Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-03 / 44. szám
4 EGER, (44. sz.) 1914. junius 3. 540—645 percig Zárában is időzik. Érk. Fiúméba d. u. 2 órakor. Ebéd vendéglőben. 615 ind. gy. v. Zágrábba, érk. 1202. Vacsora hátizsákból, alvás szállodában. Jut. 8. szerda: Zágráb megtekintése. (Káptalan-domb, dóm, felső város, a bán palotája, Szt. Márk-templom, horvát tartománygyűlés palotája, term. tud. muzeum, tud. egyetem). Ebéd vendéglőben. (Alsó város, Jelasits- és Zrinyi-tér, régiségtár és iparmüv. muzeum). 209 ind. gy. v.; Budapestre érk. 905. Vacsora a K. p. u. éttermében. 1135 ind. sz. v. Egerbe. Alvás a vonatban. Jul, 9. csütörtök: 527 érk. Egerbe. Uj távbeszélő központ. A kereskedelemügyi miniszter rendeletére a budapesti m. kir. posta- és távirdaigazgatóság az átányi táviratközvetítéssel is megbízott törvényhatósági távbeszélő központot 1914. május 24-én megnyitotta és ugyanakkor a belföldi távbeszélő forgalomba bevonta. Apró krónikák. Marólúg. Szombaton délután az egri Dobó-kávéház felírónője, Varga Mária, marólúggal megmérgezte magát. A fiatal, 18 éves, budapesti származású leányt, aki szerelmi bánatában akart megválni az élettől, beszállították az alapítványi női kórházba, ahol idejekorán végzett gyomormosással még megmenthették az életnek. — Verekedő legények. Pünkösd napján délután 5 óra tájban ittas legények verekedést kezdtek az Érsekkertben. Mikor pedig onnan az ügyeletes rendőr kizavarta őket, a Fürdő-utcában folytatták a kedélyeskedést, sőt még a rendőrt is bántalmazták. Szerencsére néhány katona segítségére sietett a szorongatott rendőrnek és a rakoncátlankodó legényeket szétzavarta. A rendőrség a megtorló eljárást megindította a szilaj kedvű legények ellen. — A bicska. Gyöngyösről jelentik, hogy ott Dósa Ernán kocsis, verekedés közben Heller Samu szabóinast lágyékon szúrta. Egy bevándorolt szerb pedig Téts Béla rendőrfogalmazót a fején sebesítette meg bicskájával. — Tüzek, Pünkösd vasárnapján a délutáni órákban nagy tűz pusztított Felnémeten. Két ház lett a romboló elem martalékává, még hozzá súlyos balesettel is járt, amennyiben egy Korózs András nevű 5 éves kis gyermek az egyik házban szénné égett. Hevesen a Bereczky-féle udvaron Klein Jakab tulajdonosnak egy nagy boglya lóheréje gyúlt be és pusztult el. Taron négy lakóház és nagy mennyiségű gazdasági fölszerelés égett el a múlt héten. A károsult gazdák : Halász István, Halász János, Halász Jakab és Nagy Ignác. Az összes kár mintegy 4200 korona. — Az áruló pisztoly, Hatvanban átlőtt mellel, holtan találták Borosi Antal kőmívessegédet az utca porában. A holttest mellett pisztolyt találtak, amely egy Klippán Mihály nevű kőmüvessegéd tulajdona. Minthogy a boncolás eredménye az öngyilkosságot kizárja. Klippánt fogták gyanúba és letartóztatták. Rövid hírek. A pénzintézetek szövetsége, Nagy- ecséri Kánitz Dezső, az Agrár Takarékpénztár igazgatója és az ujonan alakult egri kereskedelmi és iparcsarnok elnöke most azon fáradozik, hogy a Pénzintézetek Országos Szövetségének egri körzetét megalakítsa. Az egri pénzintézetek nem idegenkednek az eszmétől és a város és vármegye vezető emberei is támogatják a törekvést, amely igy valószínűen meg is valósul. Mint értesülünk, a Pénzintézetek Országos Szövetsége az egri körzet megalakítására nézve junius hó 21-ére alakuló ülésre hívja össze az egri pénzintézetek képviselőit. — Sorozás Gyöngyösön. Gyöngyös városban május 25. és 26-án volt a sorozás. A 320 állítás köteles legény közül 310-et vizsgáltak meg és közülök 85-öt besoroztak. — Még egy kitüntetett kutya! A Budapesti kutya-kiállításon Szalay Ottó bulldogján kívül még egy egri kutya részesült kitüntetésben és pedig Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági segédfelügyelő drótszőrű foxterrierje, amely 4 dijat nyert. Irodalom. Kinek van választói joga? A legaktuálisabb mostan a választói jog. A közeli napokban kezdődik meg ugyanis az uj választói törvény alapján a választók összeírása. Közel 800 ezerrel lesz állítólag több a választók száma, mint a régi törvény alapján. Ez azonban csak papírforma. Ha az uj törvényt a közönség nem fogja kellően ismerni és nem fog minden jogával élni, amit a törvény biztosít, megközelítőleg sem fog 800 ezerrel szaporodni a választók száma. Az összeírás idejére szükséges a törvény teljes ismerete vagy legalább egy olyan kis kézikönyv, amely vitás kérdésekben biztos tájékoztatóul szolgáljon. Ezt szem előtt tartva kiadott a Katolikus Népszövetség Haller István országgyűlési képviselő tollából egy füzetet, amelynek cime: Választójogi útmutató. (Kinek vau választói joga?) A füzet kitűnő beosztással tárgyalja a választói jogcímeket, hogy mely esetben van választójoga iparosnak, kereskedőnek, gazdálkodónak, ipari, mezőgazdasági alkalmazottnak stb. A betűrendes tárgymutató segítségével bárki könnyen megtalálhatja a saját személyére vonatkozó adatokat, melyekből meg tudja állapítani, hogy van-e választó joga, vagy nincs? Tárgyalja a füzet a választók összeírása körüli teendőket, hogy miképen kell bizonyítani a választói jogosultságot, hogyan kell ellenőrizni azt, hogy a választók névjegyzékébe a jogosultak csakugyan belekerüljenek. Kiterjeszkedik a röpirat a választók irás-olvasás vizsgájára s a bizonyítvány másolatok megszerzésére is. — A füzet sürgős megszerzését ajánljuk mindenkinek, hogy tájékozatlanság miatt a választók névjegyzékéből ki ne maradjon senki, akinek az uj törvény választói jogosultságot ad. Megrendelhető a Katolikus Népszövetség központi irodájától (Budapest, IV., Ferenciek- tere 7.). Ára darabonkint 20 fillér, 10 darabon felüli rendelésnél 12 fillér. Az ár bélyegekben is beküldhető. Színház. Tündérlaki lányok. Pénteken este Heltai Jenő 3 felvonásos vigjátékát (!), a Tündérlaki lányok-at mutatta be Palágyi színtársulata. A nagy reklám erre az alkalomra igen nagy közönséget toborzott össze, amelynek nemesebb Ízlésű (sajnos, nem nagy) része azonban csalódással távozott úgy a premier, mint a szintén népes szombati előadásról is. Bár Heltai Árpádot eddig sem ismertük erkölcsi alapon álló Írónak, azonban könnyebb vérű bohémságai néha a kedvesség mázával ügyes csalafintasággal bevont léha ötletei nem sértik oly nagy mértékben az ember erkölcsi érzékét, mint a posványbán nyíló Tündérlaki lányok szennyes virága, amely darab épen azért semmiképen sem érdemli meg csalogató, sokat ígérő szép címét. Özv. Tündérlakinénak négy lánya van. Boriska a legidősebbik, családjáért feláldozza női tisztességét. Édes anyjának kényelmes és fényűző megélhetést biztosit. Egyik húga a Boriska pénzével hozományhoz jut és igy férjhez megy. Másik húga Boriskának újabb bukása révén szerzett protekció utján tanítónővé lesz. A legkisebbik húga, Sárika, egyedül önzetlen nővéréhez, akiért már fel akarja áldozni magát, hogy az egy szegény újságíróhoz menjen férjhez, amikor Boriska, megtudván Sárikának tervét, megakadályozza ót tettében. A továbbiakat a közönségre bízza az iró. Legjobban szeretnék persze, ha az újságíró Sárikát, Boriskát pedig öreg barátja, a báró venné el feleségül. Az iró azonban nem nyújtja ezt a többé-kevésbbé megnyugtató befejezést, hanem ehelyett még az is elképzelhető, hogy Boriska megmarad abban a mocsárban, amelyben volt, Sárika pedig nem lesz boldog. Nem vitathatjuk el mindazonáltal, hogy van a Tündérlaki lányok-ban egy-két poetikus, megható, sőt érzékeny jelenet és szép gondolat is, de a fokozatosan süllyedő színdarab visszataszító és főleg a III. felvonás úgynevezett „csak férfiaknak való“ jelenetei minden jóizlésü emberben undort keltenek. Valóban sajnáltuk Vajda Ilonkát (Sárika), hogy elsőrangú és jobb ügyhöz méltó tehetségét olyan alant járó helyeken kellett érvényesítenie. A szép jeleneteknél bájos volt. Retteghy művészete Boriska szerepében teljesen érvényesült. Császár (Manci) az őszi szezon óta elhagyta kevésbbé tetsző szokásait és most valóban nagyon kedves volt. D’Arrigó (tornatanár) pompás alak volt és kitünően teljesítette szerepének követelményeit. Fenyő (Pázmán) eltalálta a kellő hangot. Vidor, Niczkyné, Cserényi és Füredi játszottak még jelentősebb szerepet. (És még egj'et! Az újabb darabok sajátságai és érthetetlenségei közé tartozik a megoldatlan befejezésen kívül, hogy a termékeny szerzők darabjaik fajának megjelölését a szinlapsze- dőre bízzák. Csakis igy magyarázható meg, hogy a dráma végén kisül, hogy vígjáték, a színmű végén, hogy bohózat; igy a pénteki premier alkalmával is kisült, hogy az, ha a fenti befejezések közül az elsőt képzeljük el, akkor rossz színmű, ha az utóbbit, akkor rossz dráma; — de egy darab egyetlen jellem- koraikumbeli alakjáért semmi esetre sem deklarálható vígjátéknak.) Ünnepi előadások. Pünkösd ünnepének első napján délután a Mozikirály-t játszották színészeink zsúfolt báz előtt. Este a Szibill ment elég nagy közönség előtt. Pünkösd hétfőjének délutánján az Aranyeső volt műsoron, míg este a Népopera nagy slágere: A kis király került bemutatóra. E darabot szerzői: Bakonyi, Martos és Kálmán, nem a karzat számára Írták. Nívós, komoly munka, méltán sorakozik az idei szezón két nagy sikert ért darabjához, a Szibill-hez és Mozikirá/y-hoz. Az előbbihez a zene értékessége, de nem tö- möttsége, az utóbbihoz pedig könnyedsége és kedvessége tekintetében hasonlít. A trónjától megfosztott portugál király, a kis Mánuel könnyelmű élete, amelyet poetikus szerelem ragyog be, a darab témája. A szöveg, bár néhol megható drámai fordulatokkal is bővelkedik, eleven és ötletes. A mai ízléstelen hatáskeltő eszközök nincsenek meg benne. Zenéje nagyon kedves és közvetlen. Egy-két magyaros motivumu énekszáma már most is népszerű nálunk. Az egész darabban bizonyos finom és előkelő hangulat uralkodik. A legnagyobb szerep a címszerep megszemélyesítőjének, D’Arrigó Kornélnak jutott, akinek alakítása igen rokonszenves, kedves és finom volt. A könnyelmű, mulatni vágyó gyereknek, a kis királynak szerepét bájosabbau elképzelni nem is lehet, mint ahogy ő adta. Főleg a lírai részekkel hatott. Partnere Halmos (Montarini énekesnő) tökéletest nyújtott úgy énekszámaival, mint játékával. Tisza (Zozo táncosnő) temperamentumos volt. Bátory Huckja igen eredeti volt. Tehetségének komikus ereje a legteljesebb mértékben érvényesült. Miskey és Heltai kisebb szerepekben jeleskedtek. Dózsa, mint admirális elegánsan játszott és eltalálta a kellő hangot. A zenekart Takács karmester úgy dirigálja, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégíthette e szezónban. Sajnos azonban, általánosságban az előadás nem olyan volt, mint azt mi premiereken megszoktuk, aminek oka ambiciózus művészgárdánkon kivűl eső okból magyarázható. Emberfeletti munkát nem kivánhatunk tőlük. így tehát nem is csodálhatjuk, ha két délutáni és egy esti nehéz munka után fáradtak voltak a főbb szerepek kreálói mindnyájan, talán az egy Bátorít kivéve. Sokkal szerencsésebb lett volna vasárnap estére tenni A kis király bemutatóját, mert ilyen darab premierje előtt föltétlenül pihenniük kell a szereplőknek. (F. Z.) Műsor. Szerdán: Cigányprímás, operette. Csütörtökön: A mandarin, angol-kinai játék. (Újdonság, általános bérletszünet). Pénteken: A mandarin, angol-kinai játék. Szombaton: A mandarin, angol-kinai játék. Vasárnap: Buksi, operette (újdonság). _________________ F elelős szerkesztő: Dr. Molnár Kálmán. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Eger 1914. A? érseki licenm könyvnyomdája.
