Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-03 / 1. szám
1y14 január 3 EGER. Cl. sz.) 5 Megállapított dolog, hogy a szellemi munkák a gyermek testi fejlődésére erősen hatnak. Ha pedig ez így van, akkor természetszerűen figyelni kell azokat az apró változásokat, amelyeken a gyermekek szellemi munkaképessége a nap különböző óráiban keresztül megy. A napi munkaidő beosztását elsősorban ezen változásokra kellene alapítani. A gyermek is a természethez tartozó élő szervezet, a nap minden órája hatásokkal van rá, hatással szellemi képességére; növekszik, fejlődik, nyilladoz, bezárul, mint megannyi érzékeny, rejtelmes virág. A tanítási idő beosztásának ehhez az élő szervezethez kell alkalmazkodnia. Örömünk telik benne, hogy számtalan tudós, gyermekbarát és paedagőgus életcéljává tette a gyermeki természet megfigyelésébe való elmélyedést s ma már halomra gyűlt adatok, száraznak látszó számok, — méréseredmények a vizsgálódó elme előtt rendekbe sorakoznak és — mikép a sorokba gyűlő betűk — olvasni tanítanak. Nem értett jelenségeket megmagyaráznak, nem ismert jelenségekre figyelmeztetnek. »Die Umschau« június 4-iki száma Max Ocker Biom tollából érdekes cikket hoz azokról az eredményekről, melyeket a Kraeplin-féle »Stacl /óbe» módszerrel végzett mérések adtak a tanulók szellemi munkabírását befolyásoló egyes momentumok hatásáról. Az ugyanis kétségtelen, hogy a táplálkozáson kívül sok egyéb dolog, — hazulról az iskoláig megtett út, torna stb., — befolyással bír a gyermekek szellemi munkaképességére. A vizsgálatokból — a mai nap szokásos egész napos tanítás szempontjából — megdöbbentő eredményeket szűrtek le. Reggel 8—11-ig a szellemi munkaképesség csekélyebb, mint később 11—12 órakor. A délutáni órák közül pedig csak a 4—6-ig terjedő idő alkalmas a szellemi munkára. Az osztott: délelőtti és délutáni tanítás csakis akkor alkalmazható, ha nagy pihenési idő, — legalább 5 óra — van a két munkaidő között. A tanítás második, harmadik, valamint negyedik órája többet érő az elsőnél. Öt órás tanításnál csak az utolsó óra hoz fiatal gyermekeknél kifáradást. A hazulról az iskoláig megtett út és a szellemi munka viszonyának vizsgálatánál azt találták, hogy míg a kisebb út igen jó hatású, addig a hosszabb út már jelentékenyen fárasztó a gyermekre. Azok a jelenségek, melyek az egyes osztályokban az egész napos tanítás mellett észlelhetők, a fenti vizsgálódásokban találják meg magyarázatukat. A délutáni órák testet bágyasztó, lélekölő sivársága az emberi szervezet életműködésén gyökerezik. Hiába lelkes pedagógusok igyekezete, hogy délutánra a munka könnyebb része kerüljön, hiába a gyermeksereg felbuzdulása, az ebéd után elkövetkező időben — 2 órától 4 óráig — a testi szervezet munkája, az emésztéssel fellépő, észrevétlen láz bénítja a szellem képességeit. Ehhez járul a hazulról az iskoláig megtett út fárasztó hatása, — hisz közismert dolog, hogy városunk fejlődésével, terjedésével véget ér az a szerencsés állapot, hogy a tanulóifjúság a szomszédban találta iskolája kapuját. Sok gyermeknek kilométert is kell gyalogolnia iskolájáig, — egy nagyobb csapat pedig még messzebbről jár el. Délután még a tanítón is erőt vesz bizonyos szellemi elbágyadás, amely ellen a legbuzgóbb kötelességtudás, a legnagyobb akaraterő sem tud elég sikeresen küzdeni. A délelőtti munkánál, ha a tanítás ötödik órájában a tanuló már lankad, — ott áll tanítója, aki szellemi frisseségével, eleven tanításával érdeklődését fokozza, okos eljárási módokkal a szellemi munkát redukálja. De hogyan vigye diadalra a tanítás ügyét a délutáni órákban, mikor már ő maga sem dicsekedhet szellemi frisseséggel, mikor az agyműködésnek természetszerűen bekövetkező elnehezedésén kívül a téli hónapokban még egy másik ellenséggel is kell küzdenie a korán beköszöntő sötétséggel. A mi éghajlatunk alatt három hónapon át köd, borúlás, állandó párateltsóg s délután sötét van. Legújabb tantermeinkben sincs már három óra körül elegendő világosság. Ez a homály, sötétség és az ezzel szemben való tehetetlenség kedvetlenséget támaszt. A régi tanító, az egésznapos tanítás tanítója ilyenkor a végszükségben az énekhez folyamodott és az utolsó félórát arra fordította. Ahhoz nem kellett látni! De mit csináljon a mai modern tanító, aki az éneket már az első osztályban is, bizonyosan képek, jegyek segítségével érzékelteti. Délelőtt a kifáradást okozó ötödik óra a legfelsőbb osztályokra nehezedik, de éppen itt a tárgyak sokfélesége bő alkalmat nyújt a tanítónak, hogy okos, változatos beosztással még tanulás közben is nyújthasson növendékeinek szórakozást, pihenést. Ezenkívül az iskolaszobában is végezhetők bizonyos 2—3 perces já- > tékos mozdulatok, melyek minden tantárgyváltozásnál a gyermekek vérét mozgásba hozzák s a további türelmes figyelésre, szellemi munkára képesítik. Különben is a mérés amellett bizonyít, hogy a tanításnak nem az első órája a legeredményesebb. Az a csodálatos elevenség, amely az osztályokban a tanítás második órájában kezdődik, s a többi órákon át tart, természetes mutat. Ezen szellemi elevenséget aknázhatja ki kellő alapossággal egyhuzamban való tanítás mellett a harmadik és negyedik órában a tanító. A szellemi elevenség óráit, a ragyogó nappal világosságát aknázzák ki a Gross-Lichter- felde-i reformiskolában. Hamburg, Berlin elemi iskoláiban délelőtt folyik az elemi tanítás szükséghez képest déli egy óráig. Példáján okul sok város és falu. Nagyot lendült az idő kereke, a pedagógia területén egyre nagyobb a tapasztalás, más a törekvés, a vágy. Tíz évvel előbb nem tehettük volna megütközés nélkül a tanítás újabb beosztását. Ma megtehetjük. Alkalmazkodhatunk vele a város uj életrendjéhez is. Az egész város délelőtt dolgozik — és ezzel az alkalmazkodással uj törekvések, újabb vágyat Írhatunk a munka iskolájának zászlajára — a délutáni játékot. y Élet a tanításban. Egyes francia lapok dicsérettel említik néhány angol iskolának a földrajz tanításában meghonosított azt az eljárását, mely a következő. Tegyük fel, hogy India ismertetése van soron. Miután a földrajzi adatokat a gyermekek már megtanulták, különböző szerepeket osztanak ki köztük. Egyes gyermekek tigriseket, elefántokat, ínások indusokat, bra- minokat, angol katonákat, kereskedőket stb. képviselnek. Erre, egy szép napon, az iskola tigris- vadászatot rendez. Az összegyűlt vadászoknak, akik a föltevés szerint az ország különböző részeiből érkeztek, sorra el kell mondaniok, melyik utón jöttek, mely hegyeken s folyókon keltek át, milyen városokat érintettek stb. — Máskor képzelt vásár van s az indusokat marki- rozó gyermekeknek országuk termékeit kell árulniok, más országok termékeivel kicserélniük, különböző pénzzel bánniok és így tovább. Sorsjáték a tanítók üdülőháza javára. Az Országos Katolikus Tanügyi Tanács elnökségét arról értesítette a hercegprímás, hogy a katolikus tanítók üdülőháza ügyében hozott határozatokat megerősítette és a vételt tudomásul vette. Egyben megengedte, hogy a vállalt módon az Iskolaegyesület alapja, valamint a katolikus tanítók árva- és menedékházi alapja a vételhez felhasználtassék. Az elnökség most már a házkezelés ügyrendjén dolgozik és legközelebb közhirré fogja tenni azt, hogy az érdekelt katolikus tanítóság kellő időben tájékozódást nyerhessen a házba leendő felvételre való jelentkezés módjairól. Az üdülőház céljaira kibo- csájtandó 100,000 darab egykoronás sorsjegy ügyét a végrehajtó-bizottság intézi és úgy értesülünk, hogy a közel napokban már kaphatók lesznek a sorsjegyek. Tanítók szervezkedése. A budapesti tanítók és tanárok mintegy 900-an összegyűltek a régi képviselőház nagytermében s megalkották a fővárosi oktató személyzet szövetségét oly célból, hogy a székesfőváros életének minden részletébe tervszerű és egységes kul- turprogrammot vigyenek bele. A testgyakorlás megkedveltetésének új módja. Chicago városa úgy akarja megkedvelteim a testgyakorlást, hogy egy külön előtor- nászt alkalmaz, aki a város játékterén a gyermekeket összehívja, tornagyakorlatokat mutat be nekik, s akinek kedve van, utána csinálhatja. A testgyakorlásra való biztatásnak ez a módja több amerikai városban meghonosodott már. Rz állami tanítók szervezkedése. Az Állami Tanítók Orsz. Egyesülete tisztújító közgyűlését dec. 30-án Miskolcon tartotta meg. A gyűlésen csak kevés tag (154) jelent meg a 8000 állami tanító közül. C z a b á n Samu és pártja erősen okvetetlenkedett a gyűlésen, de bizony — sikertelenül. A tisztújítás eredménye sem kedvezett nekik, mert a következőképen végződött: Vargóczy János (Kassa) lett az elnök; alelnökök: Józsa Dániel (Újpest), Ziegler János (Miskolc), Csontos Alajos (Hatvan); főtitkár: Mózes Imre (Miskolc); titkárok: Kenyeres Károly, Biró Sándor és Gorzó Dénes; pénztáros: Vajda Károly (Nagyida). Választottak még harminchat tagból álló választmányt. Felelős szerkesztő: Breznay Imra. •OOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOf 8 Miskolczi Asztalosok Bútorcsarnok Sző- q q vetkezete,mint az Országos Központi Hi- § 8 telszövetkezet tagja, bútorcsarnokában § § Miskolcz, Deák-utca 9 q elsőrendű modem bútorok kaphatók lég- ö § jutányosabb árban. § O Az eladásra kerülő bútorok bizottságilag megvizsgáltatnak, igy O p kiváló minőség és tartósságáért teljes szavatosság vállaltatik. g #0000000CXX)00000000000Ó0000000000009 o
