Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-28 / 8. szám
1914. január 28. EGER. (8. sz.) 3 HÍREK. Eger, 1914. január 27-én. Tájékoztató. Febrnár 1. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 1. Építőiparosok Szövetségének ősszülése. „ 1—2. Országos vásár Gyöngyösön. „ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Apezon. „ 4. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaigaron. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. A Felvidéki Zeneszövetség hangversenye. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskoiában. „ 8. Országos vásár Poroszlón. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9—10. Országos vásár Hatvanban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. irodalmunk múltja és jelene. — Madarász Flóris dr. előadása Miskolczon. — Borsodvármegye székhelyén erősen pezsgő katolikus élet van. Zászlóvivő e tekintetben az ottani Katolikus Kör, mely magas színvonalú ismeretterjesztő előadásaival is nagy szolgálatot tesz Miskolcz város kultúrájának. Legutóbb Madarász Flóris dr. ciszterci r. főgimnáziumi tanárunkat kérte fel a Katolikus Kör vezetősége, hogy tartson előadást irodalmunk köréből. Az egri közönségnek ez a kedves előadója ismert készségével vállalkozott a megtisztelő megbízatásra s vasárnap délután nagyértékű előadást tartott amiskolczi kir. kát. főgimnázium tornacsarnokában „Irodalmunk múltja és jelene“ címmel. Néhány, a tárgyalást előkészítő, alapvető megjegyzé9 után azt igyekezett megértetni, hogy az irodalom szerves fejlődésének két forrása van, úgymint az egyetemes emberi szellem hatása és a nemzeti érzés és gondolkodás világa. Irodalmunk történetének folyamán sokféle idegen befolyással kell számolnunk különösen attól kezdve, hogy Bessenyei és társai szorosabb kapcsolatot teremtenek közöttünk és a müveit Nyugat között, azonban az idegen hatás még abban a korban is, mikor az írói törekvések javarésze külföldi minták utánzásában merül ki, nemzeti szellemünk kára nélkül érvényesül. A talajkészítés verejtékes munkája nyomában úgy fejlődik tovább s úgy jut — Ajánlom ezt a liszkai asszút, polgár- I mester úr, — biztatja C s e k ó kanonok a szomszédját. — Hát bizony, a sáncbeliek hadd szivattyúzzanak a Gábor-kútjáböl; mi már csak ennél maradjunk. B a y e r tanácsos is, meg általában a fi- loxera előtti időkből valók nagyon dicsérgették a borokat. Nem tudom, a bor tette-e, hanem csak felsóhajt egy hamiskás vendég ott a tükör alatt: — Jaj, be szeretnék mégegyszer Őfelségénél ebédelni! — Hogy-hogy? — hát ebédeltél már a királynál? — firtatják a szomszédok. — Még nem, de egyszer már szerettem volna. Fagylalt, gyümölcs, kávé után likőrt, szivart hoznak. Egyik civíspolgár nem akar rágyújtani, akárhogy biztatják. — Majd csak hazamenőben, — mondja. — Mert, tetszik tudni, Csekó kanonok úr nem állhatja a füstöt. — De hiszen úgy is szivaroznak már itt vagy negyvenen. — Mindegy, de épen idelát. Az ebéd pompás volt. Pap Sándor szemlátomást hízott. Mélypataky úgy is mint vendég, úgy is mint hivatalos húslátó rendel irodalmunk a virágzás legmagasabb fokára, hogy a világirodalom remekein nevelődött ízlés először tartalomban (Kisfaludy K,, Vörösmarty), majd azután formában, kifejezésmódban is (Petőfi, Arany) feltétlenül uralomra juttatja a nemzeti érzést és gondolkodást. Ez az említett kettős forrás egyesült hatása s egyúttal ezzel van kijelelve mindörökre az irodalmi fejlődés útja. A múltban gyökerező ezen fontos tanulság kiemelése után rámutat azon modern irók tévedésére, kik úgy akarnak a Nyugat felé közeledni, úgy akarnak európaiabbabká lenni, hogy megtagadják magycrságukat. Hogy szavait példákkal világosítsa -meg, jellemzi úgy az elbeszélő próza, mint a dráma és líra terén az ultramodern irányokat, melyek irodalmunk múltjának értékes hagyományaival teljesen szakítanak. Kiemeli, hogy ma sem zárkózhatok ugyan el irodalmunk az egyetemes emberi szellem eszmeáramlatai elől, azonban csak az olyan írói törekvéseket tekinthetjük az irodalmi fejlődés értékes jelenségeinek, amelyek nem idegen irodalmi hóbortok majmolásai, hanem a nyugati gazdag mezőkön gyűjtött benyomásokat magyar észen, magyar szíven átszűrve hozzák nyilvánosságra. A józan kritika feladata, hogy szembeszállva a vaskalaposság közkeletű vádjával s mitsem törődve a sarkában járó gúnnyal, a romboló eszmeáramlatokkal szemben hirdesse a soha el nem évülő igazságokat, a nemzeti szellem szellem és erkölcs kultuszát. E rövid összefoglalásból is látható, hogy Madarász Flóris dr. következetes maradt önmagához. Előadása mindvégig a valódi magyar nemzeti szellem és kultúra nemes eszméjét szolgálta és azoknak igazait hirdette, terjesztette. Fokozta egyébként is nagy értékét a széles látókörű tudás, a biztos irodalmi ismeret roppant halmaza s a színmagyar nyelvű vonzó előadás. Érthető ennélfogva, hogy az előadást folyton fokozódó érdeklődéssel hallgatta, majd pedig szinte szokatlan lelkes tapsokkal honorálta az a nagy közönség, melynek díszes soraiban ott volt egész Miskolcznak előkelősége. Madarász Flórist pedig a Katolikus Kör vezetősége is lelkesen ünnepelte. kivűl meg volt elégedve. Csak azt az egyet nem szerette, hogy B r e z n a y Imre közel ült hozzá, mert az biztosan kiszerkeszti az Egerben. Asztalbontás után a fogadó teremben oszlott szét a társaság. A házigazdának mindenkihez, a földmives emberekhez is, volt néhány szíves szava. Szivarfüst mellett műnaivságga) azt kérdezi egy figurás vendég: — Ugyan kit ábrázol ez az ülő szobor? — Alighanem Telekéssy püspököt, — mondja rá egy műértő. — Dehogy Telekessyt. Verbőczy Istvánt. Hiszen ott a Tripartitum a hóna alatt. A Mózes-szobor meg kicsi híja, hogy meg nem mozdult és főbe nem vágott valakit azzal a könyvvel. Oszlás után lélekszakadva rohan vissza egy jól nevelt férj. — Jézus, Mária! Majd elfelejtettem! Tetszik tudni, a feleségemnek részletesen be kell számolni azzal, hogy mit ettünk. Kívülről meg nem tudom. Szólt és sietve gyömöszölte zsebre a — zeneprogrammot. Aszerint a második fogás Babatündér lett volna, a valóság szerint pedig — vadsertés volt. H. S. Személyi hír. Spitko Lajos kir. tankerületi főigazgató ina végezte el két középiskolánk hivatalos látogatását, melyet 21-én reggel kezdett meg s ma szerdán elutazott. A főigazgató vasárnap délután Kassuba Domokos c. főigazgató társaságában meglátogatta és alaposan megtekintette a jegyzői internátust is. Alispánunk előadása. Említettük már, hogy a Magyar Jogászegylet a közigazgatási reformról sorozatos előadásokat rendezett és illetve rendez e hónapban Budapesen, az Ügyvédi Kamara helyiségében (V., Szemere-u. 10 ). Az előadásokat országosan ismert szaktekintélyek tartják s miuket annyiban is érdekel ez, mert alispánunkat is fölkérték előadás tartására. Majzlk Viktor alispán e hó 31-én (szombaton) délután 6 órakor tartja meg előadását, melyet, értesüléseink szerint, vármegyénkből és Egerből is sokan meghallgatnak. n Halálozás. Őszinte részvéttel adjuk a hirt, hogy özr. Exinger Ferenoné szül. Újlaky Hona életének 70-ik évében hosszas szenvedés után január hó 24-én, Egerben, elhunyt. A megboldogult földi maradványait tegnap délután temették rendkívül nagy részvét mellett a Grőber-temetőbe. Az elhunyt anyósa volt Lukács Gyula főkáptalani jószágfelügyelőnek. Uj doktorok. Ifj. Majzik Viktort, Hevesvármegye alispánjának fiát, szombaton avatták a budapesti tudományegyetemen az államtudományok doktorává. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy az utóbbi hetek alatt Petrlk Jenő közigazgatási gyakornokot a kolozsvári egyetemen az államtudományok doktorává, Pataky Istvánt és Bartha Istvánt pedig a budapesti tudomány-egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Szimfóniái hangverseny. Pér évvel ezelőtt még alig féiház hallgatta végig a szimfonikusok első hangversenyét. Tavaly januárban már telt házat vonzott a művészi zeneest. A pénteki estről ugyancsak azt mondhaijuk, hogy előkelő és nagyszámú közönség töltötte meg a városi*' színházat. De nagy volt az erkölcsi siker is A 60 tagból álló zenekar igazán elragadó, páratlan műélvezetet Dyujtott. Kun László karmester bámulatos biztossággal dirigálta a zenekart. A műsor minden egyes száma a legalkalmasabb remek mű volt előadásra. Első számul hazánk szülöttének, Goldmarknak, hatalmas Sakuntala nyitányát mutatták be. — A második szám Volkmann Róbert kedves, elbá- lyoló melódiáju F’dur szerenádja (Allegro moderato, Molto vivace, keringő) volt. E zenedarab főleg lágy és finom pianisszimóival hatott. A megérdemelt tapsviharra ráadásul flubay Jenőnek a Lipkéjét adták elő szintén zajos tetszésre. Különös elismeréssel kell adóznunk Kun Lászlónak a Liszt Ferenc Tassojának a vezetéséért. Igazi zenei dirigáló képességét itt érvényesíttette legjobban. Majd Csajkovszky- nak VI. Szimfóniája, Pathetique, került előadásra. A grandiózus zeneműnek 4 tétele valósággal extazisba vitte a közönséget. Befejezésül Berlioznak Rákóczi-indulóját adták elő diadalmas szóval a szimfonikusok. Az előadással mindenki a legnagyobb mértékben meg volt elégedve és így remélhető, hogy szimfonikusaink a jövőben újra ellátogatnak hozzánk, amikor uj zeneszámokkal szereznek ismét egy feledhetetlen, élvezetes művészestet. Közgyűlés. Az Egri Keresztény Iparoskor vasárnap tartotta évi közgyűlését. A közgyűlés tárgya a 3 évvel ezelőtt megválasztott tisztikar megújítása volt. A tisztujítást akképen ejtették meg, hogy a Körnek régi tisztviselőit egyhangú lelkesedéssel ismét 3 évre megválasztották. így tehát elnök Károly János, alelnök
