Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-20 / 49. szám
1914. junius 20. EGER. (49. sz.) 5 Irodalom. Tóth Tihamér könyve. A magyarországi katolikus egyház joga vagyonához és a szekularizáció címmel Tóth Tihamér dr. 216 oldalra terjedő munkát irt, melynek ára 3 korona. — Őszinte örömmel kell üdvözölnünk minden olyan művet, amely a képmutatás, hazugság és nagyképűsködés mai korábau a való igazság feltárásával s a tudomány eszközeivel küzd az ellen, hogy az embereket megtévesszék, hazug szólamokkal, történelmi ferdítésekkel, rossz célt szolgáló, s jó célt feltüntető törekvésekkel félrevezessék, lelkiismeretüket elaltassák, vagy hamis útra tereljék. Erre a nemes célra törekszik a fenti cím alatt megjelent értékes munka, mely 2 részre oszlik. Az első részben a kát. egyház vagyonszerzési jogával általában és a magyar kát. egyház vagyonjogával s az erre vonatkozó törvényekkel foglalkozik. A könyv II. része a magyar kát. egyházi vagyon eredetét, az egyháznak vagyonához való örökös tulajdonjogát, az egyházi vagyonnak törvényeinkben biztosított sérthetetlenségét, az egyházi tulajdonjog ellen felmerülő történelmi nehézségeket és az egyházi vagyon rendeltetését tárgyalja 5 fejezetben. A kellemes, világos stílusban, könnyen áttekinthető beosztással írt munka minden állítása tudományos bizonyítékokkal körülbástyázva jelenik meg az olvasó előtt, 8 ekként a szerző eléri az előszóban hangoztatott célját, hogy úgy a tudósok, mint a nagyközönség számára élvezetessé és értékessé lesz könyvének olvasása. De e mű nemcsak arra jó, hogy tájékoztasson az egyházi vagyonjog és a szekularizáció kérdésében; kiválóan alkalmas a lelkek oly irányban való meggyőzésére is, hogy kötelességük a szekularizáció látszólagos szélcsendjében a várható harcra felkészülniük s a jogaik csorbítására, vagy elkobzására irányuló törekvések ellen jó előre gátat emelniük. E meggyőződésnek a kiváltása volna a szerző nagy fáradságának legméltóbb jutalma. b—r. A Népesedés problémája. E napokban hagyta el a sajtót Bernét Istvánnak, az ismert közgazdának müve: A Népesedés problémája. A szerző, — aki munkáját a Tudományos Akadémiában olvasta fel — reámutat arra a szomorú tényre, hogy a születések apadása nemzetközi jelenség, s ha kutatjuk az okot, mely a születések számának aránylagos csökkenését előidézi, azt látjuk, hogy sem az anyagi jólét emelkedésével, sem a tudással nem jár együtt a népesedés szaporodása is. Neves férfiak (mint Wolf Gyula, Paul Leroy-Beaulieu, Hubbard, Kidd) kutatásainak eredményeivel s egyéb adatokkal bizonyítja, hogy a tudás terjedésével s a gazdasági jólét emelkedésével arányosan csökken a népesség szaporodása. Felhozza a szerző eklatáns például a zsidóságot, mely az utóbbi időben kultúrában és anyagi javakban sokra vitte, de ugyanekkor nagy mértékben elveszti azt, ami előbb ereje és büszkesége volt: a termékenységet. Amily mértékben emelkedett a múlt században a zsidóság vagyonosodása, ép oly arányban csökkent a születések száma. Ezen tények konstatálása után a hazaűui elkeseredés hangján kérdi a szerző: „Haladás, vagy civilicáció-e az, ami a pusztuláshoz, megsemmisüléshez vezet?“ Azonban rámutat az orvosságra is e fenyegető bajjal szemben. A kérdés megoldását ugyanis a szerző abban találja, hogy ott, ahol az egyénnek modern értelemben vett boldogsága összeütközik a közérdekkel, az utóbbinak biztosítsuk a diadalt. Ezt azonban nem lehet adminisztratív intézkedésekkel elérni, ez csak az egyén felelősségérzetétől várható, amihez azonban nem elég az altruizmus halvány ideálja. Reá kell bírni valamikép az egyént, hogy a közte és a köz érdeke közt kifejlődött ellentét kiegyenlítése kérdésében biztosítsa a fajnak a jövőjét lemondás és áldozatok árán akkor is, ha ebben maga már nem is részesül; s az a hatalom, mely reá bírja az egyént, hogy kényelmét feláldozza önként, feltűnés és külső jutalom nélkül a társadalomnak és az emberiség jövőjének: a vallás. A faj érdekei tehát csak úgy győzhetnek az önérdeken, ha utóbbiak helyébe lép a felelősségérzet kötelessége vallási szankcióval. Ingyenes balatoni kalauz. A Balatoni Szövetségnek most jelent meg az ingyenes balatoni kalauza. A szép képekkel díszített kalauzt a szövetség 60 ezer példányban nyomatja és osztja szét. 10 filléres bélyegdij mellett a csinos füzetet bárki megkaphatja a szövetség titkári hivatalánál Balatonfüreden. Színház. A utolsó csók. Bii'ó Lajos uj színművének, Az utolsó osók-nak kedd esti bemutatójára csak félig telt meg a színház közönséggel, amely ugylátszik, már nagyon is megelégedett az idén egy Bíró-féle premierrel, és így ez a bemutató bátran el is ^maradhatott volna. Az utolsó csók az idei szezónban színrekerült darabok leg- rosszabbika. Unalmas dialógok, hamis vagy túlságosan reális eszmék, erkölcstelen tartalom és alapgondolat, ideges és nem szenvedélyes alakok, akiket nem tudunk megérteni stb., jellemzik Biró darabját. A színmű hőse egy fiatal magyar ügyvédjelölt, aki váratlanul 7000 korona apai örökséghez jut, amelyet egy nap alatt ver el a Riviei'án, Páris legszebb félvilági hölgyével és aztán kész a halálba menni. Az alapgondolat nem épületes: egyszer élni egy napig, de akkor mámoros érzéki életet élni! Cselekmény alig van a darabban, amihez hozzájárul még, hogy a színlapja is bátran lehetett volna vörös. Az előadás nem hagyott hátra kívánni valót. A főbb szerepek megszemélyesítőinek {Retteghy; Klára, Fenyő: János ügyvédjelölt és Vidor: herceg) játékát e helyütt fölösleges külön kiemelni. Dózsa (Maitre d’ hotel) tökéletesen kidolgozta szerepét. A többiek is jók voltak. Tímár Liza. Azok közé a darabok közé tartozik, amelyeknek a köz-, jobban mondva, a tömegvélemény a nagy reklám hatása alatt odaajándékozza a „nagyszerű, kitűnő“ és egyéb díszjelzőket, komolyabb bonckés alá véve a dolgot azonban kisül, hogy a Tímár Liza is épen csak valamivel különb Bírónak kedden bemutatott újdonságánál, Az utolsó csóknál. Van ugyan e színműben tartalom, cselekmény is, de az alakok a főhősnőtől kezdve egytől- egyig lehetetlenek és mind korrigálásra szorulnak. Tímár Liza egy zsidóból kereszténnyé lett dúsgazdag bankár lánya, abban a hitben van, hogy ő nem az apja leánya, hanem egy hercegé. Hogy érvényesítse „származását“, titokban eljegyzi magát egy elszegényedett ulánus főhadnagy gróffal. Az öreg Tímár hallani sem akar leánya házasságáról s összevesz vele, aki a Tímár házból kiutasított főhadnaggyal eltávozik. A főhadnagy azonban igen szegény. A fiatalok már-már öngyilkosok akarnak lenni, de — Bródi nagymester és a főhadnagy lakására küldi a kritikus időben a Tímár család orvosát, aki már régóta titkos imádója Lizának, aki közben megtudja a főhercegi származásáról szóló mese valótlanságát és hozzámegy az orvoshoz. A fárasztó és terjengős darabban talán még a legelfogadhatóbb az öreg Tímár alakja. Timárné, a szélsőségekkel teli főhősnő, és az orvos a képtelenségek halmazata. A házi káplán beállítása felesleges. Egyébként a keresztényekkel minduntalan baja van a szerzőnek, szent Antalra meg épen ha- í'agszik. A teljes bukástól ezt a darabot is a szereplők mentették meg, akik a kificamított bogaras alakokat némileg elfogadhatóvá igyekeztek tenni. Retteghy Margitot művészi Tímár Lizájáért a legteljesebb elismerés illeti. László kitűnő maszkjában igazi erővel alakította az öreg Tímárt. A II. felvonás után többször kitapsolták a lámpák elé. Niczkyné (Timárné), Fenyő (Kunó gróf) és Vidor (orvos) a legteljesebb mértékben megfeleltek nehéz szerepük követelményeinek. Bátory (nagyapa) talán a legjobb szerepet játszotta nagy sikerrel. Doktor, Dózsa, D'Arrigó, Császár, Nyu/assy, és Hegedűs megmutatták, hogy kisebb szerepből is lehet valamit csinálni. Az előadást csütörtökön megismételték. (F. Z.) Műsor. Szombaton: Szentivánéji álom, zenés- vigjáték. Vasárnap : Nemtudomka, operette. Hétfőn : Nagy kabaré. (Általános bérletszünet, utolsó előadás.) Automobilok keveset használtak eladók. Magyarországon legnagyobb választékban 150—200 darabig állandóan rendelkezésre áll, fuvarozásra, városi és tura-használatra, nyitott és csukott autók, valamint autóbuszok és teher- automobilok minden célra, mindenféle gyártmányú legutolsó typusokból állandó kiállítás 1000 koronától feljebb minden árban. Keveset használt gummik és felszerelések, Budapest, VI., Liszt Ferencz-tér 3. sz. Telefon 149—62. FEKETE SÁNDOR
