Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-06 / 36. szám

1914. május 6.

EGER. (36. sz.)

3

ték meg a patronázs-egyesület állandó alkalmazottjául, aki minden hétköznapon délután i/25—Vs6 óráig az Egyesület helyiségeiben mindenkinek rendelkezésére áll, aki patronázs ügyben hozzá fordúl. Ezután felolvasta az 1914. év első négy hónapjában kifejtett egyesületi működésről szóló titkári jelentését, mely szerint 126 esetben fordultak az Egyesülethez 132 fiatalkorú és felnőtt egyén érdekében. Készíttettek 75 környezettanulmányt, elláttak 17 tárgyalást a fiatalkorúak egri bírósága előtt, elintéztek egy rabsegélyezési kérelmet, 4 elhelyezési kérelmet* és kirendeltek egy kísérletileg kihelyezett egyén részére pártfogót. A lelkésztagok több esetben végeztek fogház- missiót. A titkári jelentést az ugyancsak előterjesztett pénztárnoki jelentéssel együtt a választmány egyhangúlag tudomásúl vette. Felhatalmazta továbbá a választmány az elnökséget, hogy a költségvetés keretében utalványozásokat eszközölhessen. Végűi bejelentette a titkár, hogy Marssó László, a fiatalkorúak bírája f. hó 25-én d. u. 6 órakor az egylet helyiségében tájékoztató előadást fog tartani. A közgyűlés által megválasztott titkárok között az egylet ügykörét a következőképen osztották be. Ügyvezető titkár: Buday Gyula dr. Helyettese: Nagy János dr. A preventív szakosztály titkára: Molnár Kálmán dr. Helyettese : Kálnoky Viktor dr. A fogházmissiós szakosztály titkára: Bukna József. Helyettese : Győrffy Kálmán. Az ellenőrző és felügyelő szakosztály titkára: Barsy Artúr dr. Helyettese Horváth Mihály dr.

Jogászaink Kassán. Az Egri Jogakadémiai Kör tíz taggal vett részt a május hó 2-án Kassán rendezett országos Rákóczi ünnepélyen. Az egri jogászok küldöttsége jelen volt a szombati ünnepélyes rekviemen a kassai dómban, a Nemzeti Színházban tartott Rákóczi matinén, az ünnepi banketten, amelyen Borvan István II. éves joghallgató mondott pohárköszöntőt a vendégszerető kassai joghallgató ifjúságra. Szombat délután koszorút helyeztek Rákóczi sírjára, amikor is Nemecsek Aurél jogászelnök mondott szép beszédet. Este pedig résztvettek a fáklyásmenetben. Jogászaink vasárnap értek vissza Rákóczi városából Dobó városába.

Egri szerzők sikere, A modern iskoladráma, melynek életrekeltése és fejlesztése úgyszólván főgimnáziumunkhoz fűződik, diadalmas körutat tesz az ország középiskoláiban. Ez idén a székesfehérvári ciszt. r. főgimnáziumban került színre az Egerben született „József Egiptomban“, most pedig arról értesülünk, hogy a bajai ciszt. r. főgimnázium színre hozta Kovács Piusz dr. és Kalovits Alajos dr. közös ifjúsági színjátékát, a „Hunyadiakat“, mely két évvel ezelőtt közönségünknek oly kellemes élvezetet nyújtott. Az egri szerzők az ottani igazgatóság meghívására le is utaztak a darab bemutatására s nagy elismeréssel nyilatkoztak úgy a szereplők, mint a vezető tanár eredményes működéséről. Tudni kell, hogy a bajai főgimnázium tanulóinak a létszáma sokkal kisebb, mint az egrié, mindamellett a vezető tanár az ő kisebb énekkarával is elsőrendűt nyújtott. Hozzá kell venni, hogy a kisérő zenét is maga az ifjúság szolgáltatta, ami még melegebbé tette a 'bajaiak szemében az egész előadást.

Az előadás május 3-án folyt le az ottani iparoskor nagyarányú dísztermében, 900 főnyi lelkes, a tapsokból kifogyni nem akaró közönség előtt. Jelen volt a rend kegyura, Békefi Rémig dr. zirci apát is, Szele Róbert dr. szegedi tankerületi főigazgató és Baja intelligenciáján kívül a vidék valamennyi, számottevő vezető eleme.

A szerzők, kiket a lelkes közönség a lámpák elé is kihívott, a legkellemesebb emlékekkel tértek vissza s különösen dicsérik azt a nagy és bensőséges ragaszkodást, melyet Baja közönsége az ő szemefényével a főgimnáziumával szemben tanúsított.

Az előadást közkívánatra a legközelebbi vasárnapon meg fogják ismételni.

Megerősítés. Szabó János nyírábrányi kántortanító megválasztása egyházhatósági megerősítést nyert.

Egriek irodalmi munkássága. A Magyar Kultúra most megjelent 9. számában Tóth Tihamér dr. egri theologiai tanár érdekes cikkét olvas-, hatjuk: „Laikus erkölcstan s az iskolák államosítása“ cimen.

Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja Bertkö Sándor jegyzőgyakornokot a visz- neki anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

Zeneiskolai hír. A Mátyás templom nemrég elhunyt hírneves karnagyának, Wavrinetz Mórnak leánya Mária, Nemzeti Zenedét végzett zongoratanárnő és Orsz. m. kir. Zeneakadémiát végzett énektanárnő — mint értesülünk — pár hétig Egerben tartózkodik abból a célból, hogy Gáspárdy Katinkát zeneiskolájában helyettesítse addig az ideig, mig Gáspárdy Katinka a zeneakadémián májusban tartandó vizsgálatokon tanítványait levizsgáztatja és amig a Csiky Sándor utcai uj zeneiskolájánál eszköz- lendő renovációk az ő gyakori személyes jelenlétét szükségessé teszik.

Az Úri Banda családi estélye. A Egri Úri Banda szombaton, május hó 9-én a Kaszinó összes termeiben családi estélyt tart, amelynek változatos műsorában Komoróczy Miklós rozs- nyói kát. főgimn. tanár is közreműködik. Az estély pontban 8 órakor kezdődik. Belépő díj: személyjegy 2 kor., családjegy 5 kor. Jegyek előre is válthatók Szolcsányi Gyula könyvkereskedésben.

Kinevezés. Egerváros polgármestere Farkas Ferencuek iruokká történt megválasztatása folytán megüresedett városi végrehajtói állásra Cselényi Jenő városi uapidijast nevezte ki.

Majális. Az idei országos dalversenyt — mint azt már lapunk jelezte is — augusztus hó 13—16. napjain Kolozsvárott fogják megtartani. Erre a versenyre oly nagy számban jelentkeztek az ország minden részéből a dalosegyesületek, hogy arányaiban az eddig tartott versenyeket messze fölül fogja haladni. Egerből a Polgári Dalkör vesz részt a kolozsvári versenyen. Négy év előtt a kecskeméti országos dalversenyről — pedig akkor első Ízben vett részt országos versenyen — a harmadik csoport első dijával tért haza, a legutóbbi budapesti versenyen már a második csoportban nyert elsőrangú dijat s miután fiatal dalkörünk azóta erőben megizmosodott, előadói képességében sokat finomodott s miután tagjai olyan lelkesedéssel és buzgalommal készülnek már most a versenyre, bizvást remélhetjük, hogy onnan újabb babérral fognak haza térni dalosaink. A dalversenyen való részvétel költségeinek fedezésére — mint velünk közük — május hó

24-én, az Ersekkertben nagyszabású tavaszi mulatságot, majálist tartanak, melynek előkészítési munkálatait már megkezdte a rendező bizottság és amelynek sikerét a közönség áldozatkészsége biztosítja majd.

Előadás a választói jogról. Folyó hó 3-án a Keresztény Szociális Egyesületben Petro Kálmán dr. egri ügyvéd igen értékes előadást tartott. Az előadás cime a következő volt: „Miként kell az uj választási törvény alapján a választói jogot megszerezni?“

A tűzoltók ünnepe. A tűzoltók védőszentjének, szent Flóriánnak nevenapját, tűzoltóink vasárnap ünnepelték meg. Délelőtt y29 órakor a cisterciek templomában szent mise volt, amelyet Maczky Valér dr. jogtanár, a tűzoltók papja mondott.

A májusi fagy. A földmívelésügyi miniszter most tette közzé gazdasági jelentését a vetés állásáról, amelyet szépen indult fejlődésében az áprilisi kedvezőtlen időjárás meglehetősen visszavetett, sőt meg is rontott. Az őszi búza vetések Hevesvármegye területén a homokos földekben jók, a kemény agyag- és szikes földeken gyöngék, ritkák, gazosak, féregkórosak. A kiszántás 5%. A kukorica, krumpli és cukorrépa a nagy szárazság miatt nehezen kel. A rétek és legelők szépen indult fejlődését is visszavetette a száraz időjárás. A gyümölcsfák

virágzása ellenben igen kedvező körülmények között folyt le. A szőlő kielégítően telelt ki, a fagynak kevésbbé ellentálló fajoknál azonban a rügyek 10—20%-a elpusztult. A gazdák azt mondják, hogy kellemes, jó májúsi időjárás még helyrehozhat mindent. Ez a kellemes, jó időjárás azonban májusi fagyokká zordult. Május 2-áról 3-ára virradó éjjel (szombaton) 2 fok, 3 ról 4-re virradó éjjel pedig (vasárnap) 1 fok volt a hideg és nagy károkat okozott a zsen- dülő termésben.

Vörös május. Az egri szociáldemokrata munkások, mint már tíz esztendőn át minden évben, az idén is megünnepelték május elsejét, amelynek eddig „a proletárság világünnepe“ volt a hivatalos címe, most azonban már „a munkásszolidaritás nagy ünnepe“ néven tisztelődig Az ünuep programmját így állította össze a szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága: 1. Délelőtt 9 órakor gyülekezés a szervezett munkások otthonában, onnan tüntető felvonulás a Szépasszony völgybe. 2. Tudományos felolvasás az uj választói jogról. 3. Délután 5 órakor a szervezett munkások otthonában kedélyes tánc- mulatság. Hogy ennek a programúinak csak az 1. pontja fontos, azt a kiosztott vörös cédulák záradéka árulta el: „Elvtársak: Legyünk ott mindnyájan ezen a seregszámláló ünnepélyen, hogy megmutassuk, vannak még elnyomott munkások és jogfosztottak Egerben is!“ És a seregszámláló ünnepélyen, kibontott vörös-zászló alatt, csakugyan ott voltak az elvtársak, számszerint ötvenketten. A felvonulás, a Diófákut-utcai munkás otthonból a Szép- asszonyvölgy felé, a Széchenyi utcának kerülve történt. Rendzavarás nem volt, hanem annál nagyobb buzgósággal működtek a — torkok.

— Le a vérszopó csuhásokkal! — üvöl- tötték a menet elején, valahányszor egy-egy szerzetes rendház, avagy kanonoki lakás elé értek.

— Éljen az általános, titkos, egyenlő választói jog! — volt rá a válasz a menet utolsó soraiból.

Az Eszterházy-téren, az érseki rezidencia közelében már más volt a jelszó.

— Követeljük a papok menybemenetelét! — kiáltott egy öblös hang.

— Debreczeni módra! — felelt rá a kórus.

Nyolc rendőr kisérte a menetet. Ezek nem

kiabáltak. De nem is csittítottak. Nyilván azt tartották: „a tele hordónak nincsen hangja; ezt a tartalmatlanra hagyja.“ Hát ’iszen elvnek éppen nem is olyan rossz ez az elv. Csakhogy az ordítozásnak is meg van a maga pszihologiája. Addig helyes és célszerű dolog a hangnak szabad utat engedni, amig ezzel nagyobb bajoknak vehetjük elejét; ámde mi bajuk van a jobbára pelyhes állu és más val- lásu szociáldemokratáknak az egri kát. papokkal ? Vagy csak érvényt akarnak szerezni annak a tollforgató szociáldemokrata axiómájának, aki ezt mondotta: az oktalan állat a nyelvével tisztálkodik; az isteni ember ezzel piszkolódik ? 1

Rendőrkapitány ur, nem lenne szives megmagyarázni azoknak a jó uraknak, hogy ebben a városban többen lakunk 52-nél, és nem valamennyien lelkesedünk az utcai ordítozáso- kért ?

Leégett templom. A Szabolcsi Hírlap írja: Óriási tűzvész pusztított ápr. 30-án, csütörtökön Kisvárdán s a lángtenger martaléka lett az ősrégi róm. kát. templom is, melyet a hagyomány szerint a bökkönyi csata emlékére sz. László király építtetett. A tűz reggel 8 órakor keletkezett és déli 12 óra tájban Kun Samu raktáráról a templom zsindelytetőzete is tüzet fogott s pár perc alatt lángban állott az egész templom. Megindító volt, mikor Dömötör György plébános egyházi ruhában menekült az égő templomból a katolikusok legdrágább kincsével a legméltóságosabb Oltári- szentsóggel. Fél 1-et mutatott a toronyóra, mikor a szerkezete lezuhant s nem sokára a torony is összeomlott és a szent kereszt gömbjével együtt irtóztató robajjal a templom udvarára hullott. A harangok, melyek között van egy drága emlék (az ősrégi várharang) — a forró levegőtől áttüzesedtek, a nyelvük kihűlt de a harangok nem olvadtak meg, s nem szakadtak le, hanem vasálványukon maradtak. A tűznek a templom belsejébe való behatolását