Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-16 / 39. szám

1914. május 16. EGER. (39. sz.) 3 Összefoglalás. Ipar......................... 28 21 170 219 Kereskedelem . . . 35 21 80 136 Közlekedés.... 9 — 312 Megszűnt összesen 72 42 253 367 Ezekből a számadatokból elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy vármegyénk területén az 1913. évben 759 uj ipari és kereskedelmi vállalat létesült, mig 367 régi vállalat meg­szűnt. A fejlődés tehát nyilvánvaló. Még szembetűnőbb a fejlődés folyamata akkor, ha összehasonlítjuk a mireánk vonatkozó számadatokat a miskolczi Kereskedelmi és Ipar­kamara területéhez tartozó egyéb törvény­hatósági területek számadataival. Eszerint: 1913. évben: Keletkezett. Megszűnt. Miskolcz thjf. városban 397 212 (+ 185) Borsod vármegyében . 405 282 (+ 123) Gömör vármegyében . 435 143 (+ 292) Heves vármegyében . 759 367 (+ 392) Összesen 1996 1004 (+ 992) ipari és kereskedelmi vállalat, ami azt bizo­nyítja, hogy a mi iparunk és kereskedelmünk fejlődés tekintetében nem áll az utolsó helyen a kamara kebelében egyesített társtörvény­hatóságok között és ez a körülmény záloga a fejlődőképességnek is. * Iparunk és kereskedelmünk fejlődésének számlájára írható az az üdvös és életrevaló moz­galom is, amely Kállay Zoltán dr. v. b. 1.1. fő­ispán és nagyecséri Kánitz Dezső takarékpénz­tári igazgató kezdeményezésére Egerben meg­indult abból a célból, hogy addig is, mig Heves­vármegye területére nézve, Eger székhellyel felállíthatják az önálló kereskedelmi és ipar­kamarát: Eger város kereskedőit és iparosait egységes és erős egyesületté tömörítsék. Evégből Eger város kereskedői és iparosai vasárnap, május bő 10-én délelőtt a Keresztény Iparoskor nagytermében értekezletet tartottak és egyhangú határozattal 'kimondották, hogy megalakítják Egerben a Kereskedelmi és Ipar­csarnokot. Az uj egyesületnek nyomban megválasz­tották a tisztviselőit is, még pedig a követ­kező eredménnyel: elnök: nagyecséri Kánitz Dezső; alelnökök: Fógel Ágoston és Ungár Ignác; ügyvezető igazgatók: Strausz Sándor és Fischer Lajos ; igazgatók : Grőber Ferencz és Tóth Ágoston ; ügyészek: Lázár Bertalan dr. és Dallos Iván dr.; titkárok: Kállay Miklós és Frank Tivadar; pénztáros: Ruzsiu Bertalan; háznagyok: Pollák Dávid és Károly János; gazdák: Kalmár Gáspár és Balkay Béla; levél­táros : Bartos Károly; könyvtáros: Bárok Sándor s ellenőrök: Puskás Lajos és Grünwald Fe­renc lettek. Az igazgatóság a következő tagokból áll: Müller Ferenc, Bauer Lajos, Jacso Mihály, Sáry Rafael, Salamon Antal, Polatsik Jenő, Alföldi Mór, Özekkel János, Halász Sámuel, Preszler Zsigmond, Lőw Sámuel, Révész Meny­hért, Kolman János, Weinberger Zsigmond, Kakuk Ignátz, Vajda Sámuel, Róth Gyula di- vatkereskedö, Szabó József, Kőnig Ferenc, Radil Károly, Búzás Elek, Hecser Béla, Gutt- man Andor, Kardos Sándor, Hollánder Dezső, Révész Péter, Mezey Géza, Rosenberg Ármin, Grosz Soma, Foltényi Manó, Horánszky István, Halasi János, Mórász Miklós, Lanter János, Meilinger Ödön, Goldner Miksa, Varjú Béla, Ungerleider Jenő, Schwalb Jenő, Preszler Zsig­mond, Eichbrun József. Az alakuló gyűlésből az uj tisztikar és igazgatóság az Egri Kereskedelmi és Iparcsar­nok érdekében a következő felhívást bocsátotta ki Egerváros kereskedőihez és iparosaihoz: Közel két éve fáradoznak már Eger város kereskedői és iparosai azon, hogy önálló ke­reskedelmi és iparkamara létesítessék Heves­vármegyében Eger székhellyel. Ma azonban sajnos olyanok a viszonyok, hogy ez a cél a legközelebbi jövőben el nem érhető, hanem még fokozottabb és intenzivebb munkára van szükség, hogy ezt a vágyunkat megvalósíthassuk. Éppen e célból, továbbá hogy addig is, amíg a kamarát nálunk felállítják, legyen egy olyan szervezet, amely a kereskedők és iparo­sok érdekeit minden tekintetben támogassa, ügyes-bajos dolgaikban mint irányító, gyámolító szerepeljen, — elhatároztuk, hogy egy keres­kedelmi és iparcsarnokot alakítunk. Felhívjuk azért kereskedő és iparos tár­sainkat, hogy ebbe az egyesületbe, amelynek célja az egész kereskedő és iparososztályt egy erőteljes egyesületbe tömöríteni, — mindnyájan kivétel nélkül belépni szíveskedjenek. Az egyesület dolgozni és nem reprezentálni akar, a működését a legegyszerűbb keretek között kezdi meg, hogy terhet egyáltalában ne rójjon tagjaira. Éppen azért az évi tagsági dijat a lehető legkisebb összegben, 2 koroná­ban, állapítottuk meg. Ez a csekély összeg fe­dezni fogja az elkerülhetetlen nyomdai kiadá­sokat, s ezt az egyesület minden tagja meg­erőltetés nélkül megfizetheti. Az egyesület cél­jaira az egri keresztény iparoskor elnöksége volt szives a helyiséget ha arra szükség van állandóan díjtalanul átengedni. HÍREK. Eger, 1914. május 15-éa. Tájékoztató. MájuB 16. Sorozás Egerben. (Járás.) „ 16., 18. és 19. írásbeli érettségi vizsgálatok a fő­gimnáziumban. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 18., 19., 20. Keresztjáró napok. „ 18., 19., 20. írásbeli érettségi vizsgálat a főreál­iskolában. „ 18., 19., 20., 22., 23. Sorozás Gyöngyösön (Járás). „ 21. Áldozó csütörtök. „ 21. A házi ezred ünnepe. (Az asperni csata emléke.)­„ 24,, 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 27., 28., 29. Osztályképesíts a tanítóképzőben. „ 28., 29., 30. és jun. 2. Sorozás Hatvanban. „ 31. Pünkösd vasárnap. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Személyi hír. Békefl Rémig dr. zirci apát, aki a ciszterci rend és főgimnázium látogatása végett egy hétig városunkban tartózkodott, csütörtökön, május hó 14-én délelőtt a y210 órai vonattal elutazott. Szmrecsányi érsek Rómában. Az Országos Katolikus Szövetség által rendezett és Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek által vezetett római ma­gyar zarándoklás a Lateráni Szent János- főbazilikában, melyben II. Szilveszter pápa fekszik, vasárnap magyar istenitiszteletet tar­tott és megkoszorúzta a pápa emlékművét. A szentmise és szentbeszéd után, melyet Nemes Antal címzetes püspök, budavári plébános mon­dott, a zarándokcsapat a pápa sirja fölött emelt magyar emlékműhöz vonult, melyet állandóan a magyar lobogó ékesít. Itt rövid beszéd kí­séretében Hindy Zoltán, az Országos Katolikus Szövetség igazgatója nemzetiszinü szalaggal díszített koszorút tett le. A szentmisét meg­előzően Nemes püspök egy fiatal magyar jegyes­párt adott össze, mely részt vett a zarándok- lásban. A mise alatt a mezőkövesdi matyó énekkar énekelt Kiss László esperes-plébános szegény vót, mint a templom egeri. Hát eccé csak aszongya a csizmagyija a vargának, hal­lod-e koma, de jó vóna egy kis pízmagra szer- tennyi. Lopjuk é a biró jó négy lovát, osztég hát vigyük ki az erdőbe, ott osztég máj meg- köttyük e nagy fáhó, izé te meg ott maradói véli, e meg eimenek a biróDyi, oszt ne fé máj lesz píz. Úgyis csinátak, ahogy monták. Hát eccé csak nagy hiri van a faluba, hogy oda van a biró jó négy lova. Hát csak beállít a csizmagyia. Agyon Isten jó napot biró uram! De hát izé, asztat halottam, hogy éveszett a biró uram jó négy lova. É bizony Pürücsök János uram. Mer hogy hát szavam össze ne keverjem, a csizmagyiját Pürücsök Jánosnak hítták. Hát aszongya a bírónak, hogy ugy-e biró uram annék most annak há­romszáz pengőt, aki a lovat elé tuná keritenyi. Annék biony. Erre aszongya Pürücsök úr, kéccé se mongya biró uram, mer máj még lássa szaván fogom. Hát osztég, hogy hogy hát, úgy van a lássa ké biró uram, hogy az én szegíny apamnak vót egy Átyiás és Mátyiás könyvi, abba ami csak ez világon történyik, minden bele van Írva. Hát uram fija, csak benyúl a zsebbe oszt kiveszi egy rossz könyvet, óvássá nagy fel hangon, hogy az Átyiás Mátyiás könyvbe ákom-bákom betűvel bele van Írva, hogy a biró jó négy lova kivel van az erdőbe egy nagy fáhó kötve. Nosza a bírónak se ke­letéit kéccé mondanyi, azonval az erdőbe ter­mett. Hát uram fija, lássatok csudát, ott vót a ló mind a négy a fáhó kötve. Nosza megörűt a biró, ki is fizette mingyá a háromszáz pengőt. A csizmagyia még a varga megegyeztek, oszt vót píz. Csakhogy ennek nagyon nagy hiri lett a faluba, hogy minő tudós ember ez a csizmagyija, minő Mátyiás könyvi van. Hát lelkem atta, metutta a kirá is; épen akkó ve­szett el a feleséginek a jegygyürőji, min a ki­rályné asszony nagyon búsút. Ecceribe meg­tudakolták, hogy hun lakik a csizmagyija. A kirá kűdöt érti mingyá aranyos hintóbán az udvarnokát, hogy hozza magával, ha pegyig nem akar győni, akkó halál a fejin. Híjába szabadkozott a csizmagyija, hogy é veszett a Mátyiás könyvi, menyi kell és menyi. Mikó osztég odaért, három napot kért a kirátú, gon- dóta magában letalább agyég jó él. Ahogy űdögél, ászt gondója, mekellenék mán óvasnyi, hogy hányféli leves lesz, mer hallotta, hogy a kirá’ná sokfélit főznek. Mikor viszi az inas az eső tál ételt, ászt mongya, no itt van má az első. Az inas é sápad, oszt nagy ijetten szalad a konyhára. Végünk van, tugya a jós, hogy mink loptuk el a gyűrőt. Mer hogy szavam össze ne keverjem, ők lopták el a kiráné gyű­rűjét. Most osztég aszongya a szakács a szó­gálónak, vid be csak te a levest, hogy máj mit mond neked. Hát aszongya megest, itt gyön má a másogyik. Nosza ez is megijed. Harmacco a szakács maga viszi be az ételt. Hát mikó belép, rászól a csizmagyija, no itt van má a harmagyik is. De má akkó a szakács térdre esett előtte, hogy hát nem tagagyák, ők lopták el a gyürőt. 0 pegyig büszkén mongya, még otthon tuttam. Azé kértem három napot, hogy tik is hárman vattok. Nem akar­lak benneteket megöletnyi, csak hozzátok elé a gyűrőt, fizessetek fejenkint három-három száz pengőt, meg hozzatok elé egy nagy pulykát, a többi az én dógom. Mindent ezer örömmé megtettek. No most Pürücsök úr elővette a gyűrőt, kenyérbelibe összegömbölygette, oszt a pulykának a torkán legyukta. Mikó mindeszt megcsiuáta, ment büszkén a kiráhó, hogy kerem kirá uram kész vagyok a dologgal, a gyürőt e nagy pulyka nyelte le mikó a kiráné mosdott. Ha nem sajnája levágatnyi, annak zúzájába van a gyűrő. Hát lékem adta csakugyan ott vót a gyűrő. Bezeg megörüt a kirá meg a kiráné. Meraktak hat béres szekeret tiszta szinaranyval, magát meg csupa aranyhintóba űtették, úgy bocsátották haza. Ettű fogva nagy hiri lettPürücsök uramnak, meg a Mátyiás könyv­nek ... Egyig vót, mese vót, tán igaz se vót. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom