Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-24 / 50. szám
1914. junius 24. EGER. (50. sz.) 3 Gyöngyösnek mélységes gyászát és fájdalmát elhunyt nagy fia elvesztése fölött. Ezután a vármegye tisztviselői karáüak hat tagja leemelte a ravatalról a virágoktól ékes érckoporsót, ráhelyezték az utcán várakozó gyászkocsira és lassú, ünnepies menetben megindult a közönség a Fájdalmas Szűzről nevezett temető felé. Harangok zúgása kisérte a menetet a temetőig. Itt a szokásos egyházi szertartáson kívül a Dalkör énekelt bucsuzót a sírnál, azután ráborult a föld a koporsóra és Zalár József — nincs többé! . . . HÍREK. Eger, 1914. junius 23-án. Tájékoztató. Junius 27. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony N8- egylet közgyűlése. „ 29. Péter és Pál apostolok ünnepe. Julius 2. Kispapok fölvétele. „ 3. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 6—7. Országos vásár Egerben. „ 6—7. Katonai fSutóállítás Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Horton. „ 8. Eger város közgyűlése. (Orvos választás.) „ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Sarudon. „ 12—13. Országos vásár Hevesen. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyöstarján bán. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgy, napja Mátramindszenten. Ferencz Salvátor főherceg Hevesben. Nagy ünnepe volt hétfőn Vámosgyörk községnek. Ferencz Salvátor főherceg, Miskolczra utaztá- ban, kiszállott a gyorsvonatból a vámosgyörki állomáson és szemlét tartott a Gyöngyösről kivonult 15. számú cs. és kir. huszárezred különítménye felett, amely ezrednek, tudvalévőén, a főherceg tulajdonosa. A zászlókkal, virágokkal és szőnyegekkel feldíszített állomáson díszes közönség gyűlt össze Gyöngyösről, Egerből és a vidékről. A főherceget Van dér Schloot von Walmingen Alfonz huszár ezredes fogadta az ezred tisztikarának élén, majd Majzik Viktor alispán üdvözölte Hevesvármegye közönsége nevében. Ferencz Salvátor főherceg szívélyes szavakkal és meleg kézszorítással köszönte meg az ovációt, majd lóra ült s huszárezredesi díszruhába öltözve szemlét tartott a huszárság felett. A szemle és díszelvonulás után a főherceg vonatra ült és tovább utazott Miskolczra. nyen támadó és könnyen múló érzéki szerelem bohóságait. Az ifjúkori illúziók kedvesen nevetséges emlékeivel mulattatja azt, aki már túl van rajtok. így azután a negyedik felvonással tulajdonképen be is van már fejezve a darab. A drámai szerkezet szempontjából az ötödik felvonás már felesleges. De a költő épen ez alkalomra való tekintettel még szükségesnek tartja, hogy elénk tárja Theseus lakodalmi ünnepségét. Ezt a költött ünnepet összeolvasztja a valódival és belesző egy groteszk tréfát, az athéni kézművesek szinielőadását, mintha csak saját müvét akarná kifigurázni, mellyel kiveszi részét az ünnepből. Azonban ezt is a legszorosabb kapcsolatba tudja hozni az alapeszmével. Pyramus és Thisbe története úgy, amint azt a mesteremberek kidolgozzák és előadják, egyrészt a Shakspere korabeli műkedvelők és rossz színészek kiparődiázása, de másrészt értelme mélyebben járó, mert tulajdonképen szintén azt az üres, szenvedélyes szerelmet állítja durvább módon pellengérre, amely az egész mű tárgyát teszi és amelyben Pyramus személyesítője már mint szamár szerepelt is. A mű alapeszméjének ilyen kirívó megvilágításával, a tündérek áldásával és saját szerény mentegetődzésével azután befejezi művét a költő. Mit mondjak még? A Szentivánéji álom Shakspere munkásságának első korszakából való, amikor költői ereje még nem érte el delelő pontját, még nem érkezett el oda, hogy A Foglár-nevelőintézet uj igazgatója. Szmre- csányi Lajos dr., egri érsek, Venczeii Ede t. kanonok, egyházmegyei tanfelügyelőt és tauító- képzö-intézeti igazgatót, a Foglár-nevelőintézet igazgatójává nevezte ki. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Bauer Soma dr. nyugalomba vonult körorvost, tiszteletbeli megyei főorvossá nevezte ki. Bauer Soma dr. negyven évi buzgó és lelkiismeretes orvosi működése után nyugalomba vonult. Ez a kitüntetés a közszolgálatban teljesített közegészségügyi tevékenységének elismerése. A pénzintézetek szervezkedése. A Pénzintézetek Országos Egyesülése a hevesmegyei pénzintézetek szövetségét vasárnap délelőtt alakította meg Egerben. Az alakuló közgyűlést, amelyen a vármegye területén levő pénzintézetek csaknem kivétel nélkül képviseltették magukat, Majzik Viktor alispán nyitotta meg, majd Jankovics Dezső polgármester a város nevében üdvözölte a megjelenteket, mire az elnökké megválasztott nagyecséri Kánitz Dezső vezérigazgató iodítványára elhatározták a körzet megalakítását. Elsőnek Hantos Elemér dr., országgyűlési képviselő, ügyvezető igazgató tartott előadást, amelyben a pénzintézetek helyes üzleti politikájának elvét fejtegette és a pénzintézeti reform irányát az autonóm pénzintézeti kamara létesítésében jelölte meg. Utána Wlndisoh Hermán, az Osztrák-Magyar Bank egri fiókjának főnöke aktuális pénzintézeti kérdésekről értekezett. A pénzintézetek fejlesztésének módját az erők koncentrációjában és konszolidációjában látná. Aimásy László dr. országgyűlési képviselő a pénzintézeti érdekekről a polgári törvénykönyvben szólott. Behatóan tárgyalta a zálogjog és igy a hitelbiztosítéki zálogjog rendezésének uj módját. Kánitz László a városok és községek kötvénykibocsátási jogáról tartott előadást. Az ilyen kölcsönök kedvező törlesztési módozat mellett volnának ki- bocsátandók és az állami kölcsönöknél jobban kamatozhatók. Az állami garancia megszerzése nagyban elősegítené a kölcsönök elbelyezhetését és a sürgős szükségletek ily módon fedezhetők volnának. Egységesen szabályozandóknak tartja a kötvénykibocsátási jogot, mig a külföldi emissziókat már most kellene előkészíteni, hogy kedvező viszonyok között azokat eífek- tuálni lehessen. Kállay Miklós a pénzintézetek napfényre hozza mindazt, ami megrendítőt, mélységeset, lélekemelőt az emberi lélek rejtelmeiből megtudott, azonban fiatalos fantáziája ekkor volt legdúsabb. Ennek legfényesebb bizonysága ez a darab, amelynek előadását a sívár hétköznapok sorozatában vörös betűkkel kellene jeleznie a mai színház kalendáriumának. Épen ezért most, közvetetlenül az előadás megkezdése előtt azt szeretném kiáltani, amit a rómaiak szoktak szent cselekményeik megkezdése előtt: Procul estote profani! Maradjatok távol avatatlanok! Azok, akiket a naturalizmus sorvasztó lebellete annyira érintett, hogy elvesztették fogékonyságukat a szó igazi, nemes értelmében vett költői hatások iránt; akik a színpad feladatának azt tartják, hogy a mindennapi élet fortéiméit és az ezek között vergődő Bellákat és Tímár Lizákat mutassa be, azokat az aranyhimes, napsugaras, bűbájos költészetnek nagy igazságot tükröző mesejátéka untatni fogja. De én abban a meggyőződésben vagyok, hogy Önök élvezni fogják a britt óriásnak Arany Jánosunk által remekül tolmácsolt és a kongeniális zeneköltő, Mendelsohn által interpretált alkotását, és így érthetővé teszi ez Önök előtt is Petőfinek nagy lelkesedését, aki így kiált fel: „Shakspere 1 Változzék ez a név heggyé és magasabb lesz a Hymalajánál; változzék ez a név tengerré és mélyebb meg szélesebb lesz az Atlanti-Óceánnál; változzék ez a név csillaggá és ragyogóbb lesz a napnál!“ Madarász Flóris dr. szervezkedésének fontosságát fejtegette és a Pénzintézetek Országos Egyesülése eredményes működését ismertette. Papp-Szász Tamás dr. indítványára ezután a közgyűlés táviratban üdvözölte Széli Kálmán és Kállay Zoltán dr. titkos tanácsosokat, mint az Egyesülés középpontjának és az uj körzetnek elnökeit. A választások során díszelnökké Kállay Zoltán dr. titkos tanácsos, főispán és Majzik Viktor alispán választattak meg, elnökké nagyecséri Kánitz Dezsőt, alelnökökké Jankovics Dezső Eger város, Kemény János Gyöngyös város polgármesterét, titkárokká Lőw Béla, Szabó Jákó választattak meg. Az igazgatóság tagjai lettek: Balás Zoltán, Beniczky Elemér, Blu- menthal Béla, Bogdán Sándor, Kánitz Géza, Károly Lajos, Rosenfeld Samu, Turtsányi Gyula dr., Visontai Henrik vezérigazgatók, a választmány tagjai pedig: Bohus Gyula, Fehér Mátyás, Fógel Ágoston, Fülöp Mózes, Grüszner Jenő, Kérészi Barna, KeszlerZsigmoad,Kiszely Sándor, Kovách György, Márkus Sándor, Polgár István, Sehleiminger László dr., Szabó Béla, Vajda Antal, Kanzsó György, Grosz Gábor és Zsiga Aladár. Az alakuló gyűlést a Koronában díszebéd követte. Uj szakfelügyelő. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Járossy Dezső dr. Országos Zene- akadémiai tanárt, megbízta az egri érseki róm. kát. tanítóképző-intézet kántortanfolyamának szakfelügyeletével. Tanítógyűlés. Az egri esperesi kerület róm. kát. Tanítói Köre kedden délelőtt a líceumi elemi iskola IV. osztályának tantermében, Szabó Antal kerecsendi esperes-plebános elnöklete alatt rendes ülést tartott. A köri gyűlést Veni Sancte előzte meg, amely után szép szavakkal nyitotta meg Szabó Antal, a Tanítói Kör uj elnöke, az érdekes tárgysorozatú gyűlést. Majd előadást tartottak: Róvó Lajos az állami és püspökkari tanitástervek közötti különbségről, Bukna József hittanár pedig a tanítók patronázs- tevékenységéről. Egyúttal tiltakozott a Köri gyűlés a szabadkőműves tanároknak a vallástanításnak a népiskolából való kiküszöbölését célzó propagandája ellen. Végűi pályázatul tűzték ki a következő tételt: Mi az oka a népiskolai VI. osztály elnéptelenedésének ? Délben közebéd volt a Koronában, amelyen több felköszöntő hangzott el. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Lenes Franciska angolkisasszony, az egri rendház varrodájának vezetője, szombaton Budapesten gyomorbajban meghalt. A boldogult kedves, rokonszenves alakja volt az angolkisasszonyok egri leánynevelő intézetének és élete delén, 45 éves korában fejezte be földi pályafutását. Évzáró ünnep a fő reáliskolában. Az egri m. kir. állami főreáliskola június hó 28-án d. e. 9 órakor tartja évzáróünnepélyét az intézet tornacsarnokában. Megelőzőleg reggel 8 órakor „Te Deum“ az Irgalmas Nővérek templomában. Az ünnepély műsora a következő: 1. Erkel. Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar, zenekari kísérettel. 2. Az igazgató megnyitó beszéde. 3. Lamperth Géza: Rákóczi halála 1735. Nagypéntek. Szavalja: Sárossy József VII. o. t. 4. „Rákóczi imája.“ „Őszi harmat után.“ Énekli az ifjúsági férfikar. 5. Wara: Szerenád, vonósötös. Előadják: Hetzel Fülöp tanár, Chochola Ferenc zenetanár, Atlasz Dezső III. o. t., Kornstein Miklós V. o. t., Fischer Miklós VII. o. t., Kornstein Jenő VI. o. t., Neu Miksa VII. o. t. 6. Le champ du repos pár Porchat. Szavalja: Czunya György III. o. t. 7. Kuruc dalok. Előadja az ifjúsági zenekar. 8. Hoffmann F. Fallersleben: „Dem Vaterlande.“ Szavalja: Gáspárdy Géza III. o. t. 9. Becber Ede: „Rajta
