Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-17 / 5. szám
6 EGER. (5. s?,) 19 í4 január 17. mint kerületi tanfelügyelőt, hogy szentelje meg az épületet s a tanítók munkájához Isten segítségét kérje. A fényes papi segédlettel történt ünnepélyes megáldás után Bárdos Pál espe- res-plebános szívhez szóló szavak kíséretében adta át az iskolát használatra Márkus János igazgató-tanítónak, ki az iskolát átvéve, ígéretet tett, hogy a nevelésnél az építők nemes intencióit tartja majd szem előtt, Isten áldását, a haza szeretetét, felebarátainak tiszteletét plántálja be a gyermeki szívekbe. Ünnepség után a vendégek a parochián gyűltek össze ebédre. Este nagyszabású bankett volt, hol lelkesen éltették a község érdemes főjegyzőjét, kinek buzgalmából, a pár év előtt tervbe vett állami iskolából ily impozáns hitvallásos iskola lett s a község tevékeny plébánosát, kinek 11 évi plebánoskodása alatt a község 140 ezer koronára menő összeget áldozott kulturális célokra s ily célokra ő maga is ezreket költött. Idejövetelekor a községben talált hat tagból álló tantestület 12 tagúvá fejlődött. A »mozi« veszedelmei. A moziképeknek az iskolai tanításba való beillesztése újabban sokat foglalkoztatja a pedagógusokat. A mozikép kiváló módja ugyan a szemléltetésnek, de igen sok veszedelmet is rejteget. Ilyen veszedelmekre mutatnak rá a német gyermekbirák. Egy gyer- mekbiró kezébe pl. oly fényképek kerültek, melyek fegyvereket és betörőszerszámokat ábrázoltak, s melyeket a mozgószínházban nyert impressziók hatása alatt egy lakatosinas készített. A moziban nyert recept szerint meg is próbálta kirabolni velők a szállásadónőjét. Igen gyakori eset, hogy a gyermekek meglopják szüleiket, csak hogy minél gyakrabban mehessenek a moziba. Egy másik gyermekbiró arra is rámutat, hogy a mozgószínházakban szükségszerűen előidézett sötétség szexuális szempontból is veszedelmes a gyermekekre. A reformiskolákról. A nagybecskereki szabad-líceum keretében B ü c h 1 e r Hugó áll. ki- segítőisk. tanító, »Reformiskolák a külföldön és nálunk« címen, szabad előadást tartott. Előadása tárgyává tette mindazon egyénítö iskolarendszerekéi, amelyek különösen Amerikában vannak nagy számmal: a párhuzamos osztályrendszereket, a csoportrendszert, a számfölötti tanítói iskolát: bemutatta továbbá a munkaiskolákat, különösen Dewey és Seinig iskoláit és vonatkozásba hozta ezeket a magyar viszonyokkal; a reformiskolák közül különösen a svájci Landerziehungsheimokat jellemezte, majd az erdei és kerti iskolákat, végre a szellemileg és testileg visszamaradottak, nevezetesen a gyengék és idegesek iskoláit mutatta be. Iskolai önkormányzat. A pedagógiai történetéből több kísérlet ismeretes az idősebb tanulóknak az iskolai rend föntartásában való fölhasználását illetően. A XVI. században már Trotzendorf is szervezett ilyen iskolai bíróságot. Angolország iskoláiban is befolyást gyakorolnak a felsőbb osztályok tanulói az alsóbbakra. Az ilyenfajta törekvések Amerikából indultak ki. Wilson Gill volt az első, aki szerint minden iskola önkormányzattal rendelkező város, melyben mindén tanulónak polgárjoga van. Vannak tisztviselői, saját törvényei és gondoskodik a rendről és egyetértésről. Gill tervezete 1897-ben állotta ki először a próbát Newyorkban. Példáját Amerika több államai is követték, majd Európa országaiban, Németországban, Ausztriában, és Svájcban is kísérleteztek vele. Kiváló eredményt ért el K. Prodin- ger Pólában, ahol a nemzetiségi (olasz, német, szláv) féltékenykedések ellenére egyöntetű és eredményes eljárásával sikerült az iskola munkásságát és a tanulók egyetértését és együtt- munkálkodását biztosítania. Bármilyen ifjú ez a gondolat, de megvalósítása nálunk lehetséges, természetesen a sajátos viszonyok tekintetbevételével. Minden a tanító egyéniségétől függ. Ő adja az indítást, ügyel a kivitelre; ő a legfőbb tekintély; minden választást, minden határozatot ő erősiti meg; őhozzá felebbeznek egyesek és az egész osztály. Abban fogja kimutatni okosságát és pedagógiai tapintatát, ha vezető anélkül, hogy elöljárói mivolta ránehezednék az iskolára. Igaz, hogy az amerikai S c h o o 1 City sok külsőséggel kapcsolatos, a- mit nem tanácsos utánozni. Ez az intézmény is csupán ügyes kézben jár eredménnyel, de aki ki tudja választani az uj intézmény értékes elemeit, annak nem okoz nehézséget az iskolai fegyelem, mert iskolájában az engedelmesség és a szabadság együtt járnak. A szülői kötelességekre való nevelés. Londonban társaság alakúit, amely céljául tűzte ki, hogy már az elemi iskolákban kellő formában felvilágosítsa a gyermekeket arról, hogy mit tehet az egyén a faj tökéletesbítése érdekében. (?) E célból meghívták London összes elemi iskolai tanítóit a tartandó kongresszusra, amelynek célja, hogy a gyermekek ebben az irányban való oktatásának módozatait megvitassa és megállapítsa. A londoni társaság minden rétegében élénk érdeklődést keltett ez a gondolat, úgy hogy egy előkelő hölgy röpiratot adott ki, a- melyben többek között a következőket Írja: Az ember faja iránti kötelességeit sokkal könnyebb a gyermek fogékony értelmébe vésni, mint az életküzdelemben kifáradt, eltompult felnőtt emberébe. Már a kislányokban megvan a finom érzék arra nézve, hogy gondos anyákká válhassanak. Ezt az érzéket ne úgy fejlesszük, hogy a kis leány babáját, vagy kutyáját dédelgesse, hanem gondoskodjék anyailag egy szegény gyermekről s gyakorolja magát az áldozatkészségben és az önfeláldozó szeretetben. Tankönyveket helyettesítő falitáblák. A ma- gyarnemegyei áll. isk. igazgatója, Bakó Béla a tanterem falára kifüggeszthető nagy táblákat konstruált, melyeken a különböző tanitástárgyak (méréstan, történet, természettan, alkotmánytan, stb.) legfontosabb tudnivalói vázlatszerűen megvannak. E táblák állandóan a gyermekek előtt lévén, megkönnyítik az emlékezetbe-vésést egyrészt, másrészt világos és rövid áttekintést adva az anyagról, lényegesen segítik annak megértését. Különösen oly helyeken ajánlatos e táblák alkalmazása, ahol a gyermekeknek, nagy szegénységüknél fogva, nincsenek meg a szükséges kézikönyveik. A táblákra Vonatkozóan bővebb felvilágosítást nyújt azok szerkesztője. Felelős szerkesztő: Brezn&y Imre. Laptulajdonos: Egri érseki licei ms nyomda. Ml (ÜL H fúr I É I 1 I I I 1 Eh A MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET VILÁGATLASZA Kogntovicz Károly dr. és Liliké Aurél dr. 130 térképlapja 100 fő- és 220 melléktérképet tartalmaz, névjegyzéke pedig több mint 130.000 helynevet. A mű 16 füzetben lesz teljes, melyek havonta jelennek meg s 8—8 térképet tartalmaznak. Ez az egyedüli magyar nagy kéziatlasz, mely a müveit közönség minden ilyen atlaszszal szemben támasztható igényét kielégíti. Ára a 16 füzetnek illusztrált és értékes szöveggel ... 50 Kor. Ára a füzetekhez való díszes félbőr-gyüj tő toknak ... .... 10 « Megrendelhető a díszes félbőrkötésü kiadás is (Megjelenik 1914.jól.) 60 « Három koronás havi részletfizetésre is kapható. Bővebb felvilágosítást, prospektust, mintalapokat stb. küldenek a könyvkereskedők, vagy a kiadó Magyar Földrajzi Intézet r.-t. Budapest, V. Rudolí-tér. (Margithíd, pesti hídfő.) írül láiT iá § 1 I 1 1 1 p I 1 H 13 'Lffíl @ÖOÖÖOOCX>OOOOÖOÖOO©ÖÖO©©OÖOOOOOOOOO® Ö ö JS Miskolczi Asztalosok Bútorcsarnok Sző- © cf vetkezete, mint az Országos Központi Hi- 5 § telszövetkezet tagja, bútorcsarnokában q | Miskolcz, Deák-utca 9| 8 elsőrendű modern bútorok kaphatok lég- © 0 jutányosabb árban. § O Az eladásra kerülő bútorok bizottságilag megvizsgáltatnak, igy O 0 kiváló minőség és tartósságáért teljes szavatosság vállaltatik. 0 iooooooooeooooooooooooooooooooooooo© Es<er 1814 A* érseki líceum könyvnyomdája.
