Eger - hetente kétszer, 1914
1914-01-17 / 5. szám
1914. január 17. EGER. (5. sz.) 3 A hét. Puky Miklós iratai. Az 1848—49-iki szabadságharc jelentősebb szereplői közül a Genfbe emigrált Pnky Miklósnak az iratai kerülnek a napokban nyilvánosság elé. Ez iratoknak közlésével igen fontos adatok birtokába jut a történetirodalom a szabadságharc, de legkivált az emigráció eseményeiről. Puky Miklós már kora ifjúságában részt- vett Hevesmegye politikai küzdelmeiben Keg- leyich Miklós gróf, Orczy István báró, Borbély Tamás, Becsky András és más hazafiak társaságában. A harmincas-negyvenes évek tüzes- ▼érü ellenzéki csoportjához tartozott s a vármegye közgyűlésein, a zöldasztalnál, az ékes szónoklatokat igen sokszor még fokossal és buzogánnyal is támogatták. Puky Miklós 1848-ban Hevesmegye alispánja, majd még az év folyamán képviselője lett, 1849 elején pedig a honvédelmi bizottmány Homárom várába küldte kormánybiztosnak. Az itten kifejtett tevékenysége alapján a haditörvényszék 1851 szeptember 22-én Al- mássy Pállal, Andrássy Gyula gróffal, Batthyány Kázmér gróffal, Kossuth Lajossal, Horváth Mihállyal, Beöthy Ödönnel és Szemete Bertalannal együtt kötél általi halálra ítélte és az Újépületben in efféle — felakasztotta. A világosi fegyverletétel után még jó ideig idehaza bujdosott, majd pedig rejtekhelyéről, Tiszavárkonyból külföldre menekült s Marseille- ben, Brüsszelben, Parisban és Londonban való tartózkodása után 1855-ben véglegesen Genf- ben telepedett le, ahol, — miután javait idehaza konfiskálták — egy Pf-ffer nevű porosszal nyomdát alapított. E nyomdában jelent meg Horváth Mihálynak Huszonöt év Magyarország történetéből cimü munkája. Puky Miklós 1867-ben maga is amnesztiát kapott s hazajött gazdálkodni Tiszaroffra. Idehaza Heves vármegye újból alispánjának választotta s nagyfügedi és karácsondi kastélya hires vendéglátó helye volt a környék úri családaiuak. Puky Miklós 1887-ben halt meg a hevesmegyei Karácsondou, ahol kedvelt parkjában egy diófa alá temettette magát. Midőn Teleki László gróf elfogatása után kegyelmet nyert, egy ízben meglátogatta Puky Miklóst Genfben. Búcsúzáékor Teleki egy kis útitáskát adott át Puky Miklósnak azzal a meghagyással, hogy halála után bontsa föl. Ez a táska több más irattal együtt Teleki László gróf végrendeletét is tartalmazta, amellyel minden vagyonát Puky Miklósra hagyta. Teleki László gróf halála után Puky Miklós a végrendeletet Almássy Pál utján Teleki László gróf testvérének küldötte el, azzal a kijelentéssel, hogy az örökséghez való minden igényéről lemond. Az iratokat azonban megtartotta. A Teleki-féle iratok megmaradtak Puky Miklós hagyatékában Valószínű, hogy a letétben levő iratok az emigráció nevesebb szereplőinek a levelezéseit tartalmazzák. Puky Miklós is úgy mondotta: Hugó Viktor, Cavour, s a magyarok közül Teleki László gróf, Kossuth Lajos, Klapka, Pulszky, Horváth Mihály stb. levelezései lesznek azok. Ezekről az iratokról a honi sajtóban is az 1850., 1860. és 1870. években sok érdekes nyilatkozat látott még napvilágot (Magyar Újság 1868 julius 24., Pesti Napló 1868 julius 30. és 1879 junius 22. Fővárosi Lapok 1891 április 18.), de tartalmukat nem publikálták. Karácsondon igen sokszor meglátogatta Puky Miklóst régi, öreg barátja, Irányi Dániel, 8 igy történt, hogy ezek az Írások Puky Miklós halála után, 1887-ben, végrendeleti intézkedés folytán „a jóbarátnak, az emigráns-társ“-nak, Irányi Dánielnek, az országgyűlési ellenzék akkori vezérének adattak át. Az iratok Irányi Dániel halála után a Történelmi Társulathoz kerültek. A társulat jelentésében 1897 február 18-án erre vonatkozóan a következő értesítés foglaltatik: „Budapest főváros árvaszéke Irányi Dániel hagyatékából egy csomagot nálunk letétemé- nyezett, mely csak 1914-ben lesz fölbontandó A Történelmi Társulatnak ily természetű iratok elhelyezésére nem lévén alkalmas helyisége, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatóságának adta át azokat megőrzés végett. Fehérpataky László e hónap 26-lk napját tűzte ki az iratok fölbontására. Részt vesznek ez aktusnál: a Történelmi Társulat képviselője, Budapest főváros árvaszéke, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága és Puky Miklósnak a leánya, Puky Amália, Malatinszky György képviselő felesége. Az iratok közlését általában nagy érdekkel várják. * Egy kritikus nap ismét elmúlt ezen a héten. A szociáldemokrata párt vezérei — a sajtójavaslat ellen tüntetni — utcára vezényelték a hadakat. Felhívásuk olyan hangú volt, hogy valóban forradalomtól lehetett tartani. Azt hitte az ember, hogy legalább 15—20 ezer emberből áll majd a tüntetők tábora s életét is kész áldozni a „szabadságért.“ A vezérek is Ígérték, hogy most az első sorokban lesznek s maguk vezetik a tüntető tömeget. .. Hát nem így lett. Hiányoztak természetesen legelsősorban a vezérek, akik meleg szobából, biztos helyről szeretik intézni a tüntetéseket; hiányzott azután a „tömeg“ is, de hiányzott legfőkép az a bizonyos forradalmi hangulat. Parturiunt montes, . . . 0 Fehér Színház érdekében alakult egy egyesület Budapesteu s a napokban nyilvánosság elé is lépett evvel a törekvésével nagyszabású hangverseny keretében. A tisztes színház érdekében való törekvés nem lehet elég gyors és elég erős, mert nincs színházjáró ember Magyarországon, akit, ha megkérdeznénk, mikor a színházból kijön, azt ne mondaná, azt ne válaszolná, hogy amit ott látott és hallott, az mégis sok és lehetne ez a színházi légkör tisztességesebb is. Ez igy van aránylag a legtöbb estén. Mindenki érzi, hogy a színház ma már nem a művészet csarnoka, nem a nemzeti kultúra emelője és kifejezője, hogy a színház ma már közönséges üzlet és a legnagyobb szerencsétlenség az volna, ha a nemzeti közszellem zsinórmértékéül a szinházi látogatottságot és a darabok színvonalát vennénk. Hogy az emberek megtömik a színházakat, az nem azt jelenti, hogy a magyar társadalomnak már ez kell, ocsmányság, trágárság, romlott családi élet, teljes erkölcsi levetkőzöttség, hanem hogy a szinház letért magasztosabb hivatásától, nem ö vezeti, emeli és műveli a közönséget, hanem egy lelkiismeretlen, ravasz és kapzsi szatócs, aki szeméremsértó áruivnl keresi a nagyobb kelendőséget és minden aljassággal kész kiaknázni a modern élet feslett hajlandóságát a vásárra. Legnagyobb szerencsétlensége nálunk a színmüvészetnek, hogy Budapest, az ország fővárosa, az irányadó központja; hogy ott készül a műsor, a darabok divatja s utána kullog a vidék. Budapest közélete pedig romlottabbá lett egy emberöltő alatt a hires Páris legkülsőbb tivornya-tanyáinál, mert ott bizonyos finomabb szellemességbe burkolják azt, amit itt durvasággal és szemérmetlenséggel állítanak ki, a nemzetközi, szociálista, szabadkőműves és szabadgoudolkodó sajtón nevelt karzatnak. A magyarul gondolkozó, jobbérzésü vidéki társadalom egyre-másra tiltakozik a színházaknak erkölcsrontó, léha és trágár brettlikké való lealacsonyítása ellen. Szabadkán, a bácskai mulatók országában, amely annyi könnyüvérü, víg legényéről és bohém családjairól hírneves, a városi közgyűlés impozáns szavazással tiltotta el a színház igazgatóját attól, hogy a sikamlós, trágár, arcpiritó pesti fércelményeket, a silány francia fordításokat, idegen trágárságok durva átültetését színpadra hozza . .. ... A fehér színházért nekünk is küzde- nünk kell s a gondolatot ajánljuk szinügyi bizottságunk figyelmébe. HÍREK. Eger, 1914. január 16-án. Tájékoztató. Január 17—18. Behatások az éra. jogakadémián. „ 17. Polgár-bál a Kaszinóban. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katouai utóállítás Hatvanban. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 25., 26. Országos vásár Hevesen. Február 1. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 1—2. Országos vásár Gyöngyösön. „ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. „ 5. Katouai utóállítás Egerben „ 5. A Felvidéki Zeneszövetség hangversenye. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 8. Országos vásár Poroszlón. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9—10. Országos vásár Hatvanban. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. Személyi hír. Szmreesányl Lajos dr. érsek, csütörtökön délelőtt ‘/«l0 órakor titkárával, Kriston Endrével, a vallás- és tanulmányi alap felügyelő bizottságának ülésére Budapestre utazott, ahonnan pénteken este 6 órakor érkezett vissza. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Demeter József oklev. tanítót az egri, Raffal Dezső oklev. tanítót pedig a gyöngyösi állami el. iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Egyházmegyei hirek. Lipták József jászszent- andrási lelkész kőtelki lelkésszé neveztetett ki, a jászszentandrási plébánia id. adminisztrálásával pedig Fekete Miklós kőtelki adminisztrátor bízatott meg. Trázsy György felsőgyöngyösi káplán id. adminisztrátorként Ajakra küldetett, bonnét Huszovszky János id. adminiszt-
