Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-18 / 31. szám

1914. április 18. EGER. (31. sz.) 3 sák, hogy ugyanaz az erő, amely őket a szigorú jog alkalmazásával rendben tartja, azokat az elemeket támogatja és erősíti, amelyek az állam eszméjének alapjaira helyezkedve viszont az állam erejének és nagyságának bázisai. Mindezekből következik, hogy a nem­zetállamban úgynevezett nemzetiségi törvény­nek nincs helye. Nincs helye először azért, mert a nemzetállamban a nemzetiség nem lehet jogi fogalom. Nincs helye azért sem, mert az idegen ajkú állampolgárok cso­portjai nem részesülhetnek különjogokban, akár előjogot, akár joghátrányt állapíta­nának is meg ezek a különjogok. Azok az idegenajkú állampolgárok, akik az ál­lameszmével teljesen megbarátkoztak, úgy a jog, mint az állami támogatás szempont­jából egyforma elbánásban részesítendők az államalkotó nemzet tagjaival. Azok az állampolgárok pedig, akik az állameszmé­vel ellentétes felfogásuk alapján nemzeti­ségi csoportokba tömörülnek, s kikülöní­tik magukat az állam egységéből, azok is ugyan a jog egyenlőségét s a jog egyenlő biztonságát élvezik, de nélkülözni fogják azt a támogatást, amit az állam a maga nagy erejével hűséges polgárainak nyújt. Ennek a támogatásnak hol és mi­ként alkalmazása azonban nem szabályoz­ható nemzetiségi törvényben, mert e téren minden konkrét eset az összes körülmények mérlegelése alapján dönthető csak el. A céltudatos kormányzati akció itt sémával meg nem köthető, ha az eredményt ve­szélyeztetni nem akarjuk. A nemzetállam­ban tehát felesleges, káros és megtévesztő minden nemzetiségi törvény, s azért a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük a mi­niszterelnöknek a képviselőház 1914. évi január hó 21.-iki ülésében tett következő — rendkívül nagy jelentőségű — nyilat­kozatát : «A képviselő ur ajánlja mindezekre a kérdésekre nézve hozzunk újabb törvényt, rendezzük a nemzetiségi kérdést kvázi egy uj kodifikácio alapján. Én nem tar­tom helyesnek, hogy mi itt a nemzetiségi kérdést, mintegy az államélet rendes me­Igen érdekes Ferenczy Károly női akt­képe. Főként színezése finom, annál nagyobb kár a fejnek a testtel szemben aránytalanul kicsiny volta, s az, hogy a beállítás miatt a kulcscsont vonala szinte elválasztja a nyakat s fejet a törzstől. Tájképfestőink közül csak Szinyei-Merse Pál nagy művészete hiányzik ezúttal, a többi mind compareált. Nádler Róbertnek különösen drávamenti borús hangulatú tájképe elragadó. Túry Gyulának az első teremben kiállított fenyvesképe a művész egyik legjobb alkotása. Kiválóak, mint mindig, Edvi Illés Aladár művei. Érdekes M. Nagy Endrének a Zugligetből vett lombhullatás őszi tájképe. A kiállítás festményekben gazdag volta mellett szinte kirívó a szobor-anyag szegényes volta úgy mennyiség, mint minőség tekinteté­ben. Alig egy-két szobor, mely megállásra bírja az embert. Talán még a legjobb Holló Barna­básnak a budai Corvin téren álló bronz-szob­rának kicsinyített mása, mely ivó harcost áb­rázol. Finom munka Bory Jenő „Mater dolo- rosa“-ja. Ligeti Miklós amily kitünően meg­mintázta egyik női portrait-szobrát, annyit ront annak affektált színezésével. Ez is újabb bizonysága annak, hogy a szobor-szinezés kí­sérlete nem mindig artisztikus. Azt nem szabad erőltetni. Amadé. netéből és kereteiből kiszakitott külön., — mintegy alapvető kérdését a magyar állam berendezkedésének — külön kodifikáljuk és tárgyaljuk. De azt tartom, hogy minden egyes konkrét kérdést meg kell oldani a nemzetiségek, a nem magyar ajkú hon­polgárok iránti legmesszebbmenő jóindulat, testvéri szeretet és rokonszenv alapján —, de változatlan, törhetetlen ragaszkodással a magyar állam egységéhez és nemzeti jellegéhez.» Az általános tisztújítas. Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városokra nézve Majzik Vik­tor alispán már kitűzte a tisztújító közgyűlé­sek határidejét és egyben kiírta a pályázatot is a választás alá kerülő összes tisztviselői ál­lásokra. Egerben április hó 29-én délelőtt 9 órakor lesz a tisztújító közgyűlés és a pályá­zati kérvényeket április 23-án délután 1 óráig lehet beadni az alispánhoz; Gyöngyösön pedig május 2-án délelőtt 9 órakor tartják a tiszt- újítást és a kérvényeket ugyancsak az alis­pánhoz április hó 28-án délután 1 óráig kell beadni. Egerben, előreláthatóan, zajos és iz­galmas választásokra készülhetünk. Egy-két főbb tisztviselői állás kivételével, az egész vo­nalon ellenjelöltekkel kell küzdeniük a régi tisztviselőknek. Ellenjelölt pedig már eddig is sok van és még pályáznak újabbak is. Külö­nösen a tanácsosi, főmérnöki, rendőralkapitá- nyi, rendőrfogalmazói, alszámvevői, rendőrtiszti és hegybiztosi állások betöltésénél lesznek nagy küzdelmek, amelyeknek előjelei már az április 16-án, csütörtökön délután ya5 órakor tartott képviselői értekezleten is mutatkoztak. Ezt a bizalmas jellegű értekezletet Babocsay Sándor és Dutkay Pál városi képviselők hívták össze a városház nagytermébe, hogy némi megálla­podásra jussanak, vagy legalább tájékozást nyerjenek a képviselők a betöltendő tisztvi­selői állásokra nézve. Egységes közszellemnek kialakulására törekedtek, ami főként abban nyilvánulna, hogy az egyéni rokonszenvet vagy ellenszenvet mellőzve, a tisztviselőket tudásuk, munkabírásuk, rátermettségük és a város anyagi érdekeinek szem előtt tar­tásával jelöljék a nekik megfelelő állásokra. — Aki még munkaképes a tisztviselők közül, azt hagyják meg állásában, nehogy a nyugdíjazások révén aránytalanul nagy terhek szakadjanak a városra. Ez a törekvés azonban csak részben sikerült, mert az eddigi tisztvi­selőknek eddigi állásaikban való meghagyá­sára nézve csak a polgármester, a tanácsosok, a főszámvevő, a pénztárnok, az ellenőr, a szám­tisztek, a pénztártiszt, a fogyasztási tisztvi­selők, az utmester és a husbiztosok személyé­ben jutottak egyöntetű megállapodásra és meg­egyeztek még a közigazgatási fogalmazó, a II. oszt. rendőrfogalmazói, továbbá a két uj ir- noki állás betöltésére nézve is, a többi állást azonban kénytelenek voltak nyílt kérdésnek hagyni, mert a x’égi tisztviselők mellett uj pá­lyázók léptek föl és ezeknek már eddig is te­kintélyes a pártjuk. Az első nézeteltérés a há­rom tanácsosi állás betöltésénél mutatkozott. Öten pályáznak reá: a négy eddigi tanácsos (egy tanácsosi állást az uj szervezkedés sze­rint megszüntetnek) ésKörösy Pál dr. nyugalma­zott járásbíró. Hosszas vita után Braun Ká­roly, Barthos Károly és Bayer Henrik eddigi tanácsosokat jelölték, persze nem — kötele­zően. A főmérnöki, rendőralkapitányi, rendőr­fogalmazói, alszámvevői, rendőrtiszti és hegy- biztosi állásokra nézve még nem kötelezően sem tudtak megállapodni. Az értekezlet egy óra hosszáig tartott és eléggé izgatott válasz­tási hangulatban oszlott szét. Eger város rendkívüli közgyűlése. Kilenc­ven városi képviselő Írásban beadott kérelmére Jankovlcs Dezső kir. tanácsos, polgármester hét­főn, április 20-án délelőtt 11 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a város képviselőtes­tületét. A rendkívüli közgyűlésre az szolgáltat okot, hogy a most alkalmazásban levő városi végrehajtók nem pályázhatnak a tisztújítás al­kalmából eddig elfoglalt állásaikra, mert az uj szervezkedési szabályrendelet 30. §-a képe­sítéshez köti ezeket az állásokat. Ezt az okot akarják megszüntetni a rendkívüli közgyűlésen a város képviselői. Harc Dobó István emléke körül. — Kit illet a márvány-BÍrkS ? — 6. Eger város nyilatkozata. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága közismert átiratát négy közéleti tényezőhöz címezte. Ezek közül hármat: az egri érseksé­get, az egri honvéd helyőrség parancsnokságát és Eger városát arra kérte, hogy amennyiben Dobó István síremléke birtokában van, engedje azt vissza Dobóruszka községnek. A negyedik átiratot Hevesvármegye közönsége kapta és pedig azért, hogy támogassa Ungvármegyét törekvésének elérésében. Az aktaszerüen éi’kezett és kezelt kérelem, aktaszerü elintézést igényel. Eger város sietett a maga aktáját elintézni és április hó 7-én tartott közgyűlésében, az állandó választmány javaslatát egyhangúan el­fogadva, a következő határozatot hozta: 3858/914. Ungvármegye törvényhatósági bizottságá­nak 37 (8804) 1913. hgy. jkv. 1914. számú átirata ruszkai Dobó István Egervár hősi megvédője vörösmárványból készült szobrának Dobóruszka község részére leendő átengedése iránt. Határozat. Ezen átirat folytán Eger város mindenek­előtt megállapítja, hogy az abban foglalt kére­lem tekintetében érdemileg nem intézkedhetik s nem döntheti el, hogy hős Dobó István vörös­márványból faragott domborművű szobra vissza- adassék-e Dobóruszka községnek vagy nem. A szobormű ugyanis az egri érsekség bir­tokában van s ennek tulajdonát képező azon várrészleten van elhelyezve, hol Pyrker János László egri érsek az egri vár hős védőjének, Dobó Istvánnak emléket emeltetett s melynek A Kathreiner-féle Kneipp maiáfakávé, ez az egyedüli tökéletes kávépótszer, helyes el­készítés mellett ép oly Ikitünöen izíik, mint a babkévé. Csak ló téliéi és kevés cukorral a valódi Kathreiner mintaszerű Ital.

Next

/
Oldalképek
Tartalom