Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-24 / 7. szám
4 EGER. (?. sz.) 1914. január 24. bán az, hogy a küldött pénz tisztázza a kivándoroltak adósságokkal megterhelt ingatlanait. Azután a magyar emberrel együtt születő „földéhség“-nek minden áron való kielégítésére, az egész vonalon fölveri az ingat lmok árát, úgy, hogy a fölemelt árak jóval felülhaladják az ingatlanoknak valódi értékét. Az ár és érték között támadt hátrányos különbözeihez járul a munkáshiány, ami viszont a munka értékének és árának arányát bontotta meg olyan mértékben, hogy Magyarországon az utóbbi tíz év alatt úgy a gazdasági, mint az ipari munkánál a munkabérek 50, 75, sőt van foglalkozási ág, ahol 100%-kal is emelkedtek anélkül, hogy ellenszo'gáltatásképen a munka értéke is emelkedett volna. így drágult meg minden, ami természetes, mert a drágán előállított terményt vagy árut nem lehet olcsón odaadni. íme, igy illeszkedik be a kivándorlás mérlege, veszteség- és nyereségszámlájával együtt, a húsz millió lakosságú, életrevaló, dúsgazdag, de természeti kincseivel tehetetlen Magyar- ország gazdasági életébe. A nemzet vagyona gyarapodik évente kétszázmillió koronával s a nemzet ereje fogy éveute 65 — 70 ezer emberrel. A vagyon megfojt; a veszteség elsorvaszt. Ugyan nem lenne jobb gazdasági életünknek drámáját azzal a prózai fordulattal befejezni, hogy a 200.000,000 korona maradna meg az Amerikaiaknak és mi tartsuk itthon a mi kivándorló magyarjainkat? ( sh) A hét. Az árvíz-bélyegek. A posta árviz-hélyegeket adott ki az árvízkárosultak segélyezéséi e. Erre nemsokára panaszkodott, hogy nem kell a közönségnek a jótékonyság bélyege. Igazán nem tudjuk, hogy szidjuk-e a közönséget!? Hisz’ még az Osztrák-Magyar Bank is érzi a drágaságot (nyilván erre vall, hogy csak most szállította le a kamatlábat),hát akkor hogyne éreznék mi. pénztelen társadalom! Mert minket nyom ép a nyomor árvíz, háború és — politika alakjában. Hát akkor hogy segítsünk magunkon, mikor nem telik — árvíz- bélyegre ?! ébred fel, csak a lábát helyezi el máskép. De a vasutas megrázza. — Hej! Ébredj csak fel! Péter sóhajt egyet, a szemét dörzsöli és szét néz. Nem tudja, hogy hol van. — Hogy hívnak? Miért vagy itt? — Én ... én... felel az felkászalódva, én ... hm... izé... — Hogy hívnak? Ki fia vagy? Erre már magához jön Péter is. — A Kozmás Istváné. — A kőművesé? — Igen. — Mit akarsz itt? — Elaludtam. — Hát itt ne aludj, hanem menj haza. Most már minden eszébe jut Péternek is. Hogyan indult el, hogyan jött ide és hol van most. Istenem, miért is nem ment haza, vagy minek is jött el? Mi lesz most ebből? Nincs hideg, de megrázkódik. Szinte kétségbeesve néz körül. Kifelé indulna, de nem jó helyre megy. A vasutas rászól: — Erre gyere, ni! A csípős hajnali levegő még jobban magához téríti. Nem fél már a sötéttől, hanem el- pityeredve nekivág és fut hazafelé. Nem gondol rá, hogy kikap, hogy megverik, csak haza. A vasutasnak pedig, ahogy utána néz, dehogy is jut eszébe, hogy ez a kis fiú megtette az első lépést azon az úton, amelyiknek ha folytatása lesz, ugyan hova vezet? Adamcsek József. A progresszivitás. Az árvizbélyegekről jut ez is eszünkbe. T. i. a po-ta úgy az 1, 5, 10, 12 stb. filléres, mint a 60 filléres, 1, 2 stb. koronás árvízbélyegeknél is csak 2 fillért szed az árvíz- károsultak javára. Már pedig aki ismeri a postát, az tudja, hogy aki már nagy értékű levélbélyegeket használ, az társadalmilag is tehetősebb. így a nagy bankok, részvénytársaságok stb. Ezek tehát 10, 20, sőt 50 fillért is könyen fizetnének árvíz címén, ha már hajlandó áldozni e célra. Ha meg nem hajlandó, akkor még a 2 fillért is sajnálja. Ezt jó lett volna, vagy — ha nem késő — jó lenne figyelembe venni. * A tangóról. A magyarnak különösen jellemző vonása, hogy szeret mást — utánozni. A divat igeu könnyen magával ragadja s ezért van, hogy mostanában például a nagyságától a szobalányig mindenki tangózik. Nem is „modem“ hölgy vagy ur az, aki nem tudja a tangó táncot járni. Parisban a szalonokban mindenhol a i argó-láz ég, csak az argentínai követ házába nem engedik be az „eiőkeio“ argentínai rangót. Laretto argentínai Követ elmoudta, miért nem járják az ő szalonjában a „nemzeti“ táncot. — Igaz — mondja — hogy nálunk járják a tangót, de nem a pampákon hanem a nagyvárosok komédiásai és gyülevész népei között. Közülük jutott ez a tánc Európába, ahol ma diadal- utját járja. Honfitársaim nem táncolják a tangót, m^rt ez a táuc olyan, mint az apacsok tánca, vagy mint a külvárosi kánkán-tánc. Tehát inkább az állati ösztönök ingerlé-e, mint tánc. Ugyanez a párisi tangó is, amelyet itt francia tempar»mentumroal járnak. Ezt a hiteles bírálatot szívesen ajánljuk a figyelmébe minden helves felfogású embernek kivált most, a farsangban. Bál — jótékonycélra. Unalomig elprédikálták már, mind az által — ismétlés az ismeretek anyja — újból elmondjuk az alábbiakat. Farsang van. A vigasság ideje. Országszerte rendezik jótékony célra az estélyeket. És mind — fényes keretek között folyik le. Hol itt a jótékonycél? Mert az a pár száz korooácska, ami a szegényeknek jut, igazán nem ér fel azzal az adóság-tengerrel, mit egy ilyen fényes bál az azon résztvevő fainiliák java részére jelent. * Férjhez menni! Az a farsangi jelszó. S a mamák küldik tényleg, vagy csak előttük szép leányukat balba, nem egyszer szinte undorig kivágottan, anyagi helyzetükkel sokszor aránytalan drága toalettben. Mert, úgy mondják, bálban terem a férj-csemete, a vőlegény-ba- cillus. Szegény mamák, szegény lányoki Tessenek elhinni nagy tévedés ez! Nem a bálteremből, banem a konyhából, a háztartás körében lehet csak meghódítani a komoly fiatalembereket. Ami érthető is. Mert a házasság — háztartás alapítás és nem tangó sorozat. * Mágnás Elza. Hiába a hó első felében ez volt az uralkodó s elhomályosuló bolygó. A lapok hasábtengere neki szólt az elmúlt héten. Persze a gazdag bűn kapós a szenzációra éhes publikumnak! Mi azonban nem szenzáció-vadászatból szólunk róla. Egész más szempontból. T. i. sokan igen tévesen azt mondták: lám-e milyen jó dolga volt ennek a szerencsétlennek, amig élt? Pedig nem úgy van. Mert csak egy kérdést vetünk a kérdés ellenében: Ön, ki ezt állítja, beengedte volna-e ezt a hölgyet, a családja körébe? Ugy-e bár nem. Szóval ennek a gazdag nőnek a sok ezrek sem adhatták meg azt. amit elvesztett: a tisztességet, a becsülést. Már pedig ezek a szerencsétlenek — érthetően — ezt sóvárogják a legjobban. Mivel pedig erezik, hogy ezt semmi pénzen sem lehet megvenni, minden hermelinjük s diadémjuk mellett a legnyomorultabb-.,koldusnak erezik magukat. '' HÍREK Eger, 1914. január 23-án. Tájékoztató. Január 25. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 25., 26. Országos vásár Hevesen. Február 1. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 1. Építőiparosok Szövetségének össziilése. „ 1 — 2. Országos vásár Gyöngyösön. „ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Apezon. „ 4. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaigarou. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. A Felvidéki Zeneszövetség hangversenye. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskoiában. „ 8. Országos vásár Poroszlón. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9—10. Országos vásár Hatvanban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgy napja Kiskörén. 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskoiában. „ 15. A Kér. iparoskör ismeretterjesztő előadása az Urániában. Díszebéd. Vasárnap délben főpásziorunk- nál,Szmrecsányi Lajos dr. érseknél díszebéd lesz, amelyen, úgy tudjuk, hogy jelen lesz az a 25 tagból álló küldöttség is, amely az érseket a fürdő átadása alkalmából üdvözölte. Kinevezés. A pénzügyminiszter Habina Jenő pénzügy’’ segédtitkárt, állomáshelyének meghagyásával pénzügyi titkárrá, Kovács Jenő egri adóhivatali gyakornokot pedig a krasznai adóhivatalhoz ideiglenes adóhivatali tisztté nevezte ki. Jogakadémiánk köréből. A jogrkadémia kegyura Huttkay Lipót dr. jogakadémiai tanárt nyugdíjazta. Huttkay Lipót dr. 15 évig volt tanár az egri jogakadémiáa, ahol a nemzet- gazdaságtant, és pénzüg\tant adta elő. Tanszékét ideiglenesen Dambrovszky Imre dr. jogtanát- tölti be. Az előadások ma, pénteken kezdődtek. A római jogot már az uj tanár. Lutter János dr. adja elő. A hallgatók számát véglegesen még nem lehet, megállapítani, mert az utólagos beiratások még most is tartanak. Kövér Gyula kitüntetése. Kövér Gyula egri származású festőt e napokban nagy kitüntetés érte. Kövér ugyanis nagyszámú híres festőművésszel együtt Budapest székes fővárosának Ferenc József jubileumi dijára pályázott 9 képével. A jubileumi dijat, mely három éven keresztül évi 4000 koronás ösztöndíjból áll, Kövér Gyula nyerte el. Egri előadó Miskoiczon. A Miskolczi Katolikus Kör téli ismeretterjesztő előadásainak során, f. hónap 25-én (vasárnap) d. u, 5 órakor Madarász Flóris dr. ciszt,. r. főgimn. tanár tart előadást „Irodalmunk múltja és jelene“ címmel. Esküvő. Endrey Béla közigazgatási gyakornok, néhai Endrey Gyula országgyűlési képviselő fia. csütörtökön délelőtt vezette oltárhoz Barchetti Etelkát, Barchetti Károly ügyvéd és lap- szerkesztő leányát. Az esket ési szertartást Pap József dr. udvari káplán végezte, aki igen szép beszédet intézett az ifjú párhoz.
