Eger - hetente kétszer, 1914

1914-07-08 / 54. szám

4 EGER. (54. sz.) 1914. julius 8. Kétségtelen, hogy csak a zseni viheti ad­dig, ameddig Tóth Béla vitte. De nem szük­séges, hogy mindenki zseni legyen, hanem csak igyekezzék minél többet tudni képességéhez mérten, igyekezzék minél intenzívebb művelt­ségre szert tenni. Ez pedig csak tanulással érhető el. Fölmerül az a kérdés is, hogy mi az oka a tanulástól való irtózásnak; mi az oka az intelligencia hiányos műveltségének ? Hiszen az emberrel veleszületik a tudásvágy és ko­runk kétségtelenül magasabban áll műveltség szempontjából a letűnt korok fölött, miért mu­tatkozik hát az ellentét a két tény között? A felelet egyszerű és természetes. Az emberiség egésze minden téren halad, ezzel azonban nem tart lépést az egyének tudása és műveltsége a régibb korokhoz viszonyítva. Nagyon sietünk élni, hosszabb munkákat nem olvasunk. A gyermekek és ifjak túlnyomó része csak azért tanul, hogy diplomához jusson s mikor ez megvan, undorral dobja el magától a könyvet, jóllehet akkor lépne az életnek abba a stádiumába, amelyben esze és értelme a leg­fogékonyabb volna. Ehhez járul az a szomorú tapasztalat is, hogy korunkban nem a művelt­ség, nem a tudás juttatja az embereket állás­hoz, hanem a — protekció. Minek tanuljon hát, ha tanulásának gyümölcseit nem élvez­heti ? Amily jogos ez a felfogása az embernek, ép oly jogtalan is, mert a tehetség elóbb-utóbb napfényre kerüls akkor fáradozásai bőségesen meghozzák gyümölcseit. Fődolognak tekintsük mindig, bármily kö­rülmények között az önképzést, hogy ha vala­milyen kérdésről szó esik, ne álljunk hallgatag, hanem hozzá tudjunk szólni minden oldaláról. Amerikában, sőt a legtöbb kulturállamban, mind jobban terjed az önképzés. Nálunk még most is a kalendárium a legkelendőbb, az is akkor, ha valamelyik lap ajándékba adja. Pedig igaza volt Kármán Józsefnek és ez a mai korra is áll: „Van erő, van tehetség % mi kiimánk alatt és talán szebb, magasabb, elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés is igaz és mély tapasztalatból merített, hogy a mi kiimánk ellenséges a tudományoknak és a könyveknek 1“ Szőllösy Alfréd. HÍREK. Eger, 1914. julius 7-én. Tájékoztató. Július 8. Eger város közgyűlése. (Orvos választás.) „ 8. A tiszafüredi föszolgabiró tárgy, napja Sarudon. „ 12—13. Országos vásár Hevesen. „ 13. Rendkívüli xnegyegyülós. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi föszolgabiró tárgy, napja Gyöngyös­tarjánban. „ 15. A pétervásárai föszolgabiró tárgy, napja Mátra­mindszenten. Rekviem. Szombaton, julius hó 4-én, Szmre- csányi Lajos dr. érsek rendeléséből, az egri főegyházmegye minden plébániai és szerzetes templomában gyászistentiszteletek tartattak boldogult Ferencz Ferdinánd trónörökös és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő emléke­zetére. Egerben, a főszékesegyházban délelőtt 9 órakor volt a gyászistentisztelet, amelyen zágoni Debreczeni János apátkanonok, érseki helynök pontifikáit, nagy papi segédlettel. Az ünnepies rekviemen az összes hatóságok részt vettek és a szinültig megtelt templomban ott volt a katonaság is, úgy a cs. és kir. 60. gya­logezred, mint a 10. számú honvédgyalogezred egri zászlóalja részéről. A Vöröskereszt egri avatottjai. Az Irgal­mas rend egri kórházában lélekemelő ünnep­ség folyt le vasárnap délelőtt 11 órakor. Ekkor záródott be ugyanis hivatalosan a Ma­gyar Vöröskereszt Egyesület egri fiókja által rendezett ápolónői tanfolyam, amelynek tizen­két hallgatója volt. Az ünnepséget Majzik Viktor alispán nyitotta meg lelkes beszéddel és me­legen üdvözölte a tizenkét bátor lelkű és ir­galmas szívű egri hölgyet, akik önként vállal­koztak arra, hogy háború esetén a harcok mezején, békében pedig a szenvedők beteg- ' ágyánál teljesítenek ápolói szolgálatokat a Vöröskereszt Egyesület fölhívására. A szivig- ható beszéd után a tanfolyam egyszerű fehér- ruhájába öltözött hallgatók letették az ápoló­női fogadalmat, majd a részükre kiállított igazolványokat osztotta ki közöttük az al­ispán, Stészel Sándor irgalmasrendi prior pedig a vöröskereszttel díszített karszallagot tűzte fel az immár felavatott ápolónők jobbjára. Megható jelenet volt, midőn az uj ápolónők nevében egy-egy megbízottjuk hálás köszönetét mondott Majzik Viktor alispánnak, mint a tan­folyamot rendező Vöröskereszt képviselőjének, Horváth Géza dr. kórházi főorvosnak, mint a tanfolyam vezetőjének és Stészel Sándor ház­főnöknek, a szives házigazdának, az irántuk tett fáradozásaikért és egy-egy szép virág­csokrot nyújtott át nekik. A tanfolyamot, uj hallgatók számára, az ősszel újból megnyitják. A most felavatott ápolónők névsora a követ­kező: özv. Bagotay Ferencné, özv. Benyó Istvánné, Deák Mariska, Dienes Józsefné, Hám Olga, Huszár Irma, Huszár Károlyné, Kiss Hermin, Márkus Antónia, Nádaskay Jolán, Schmiedt Teréz és Szabó Józsefné. Halálozás. Két régi, köztiszteletben álló polgára halt meg Egernek rövid időközben egymásután. Az egyik Baranyay Sándor tekin­télyes iparos, aki szombaton, julius hó 4-én, reggel 6 órakor, életének 83-ik évében köl­tözött el az élők sorából hosszas szenvedés után. Temetése hétfőn délután 5 órakor ment végbe nagy részvét mellett. — A másik halott Id. Ringelhann Imre kereskedő, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, aki életének 78-ik évében, hosszas szenvedés után, vasárnap, julius hó 5-én éjjel fejezte be földi pálya­futását és ma (julius hó 7-én) délután 5 órakor kisérte ki a Fájdalmas Szűzről nevezett sír­kertbe népes családja és tisztelőinek nagy sokasága. Orvos választás. Eger város harmadik tiszti orvosi állására, tudvalévőén, julius hó 8-án délután 4 órára van kitűzve a választó közgyűlés. A pályázati határidő julius hó 4-én járt le és eddig az ideig egyetlen pályázati kérvény adatott be az alispánhoz. A pályázó Czigler Henrik dr. egri gyakorló orvos. Katonai hírek. A m. kir. honvédelmi mi­niszter a cs. és kir. hadügyminiszterrel egyet­értve, elrendelte, hogy az egyévi önkéníesi kedvezményre igényt tartó hadköteleseknek a közös haderőbe vagy a honvédségbe való idő­előtti önkéntes belépése csak akkor engedhető meg, ha az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt nyújtó tudományos képzettségüket iga­zoló bizonyítványt már megszerezték. —■ A honvédelmi miniszternek körrendeleté szerint, az évenkint kötelező népfelkelői időszaki je­lentkezés a folyó évben nem fog megtartatni. A nyári vásár. Az egri nyári vásár hét­főn és kedden zajlott le, az eladó és vásároló közönség nagy érdeklődése mellett. Ezúttal az időjárás is kedvezett a vásárosoknak, mert az idén nem mosta el a vásárt az eső. Kamarai ülés. A miskolezi Kereskedelmi és Iparkamara julius hó 14-én (kedden) dél­előtt 11 órakor, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyetlen tárgyát a Kamara elnökének lemondása és búcsúja képezi. Apró krónikák. Szökött katona. A 60-ik gya­logezred 12. századából megszökött Tasi István közlegény. A csendőrök julius 3-án, délután Kács község határában fogták el és vissza­hozták az egri kaszárnyába. Tasi most 31 éves. A rendes sorozás elől, 21 éves korában, meg­szökött és most a rendes három év helyett négy évig kellett volna szolgálnia. Már három évet ki is töltött, úgy látszik azonban meg- únta a katonai gyöngyéletet, mert a negyedik évtől megszökött. — Elütötte a bicikli. Vasárnap este 5 óra tájban Pál Károly, 15 éves fiú a városháza előtt biciklizett. A keréknek va­lami baja történt, mert kotyogni kezdett. Pál lenézett, hogy mi baja s addig neki hajtott Német Kálmán szabó cselédjének, aki karján gazdája 2 éves Imre nevű fiát vitte. A dajka elesett, de szerencsére a kis fiúnak semmi baja sem történt. A dajka is csak kisebb hor­zsolást szenvedett a kiállott ijedtségen kívül. — Szerencsétlenség az országúton. Gyöngyösről jelentik, hogy a Benéhez vivő utón a gyön­gyösi borszövetkezet gépkocsija elütötte és azután magával vonszolta Ambrus Mária fiatal leányt. A rohanó gépkocsit a soffór csak nagy ügygyel-bajjal tudta megállítani s ekkorra a szerencsétlen leány lábáról és hátáról a bőr lehorzsolódott, ezenkívül agyrázkódást is szen­vedett. A súlyos beteget a mentők vették ápolás alá, a soffór ellen pedig megindították a vizsgálatot.. — Asszony gyilkos üvegárus. Az egri júliusi országos vásár első jelenete gyilkosság volt. Jakab Géza 20 éves, szentegyházasfalui (Udvarhely m.) születésű, béli (Bihar m.) lakos, üvegárus székely, holmi csekélységen — éj­szakai szálláskérdésen — összetűzött a vele vadházasságban élő, Bálint Aranka, felsőpo- rumbáli (Fogaras m.) születésű 24 éves nővel. A részeg üvegárus mellbeszúrta az asszonyt, azután anyjával egyetértve a szekerén levő szalma közé dugta, ahol a szerencsétlen nő 10 perc alatt elvérzett. Az érseki palota kertjé­nek fala mellől három nőtanú nézte végig a borzalmas jelenetet, akik kérdőre is vonták a tetteseket. Eleinte tagadták, de mikor a három asszony rendőröket hívott, megvallották a gyil­kosságot. A holttestet a hullaházba szállították, a tettest pedig a királyi ügyészséghez kisérték. — A nagy forgalom miatt. A vásártéren julius 6-án délelőtt nagy tumultus verődött össze. Farkas Gyula pétervásárai plébános vendégé­vel a kocsiján, végig hajtatott a forgalmas úton és véletlenül egy másik kocsival ütközött össze kocsijuk. Emberben nem esett kár, de Farkas Gyula 600 koronás lovának jobb mar­jába belefúródott a szemközt jövő kocsi rúdja és hatalmas sebet zúzott rajta.Vére erős sugár­ban ömlött. — Célttévesztett golyó. Folyó hó 2-án, Nagyidai Kálmán, kiskörei iparos, a tiszai erdőben vadászot flóbert puskájával. Egy lövés alkalmával azonban vad helyett Z. Nagy Pál libapásztort érte a golyó a gyomrán. A sebe- sültat súlyos sérülésével az egri kórházba szállították. Rövid hírek. Mibe került a választók irni-ol- vasnl tudásának igazolása? Az uj választói tör­vény, egyéb kellékeken kívül, az írni-olvasni tudást is megkívánja az országgyűlési képvi­selőt választóktól. Ámde igen sok választó ezt a képességét nem tudja iskolai bizonyítvány­nyal igazolni, egyszerűen azért, mert nincsen iskolai bizonyítványa és ezt nem is tudja meg­szerezni. Ez okból a közigazgatási bizottság a vármegye hat járásának székhelyein, továbbá Eger és Gyöngyös városokban írni-olvasni tu­dást igazoló bizottságokat küldött ki, amelyek előtt a választópolgárok vizsgát tehettek írni és olvasni tudó képességükről és erről bizo­nyítványt kaptak. A bizottságok költségjegy­zékét a járási hatóságok már beterjesztették az alispánhoz, mely szerint Hevesvármegye hat járásában a választók írni-olvasni tudásá­nak igazolása összesen 952 koronába került. — Salamoni ítélet. Gyöngyösön a cipészek és csizmadiák között konfliktus támadt amiatt, hogy ki hol árúsíthatja ipartermékeit, ha azok csizmák és cipészek csinálták, avagy cipők és csizmadia műhelyben készültek. A gyöngyösi rendőrkapitány igy oldotta meg a fogas kér­dést : a cipész iparosok által készített csizmák csak a csizmadiák által felállított elárúsító he­lyek sorrendjében árúsíthatók, valamint a csiz­madia iparos által készített cipők csak a cipé­szek részére kijelölt helyeken adhatók el; aki nem így cselekszik, kihágást követ el és bün­tetés alá esik. — Kanyaró. Karácsond községben a gyermekek között kanyaró dühöng. — Uj is­kolák. Adácson két új iskolát állít fel a róm. kát. hitközség s a kultuszminiszter a szerve­zendő tanítói állások javadalmához az állam­segélyt kilátásba helyezte. — A gyöngyösi köz­kórház válsága. A gyöngyösi közkórház nagy anyagi zavarokkal küzd, amelyeknek előidézé­sében a reális számítás nélkül, tulságba vitt ügyszeretettel irányított gazdasági kezelésen kivül, kis részben bűnös kezek manipulációi­nak is része van. A belügyminiszter a kórház ügyeit úgy véli csak rendezhetőnek, ha a köz­kórház törvényhatósági vagy állami kezelésbe megy át. Evégből julius hó 10-én ankét lesz Gyöngyösön, amelyen a belügyminiszter meg­hívottal, az alispán és a kórházi bizottság tag­jai vesznek részt. Felelős szerkesztő: Dr. Molnár Kálmán. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Eger 1914. A* érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom