak. Menten minden hánva- vetiségtől, nyugodtan, de a legnagyobb preci­zitással mutatta be a gordonka összes technikai nehézségeit, melyek kivált az orosz fantáziá­ban nagy bőséggel vannak összeszedve. Nagyon hatásosak voltak csodásán finom pianissimói, melyek, kivált a magas fekvésekben, az üveg­hangok világában valósággal földfeletti régiókba csalták a képzeletet. Szóval Haydu fiatal kora mellett már is nagyszabású, ritka tehetséggel megáldott előadó művész, kit iskolázottsága, Ízlése, tudása a legszebb reményekre jogosít. Hasonló tehetség az orgonában Zalánőy. A mesterharmóniuma már magában valódi mű­remek. Az orchester összes hangszerei visz- hangoznak benne, a megtévesztésig hű máso­latban. És Zalánffy kezében ez a csodahangszer orchesterré nőtt. Corelli és Gluck dalaiban, Con- pezln Cauzonettájában csodás haugkombinációkat mutatott be, s oly feltűnés nélküli módon re­gisztrált, hogy a hallgatóság egyik meglepetés­ből a másikba esett. A Karg-E/ert-téle szonatina második tételének polifonikus szépségeit a mes- terileg alkalmazott hangszinezéssel teljesen ér­vényre emelte. A fugettába pedig szerencsésen vitte bele a percussió hárfaszerű kíséretét. Maachke szerelmi dalában csupa melegség és vágy, Bizet mezei idiil-jében pedig a hangula­tok százféle változata gyönyörködtetett min­denkit, kivált ez az utóbbi szám adott a mű­vésznek bő alkalmat, högy hangszerének sok­oldalúságát, de egyben a maga nagy techniká­ját, színező, kombináló képességének fordula­tosságát bemutassa. Hallottuk a pacsirta dalát, amint egyre halkabban hallatszik alá, kivettük a gúnyolódó parasztok évődését, az aratók da­lát, élveztük a pásztor furulyáját, s mindezt a legfényesebb technikával bemutatva, amilyen a harmóniumon csak elképzelhető. Méltóan társul a két előadó művészhez Dienzl, ez a zseniális kisérő. Minden mozdulata, minden billentyű-leütése elárulja a nagy mes­tert, aki a világ zeneirodalma fölött feltétlen biztossággal uralkodik. O már nem is kisér, hanem az előadóval egy lélekké forr össze, minden színt, minden hangulatot és érzést alá­fest, s mindezt oly diskréten, mindamellett oly gazdag invencióval, hogy méltán tarthatjuk őt zenészvilágunk legelső erősségének. Nem hagyhatjuk ezzel kapcsolatban dicsérő elismerés nélkül a hallgató közönséget sem. Jóleső érzéssel konstatáljuk, hogy közönségünk igazi élvezettel hallgatta a versenyszámokat, s a színházban azelőtt annyira otthonos fecse­gés, nevetgélés s egyéb zavaró viselkedés el­maradt. Biztató jel ez arra, hogy előbb-utóbb megszűnik a hangversenyterem a feltűnési vágynak, az affektált nemtörődömségnek, a mások bosszantásának színtere lenni, s hova­tovább odajutunk, hogy megtaláljuk benne, amit keresünk: az igazi, zavartalan művészi élvezetet. Tájékoztató. Február 14. A Hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. „ 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 15. Egri főszolgabíró tárgy, napja Kápolnán. „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Nagybátonyban. „ 16-21. Esküdtszéki tárgyalások. „ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyön­gyöspüspökiben. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 20. A dohánybeváltóé határnapja Kápolnán. „ 21. Tiszti kabaré-est a Kaszinóban. „ 22. Országos vásár Tiszanánán. „ 23. A Nőegylet teaestélye az Egri Clubban. „ 25. Hamvazó szerda. „ 26, 27. A kápolnai cBata évfordulója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom