Eger - hetente kétszer, 1914

1914-01-17 / 5. szám

T'lőfizett'si árak: Egész évre., .. 10 korona. Fél évre ........-5 » N egyed évre _ 2’60 * Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceiuij, 26-ik szám, hová a ap szellemi részét illető közlemények —-------intézendők. ------____ K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, 1914, — 5, szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szombat, január 17. Á bálok alkonya. Eger, 1914. január 16-án. Jókai Mór egyik regényében olyan gavallérokat mutat be, akik fogadásból egész farsangot és az egész országot végigdáridózták — alvás nélkül Leg­feljebb a szánkóban aludtak egy-két órát, amikor egyik „ csatatérről “ a másikra vágtattak . . . Valamikor a pesti jogász-bál, vagy a kereskedők bálja országra szóló ese­mény volt, egv-egy nagyobb vidéki város előkelőbb bálja pedig vármegyé­ket mozgatott meg. A gyapjú árát sok családapa a farsangra tette el, hogy egy-két bálnak költségei miatt zavarba ne jöjjön. A lányokat a bálban mutat­ták be s úgyszólván onnét adták férj­hez. Némely dzsentri-családnak egész vagyonba került egy-egy bálnak toalettje és egyéb virtusa. Régente legfeljebb csak azért ve­szekedtek a víg farsangon, hogy a kalendárium-esinálót szidják, aki olyan előre tette a hamvazó szerdát. Az idén igazán nem volna ok a szidalomra, mert teljes nyolc hét a farsang. De vájjon lesz-e, aki táncoljon rajta? A fővárosban kimegy a divatból a bálozás, a vidék pedig ebben is a főváros után igazodik, Ha a legfénye­sebb divatárú-kereskedések előtt elme­gyünk, nem látjuk a kirakatokban a fényes báli ruhákat. Nincs a családok­ban hetekkel előbb az az izgatottság, hogy a leány bálba megy. A mama nem aggódik, hogy sokat fog-e lánykája táncolni; a papának nem kell a ficsurok kedvében járni, hogy a leányka egész éjjel, mindig forgalomban legyen. Nem kell a házastársaknak a költségek mi­att hetekig hadi lábon államok egy­mással, sem nagyobb jelzálog-kölcsö- nöket, esetleg uzsora-adósságokat föl­venni, esetleg testét-lelkét eladni az ördögnek: csakhogy pénz legyen, csak pénz akárhonnan, hogy a ház szeme- fényének legalább is olyan ruhája le­gyen, mint sokkal gazdagabb barát­nőjének . . . Istennek hála, elmúltak e régi „szép“ idők. A farsang alatti bálozás már másfél évtized óta kezd meghaladott dolog lenni. Táncoló fiatal ember nincs már, csak a legalsó rangú mulató he­lyeken. Az előkelő és középosztály if- jai nem táncolnak többé (csak újabban «tangó »-t, mert az botrányosan tisz­tességtelen). Olyan nagy bálokra, hol a családi jegy 50 korona, nemcsak ingyen-jeggyel kellett a táncos ifjakat becsalogatni, hanem még ellátást is kellett nekik fizetni s a frakk-öltöny kikölcsönzési díját is fedezni. A kis- hivatalnok fiatal ember nem bírja a költ­ségeket, a vagyonos meg sokkal blazir- tabb, hogysem táncolni menjen a bálba. A költségeket mind a lányos szülők­nek kell viselniök, ami rengeteg adó s nem áll arányban a nyerhető ered­ménnyel, a lány férjhezadásával — akárkihez. A bálok idestova elmúlnak észre­vétlenül és senki sem tog gyászolni érettük. A modern kor szelleme egészsége­sebb irányba indul: a sportok kezdik pótolni a levitézlett bálok helyét. Bár nem lehet lelkesedni a sport-düh ki­növéseiért, mégis sokkal jobban szeret­jük, egészségesebb voltuk miatt. A sportokat ugyan szintén lehet igen költségessé tenni, de átlagos költségük meg sem közelíti egy bálidény romboló pusztításait. A téli sportok közül a korcsolyázás és a szánkázás igen egész­séges, azonban csak az legyen, ami Svéd­országban, a hó- és jégsport igazi ha­zájában: egészséges testgyakorlat és ön­edzés,, de ne legyen üres hencegéssé, ok nélkül, kártékonyán. Ettől óvjuk meg testünket és tárcánkat, mert a sportnak ez nem célja. Nyáron azután szintén a kellemes sportok egész sorozata nyújt szórako­zást és egészséget. Az evezés, úszás, vitorlázás, gyalogolás, hegymászás, a fürdőzés, a szabad levegő élvezete sok­kal olcsóbb és egészségesebb mulatság a bálok meghaladott módjánál. Abból az összegből, amibe a bálok kerülnek, temérdek sportot lehet végezni az egész családnak. Az éltesebbek számára sem csupán a kártya és ivás az egyedüli szórakozás; ma már amerikai példára, az öregebbek is találnak egészséges, testedző időtöltést, mely a szabadlevegő élvezetével jár. A báltermekben vagyonokat köl­töttünk; erőt, egészséget fecséreltünk. A sport, a testedző játék nem vagyon- fcesérlő és egészséget, uj erőt ad. A választás nem nehéz és bizonyára a bálok alkonyát, a sportok virradását jelenti Eger város közgyűlése. Eger város kép­viselőtestülete szombaton, január bő 17-én, délelőtt 10 órakor a városház nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek napiren tjére a következő fontosabb tárgyak vannak kitűzve: Évnegyedei jelentés. A fogy. adóbizottság je­lentése az 1914. évi kiegyezés ügyben. Az egri érseki fürdőre megkötött adásvételi szer­ződés. A városi pénztárak megvizsgálására két képviselőtestületi tag és a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására bizottság kikül­dése. A városi i endorlegénység kérelme a ré­szükre megállapított fizetési kiegészítés előle­gezése iránt. A belügyminiszter rendelete a katonatiszti-lak eladása ügyében. A gyámpénz­tári készletek-, tartalékalap, bírságpénzek és alapítványok elhelyezésére vonalkozó előter­jesztés. Az Egervár állomáshoz kiépítendő aszfalt-gyalogjáró ügye. A városi főszamvevö jelentése a kataszteri kiigazítási munkálatok ügyében és javaslat Búzás Gyula pótdíjának beszüntetése iránt. A városi útkaparok és utca­seprők kérelme drágasági pótlék megszavazása iránt. A polgármester jelentése a Sebich Ta- ntásné-féle alapítvány kamatainak kiosztásá­ról. A siketnéuia intézet céljaira adományozott telekre vonatkozó ajándékozási szerződés. A „Napközi Oahon“ kérelme segélyezés iránt. Az élelmi cikkek elővásárlásának korlátozása tárgyában jóváhagyott szabályrend-let ki Hir­detése. A városi gyepmesterrel kötött szerző­dés módosítása. A Vörösmarty-ntcában építendő aszfalt-gyalogjáró ügyében szakosztályi véle­mény. Az 1913. évi pusztagazdasági szám­adások. A közdűlő utak felügyeletére egy elöl­járósági tag kiküldése. A belügyminiszter ren­deleté az elhagyott gyermekek gondozási költ­ségeinek megtérítése ügyében. Fischer Simon és neje egri lakosokkal katonai lovak elszállá­solásának biztosítására kötött bérleti szerződés. Ezenkívül még néhány apróbb ügy egé-zíti ki a 33 pontból álló tárgyjegyzéket. Gazdasági életünk drámáiból. — Széljegyzetek a kivándorlásról. — L Hevesvármegye közigazgatási bizottságá­nak hétfői ülésében nagy feltűnést keltett az a jelentés, hogy december hó folyamán ismét magasra szökkent Hevesvármegye területén a kivándorlók száma. Nem kevesebb mint 281 folyamodó kért útlevelet Amerikába, a hozzájuk tartozó család­tagokkal együtt 323 kivándorló'részére!... Szerény viszonyok között vergődő gazda­sági életünkben ennyi vérveszteség/erőpusztu- lás egy egész esztendőre is sok; egy hónapra, — legkivált amikor évek óta egyetlen hónap sem múlt el anélkül, hogy több-kevesebb ki­vándorló nem jelentkezett volna, — ez az emberanyag és munkaerő-veszteség valóságos — katasztrófa! . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom