Eger - hetente kétszer, 1914

1914-01-31 / 9. szám

1914. január 31. 3 EGER. (9. sz.) 1890-ben 17.349,347 lakosa lett Magyar- országnak. Nagy a haladás, de 10'91 százalék­ból ismét a zsidó szaporodott legjobban, utáua a római katolikus, az unitárius, a görögkatolikus, a református, a görögkeleti, végül az evangé­likus következik. Az evangélikusoknak vissza­szorulása feltűnő. 1900-ban a népszámlálás szerint 19.122,340 lakost találtak. Valamivel gyöngébb eredmény, mint tíz évvel azelőtt. Visszaesés állott be a keresztény felekezetek számbeli fejlődésében, mig a zsidóság szaporodási aránya ismét a leg­kedvezőbb. Az 1910. évben tartott népszámlálás szerint 20.774,774 lakosa volt Magyarországnak. Ez­úttal a római katolikusok vezetnek szaporodási aványszám dolgában, azonban nyomban utánuk jönnek két százalékkal kisebb arányszámban a zsidók, majd a görögkatolikusok, unitáriusok, reformátusok, görögkeletiek és evangélikusok. Összefoglalva: hetven esztendő alatt száz zsidó lakos 380-ra szaporodott, száz római katolikus 173-ra, száz unitárius 155-re, száz görögkatolikus 152-re, száz református 140-re, száz evangélikus 132-re, száz görögkeleti 130-ra. Száz magyar birodalmi lakosból 70 esztendő alatt 161 lett. « A fegyveres béke terhei. A napokban olvastuk az alábbi kis kimutatást. Az európai nagy­hatalmak katonai kiadásai a legközelebbi öt év leforgása alatt negyvenhatezer millió koronát tesznek ki. Ebből az óriási összegből Magyar- országra és Ausztriára négy és fél milliárd, Német­országra 10, Olaszországra három és fél, Orosz­országra 12, Franciaországra 8, Angliára szin­tén 8 milliárd korona, illetve frank fog esni. Egyszóval: az államokat és nemzeteket ezután nem a háború teszi tönkre, hanem a béke miatt jutnak — koldusbotra. « Nincs gazdasági munkás; Jön a sárga veszedelem. Az Alföld „arany kalásszal ékes rónasága“ idestova megmunkálatlan marad a magyar kéz­től. Annyira elnéptelenedtek a tanyák Szentes vidékén, hogy az odavaló középbirtokosok cso­portosan járnak az országban — munkást, gazdasági cselédet keresni. A tönkrement gazdasági nép ezrével ment boldogulást keresni Amerikába s ott a bá­nyákba kerültek földbirtok helyett. Amikor aztán visszasírják a hazájukat, akkor már használhatatlan emberroncsok. A cselédhiány pótlására hoztak Oláh­országból csángókat, államköltségen, meg szé­kelyeket Erdélyből. De sem a csángó, sem a székely nem földnép. Csak addig maradtak, amíg összekuporgattak egy kis pénzt, hogy —• visszamehessenek Erdélybe, vagy kivándo­rolhassanak Amerikába. Öt évvel ezelőtt megkérdezték ezeket a középbirtokosokat: akarnak-e a földjükre kinal kulikat? Akkor nem vették komolyan a dolgot, de most nincs más mód a cselédhiány meg­szüntetésére. Ember kell, dolgos kéz, ha sárga is. Talán csak megtanul egyszer magyarul a kinai kuli is. Ha még egy évig igy kell küzdenünk — jelentette ki egy ilyen gazdasági cselédet ke­reső csoport — akkor mi fogjuk kérni a kormány­tól, hogy telepítsen a földünkre sárgákat. Parlagon nem hagyhatunk ezerholdakat a Tisza mentén, ahol minden rög aranyat, terem.“ Tájékoztató. Február 1. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 1. Építőiparosok Szövetségének összülése. „ 1—2. Országos vásár Gyöngyösön. „ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Apczon. „ 4. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaigaron. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. A Felvidéki Zeneszövetség hangversenye. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 8. Országos vásár Poroszlón. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9—10. Országos vásár Hatvanban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. ,. 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. HII1EK. Eger, 1914 január 30-án. Uj óvónők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mlinkó Irén oklev. óvónőt az egri állam: óvodákhoz óvónővé nevezte ki, továbbá özv. Szécsényiné Gottvald Margit márki és özv. Tauberné Kubacska Jolán stutmyafürdői áll. óvónőket az egri, özv. ///ye^í/yVá/yS'.roltapilisszenikereszti, Gróf Gizella perlaki és Rádayné Verseghy Erzsébet miszlókai áll. óvónőket ped g a gyöngyösi áll. ovodahoz hasonló minőségben áthelyezte. Halálozás. Részvéttel kapjuk a hírt, hogy Törcsváry Tivadar, a tiszántúli kerület esperese és tanfelügyelője, január hó 27 én elhunyt. Törcsváry Tivadar 1846-ban született a cseh­országi Hohenmautbau. — Pappá szentelték 1871-ben. Előbb Nyíregyházára, majd 1873-ban Miskolczra került káplánnak. Az ujfehértói, edelényi, alsóábrányi, sajóvámosi plébániák id. adminisztrálása után 1876-ban görömbölyi lel­kész lett. Tíz évvel később tiszaörsi lelkésszé, 1912-ben a tiszántúli kerület h. esperesévé és tanfelügyelőjévé neveztetett ki, mely alkalom­mal invesztitúrát is nyert. A következő évben ugyanezen kerület rendszerinti espeiese lett. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. Az állami főreáliskola tanári tesíüle e IV. is­meretterjesztő előadását vasárnap, február 1-én, tartja. Ez alkalommal Janák Viktor dr. „A lengyelek jellemvonásai és történeti szerepe az újkorban“ címmel tart felolvasást, amGy délután 4 órakor kezdődik. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye fő­ispánja Simon Gyula jegyzőgyakornokot a si- roki anyakönyvi kerületbe anyaköuyvvezető helyettessé nevezte ki. Korcsolya-verseny. A vasárnap délutáui korcsolya-verseny iránt városszerte nagy az érdeklődés. A versenyre jelentkezettek szama is elég szép. Persze a leg öbbeu a síkfutásra jelentkeznek. Egyébként a versen) dijakban egy kis változás is állott be, amennyioeu a tanulók síkfutásának 3 pénzjutalma helyett 3 eimet (ezüst, nagy bronz és kis bronz) tűzött ki a vezetőség. Nevezéseket szombat estig fogadnak el. Vasárnap délelőtt a délutáni versenyre való tekintettel zárva lesz a jégpálya. Fiatalkorúak bírósága. Az 1913 : VII. t. c., tudvalévőén, újjászervezte a fiatalkorúak bíró­ságát, amely eddig nem volt elválasztva a rendes bíróságoktól. Az egri kir. törvényszéken tegnap, csütörtökön, működött először az újon­nan szervezett bíróság, melynek Marssó László kir. törvényszéki biró a vezetője. Az első védő Erlach Sándor dr. ügyvéd volt, aki szép védő- beszédében rámutatott azokra a körülmé nyekre, melyek szükségessé tették a fiatalkorúak bíró­ságának a rendes bíróságoktól való külön­választását. Az uj rendszernél a patronázs- egyesületeknek is nagy szerepük van. A fiatal­korúak bírósága tárgyalásait a törvényszéki palotának második emeletén tartják meg. Egy kis statisztika munkatársainkról. La­punk, mai címével, 1910. julius elsején indult meg újból. Azóta — három év és bét hénap alatt — 374 száma jelent meg. Ez összesen (számítva: vezércikket, II. cikket és tárcát minden számban s külön a Hét rovatot és Is­kolaügyi rovatot minden második számban) — átlag 4 cikket jelent egy-egy számra, vagyis összesen 1496 cikket, tehát kerekszámban 1500-at. A szerkesztőváltozás alkalmából nem sajnáltuk a fáradságot és — kultúrtörténeti szempontból is érdekes — statisztikát csináltunk arról, hogy a katolikus magyar Athén mennyiben volt segítségére a katolikus Eger-nek. Pontos számítás szerint a három év és hét hónap alatt, a szerkesztőségen kivül álló 38 egri toliból származott 129 cikkünk, és pedig 56 cikk 14 egyházi, 73 cikk pedig 24 világi szerzőtől. Ez más szóval annyit jelent, hogy átlag minden hó­napban csak három cikket kaptunk Egerből, holott e lap — mint fentebb kimutattuk — havon- kint legalább 32 cikket (vezércikket, tárcát, hetet, második cikket, iskolaügyi cikket) ad. A 38 „munkatárs“ között tizenkettő vol* olyan, aki 2—3 cikket irt az Eger-bea három és fél év alatt,, húsz pedig olyan, aki csak egy-egy izbeu keresett lel mondanivalóival. — Vidékről osszeseu 20 szerzőtől kaptunk kerekszámban 80 cikkre való kéziratot. Maradt ennélfogva a szerkesztőség munkája gyanánt legalább is 1230 cikk, ami átlag es legalább huszonöt cikkre való kéziratot Jelent minden hónapban még akkor is, ha minden második számban egy-egy ide­genből vett cikket tételeznénk fői. Ha most ehhez vesszük az életrajzokat, könyvismerteté­seket, a kiállítások, ünnepségek, gyűlések, színi- előadasok, hangversenyek stb. stb. ismertetéseit, bírálatait, a tömérdek — kisebb-nagyobb szak­ismeretet feltételező — hosszabb, vagy rövi- debb megemlékezést, vagy hírt, amelyeket na­gyon ritkán kaptunk idegen kézből: megálla­píthatjuk, hogy az Earer-t nem annyira szerkesz­teni, mint inkább Írni kellett. Uj szabályrendelet. Hevesvármegyének a tűzrendészetről alkotott szabályrendeletét, me­lye* még 1911. évi március 20-án tartott köz­gyűlésében alkotott a vármegye közönsége, a belügyminiszter most jóváhagyta. Az uj szabály­rendeletet az alispán 1914. március 15. nap­jától lépteti életbe. A februári esküdtek. Az egri kir. törvény­szék, mint esküdtbíróság idei február havi ülésszakára január hó 20 áu sorsolták ki az esküdtszék tagjait. A sorsolás a törvényszék nyilvános ülésén történt, Miskovics Fióris kir. ítélőtáblái biró elnöklete alatt, és eredménye a következő: Rendes esküdtek: Ács Antal kerék- g várt ó-mester Gyöngyös, Balázs István föld­műves Eger, Békés József ny. vonatvezető Eger, Bitiét Miklós kereskedő Eger, Bleszkány János cipész Gyöngyös, Bognár Gyula asztalos Eger, ifj. Borsos Sámuel gazdálkodó Tiszafüred, Brancs János iparos Eger, Buczkó Géza iparos Eger, Budai József földműves Gyöngyös, Csanádi Ignác földműves Eger, Csegedi János kőműves Eger, Dick Hermán kádár-mester Gyöngyös, Drózsa Dániel vendéglős Gyöngyös, Egerland Kálmán droguista Eger, Farsang Pál szabó Tiszafüred, Ferenczy Ede urad. erdőmester Patád, Fürjes József iparos Eger, Graefl An­dor földbirtokos Poroszló, Gömöri András föld­műves Eger, Harmos József szőllöbirtokos Gyöngyös, Horváth Kálmán kereskedő Eger, Jtnkovics Ferenc iparos Eger, Kardos Lipót szállító Gyöngyös, Károly János mézeskalácson Eger, ifj. Kecsmár József földműves Kerecsend, Sirerenczki Gyula hentes Hatvan, Sziber Lajos földbirtokos Felsőtárkány, Szőllősi Vendel asz­talos Hatvan, Vagner János földbirtokos Heves­bátor. Helyettes esküdtek: Schwarcz Dávid keres­kedő, Szabó József kereskedő, Vég Gerő bir­tokos, Pavlik Ágoston iparos, Schwarcz Soma kereskedő, Salamon Endre dr. ügyvéd, Vieszt János iparos, Müller Ferenc kereskedő, Szabó András földműves, Nagy Béla iparos Eger. A keresztény szociális egyesület évi köz­gyűlését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja, saját helyiségében. A gyűlés tárgyát az 1913-ik évi működésről való beszámolás képezi. «wttWa «fest, mert ksicti&úéi fatufiH

Next

/
Oldalképek
Tartalom