Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-08 / 28. szám
EGER. ! 28 sí;,! 5 1914. április 8 Eger, 1914. április 7-én. Tájékoztató. Április 8. Tiszafüredi fSszolgab. tárgy, uapja Tiszaörsön. „ 9. Nagycsütörtök. „ 10. Nagypéntek. „ 11. Nagyszombat. „ 11. A 48.-as törvények szentesítésének emléke. „ 12. Husvétvasárnap. „ 13. Húsvéthétfő. „ 13—14. Országos vásár Hevesen. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Abasáron. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamérán. „ 15. A pótervásárai főszolg. tárgy, napja Sírokon. „ 16, 17. Országos vásár Tiszafüreden. „ »22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Buzaszentelés. „ 26. Országos vásár Tiszanánán. „ 27. Megyegyülés. „ 27, 28. Országos vásár Hatvanban. „ 29. Eger város tisztújító közgyűlése. Nagypéntek ... Ott voltam — Uram — én is akkor, Mikor a kezed, lábad vérzett . .. — Óh, milyen rettenetes érzet! . . . És el volt torzúlva az ajkad, A vér az arcodon folyt végig . . . — A jajjom felszökelt az — égig .. . A kezem a mellemet verte . . . És Feléd szállt a sóhajtásom . . . — Van-e, ki ily fájdalmat lásson?! . . . Megtört szemed lassan lehunytad .. . A tested már nem is vonaglott. . . ... A nap egyszerre — éjbe hajlott... ... Levettek ... és ... új sírba tettek ... A szemfedőd — kőszikla lett A rádcsukott sírbolt felett. . . óh, ne büntess! — azt hittem . . . Szived örökre — elpihen . . . — Mily gyenge is volt a hitem?! . .. Lóránt József. Nagyheti ájtatosságok. A nagyhét komor ünnepei megkezdődtek. A keresztáldozat emlékének felújítása és az egyháznak, szertartásaiban is kifejezett nagy gyásza a hívő lelket, sőt a tagadás szellemével kacérkodó hideg észt is gondolkodóba ejti és áhítatra, hangolja. Nagyszerdán eloltják a tizenkét gyertyát, jelképéül annak, hogy Krisztust a tanítványai egyenkint elhagyták. Nagy- csütörtökön elnémulnak a harangok és leszedik az oltár ékességeit. Nagypénteken a csonka mise és a szentsírok látogatása mind-mind szívbenyilaló szimbóluma a megváltás isteni nagy tragédiájának, amely nagyszombaton, a föltámadás magasztos körmenetével ér véget. A nagyheti ájtatosságok sorrendje a főszékesegyházban a következő: Nagykedden 9 órakor délelőtt: szent mise, passió. Nagyszerdán 9 órakor délelőtt: szent mise, passió. Délután: V,4-kor lamentatio. Nagycsütörtökön 8 órakor szent mise, melyen Szmrecsányi Lajos érsek pontifikái; olajok szentelése, lábmosás, oltárok fosztása. Délután: Va4-kor lamentatio. Nagypénteken délelőtt 9 órakor csonka mise, utána az Oltáriszentség elhelyezése a szent sírba; szent beszéd, melyet Vencelt Ede c. kanonok mond. Délután 3 órakor lamentatio, utána a szentsirok látogatása. Este 7 órakor szentségbetétei. Nagyszombat reggel 6 órakor tűz, viz, húsvéti gyertya és keresztkút szentelése. 9 órakor szent mise. Délután V* 6 órakor ünnepélyes papi zsolozsma, — utána feltámadási szertartás. Személyi hírek Szmrecsányi László udvari tanácsos, kassai kir. közjegyző és Szmrecsányi Miklós dr. ny. miniszteri tanácsos, a húsvéti ünnepekre testvérük, érsek-főpásztoruuk látogatására Egerbe érkeztek. Megerősítés. A pénzügyminiszter a cukortermelés megadóztatását érintő kérdésekben véleményadásra hívatott és az 1914 —16. évekre alakított fogyasztási adószaktanácsba Koppély Gézának (Hatvan) az illetékes kereskedelmi és iparkamara részéről rendes taggá való megválasztatását megerősítette. Föpásztorunk a matyók közt. Nagyhétfőn reggel 8 órakor, amint Jámbor László missiós atya a mezőkövesdi öblös templomban megkezdte a szent beszédjét, váratlanul megjelent ott Eger érseke s a zsúfolásig telt Istenháza szentélyében végighallgatta a prédikációt. Aztán odatérdelt mellé egy öreg matyó asz- szony, „meggyovónt“ a lelkem, utána egy másik a túlsó oldalról, ... de igy ment ez aztán déli félegy óráig, délután két órától újra félhatig szakadatlanul. A templomból a sekrestyén át kijövet ott térdelt már sorfalat az időközben ünnepi ruhába öltöz'.t fiatal asszonyok népes serege, a fehérrul: lányok matyó fejdíszes csapata. Az áldást-osztó főpásztor kezét, ruháját csókolták, ahol érték. A plébánia-lak bejárójánál meg az elöljáróság élén Morvay János főjegyző köszöntötte az érseket, meleg szavakkal mondva hálát azért az örömért, amit a jó kövesdi népnek eljövetelével, csodás buzgalom lelki vigasztalásával szerzett. Az érsek ur is nagyon örült, mint mondta, hogy néhány órát itt tölthetett ezek között a jólelkek között, kiknek mély vallásossága rendkívül meghatotta őt. Lelke mélyéből kívánt minden jót az ég Urától ezeknek az áldásra érdemes jó lelkeknek. Meleg búcsút vett még a főpásztor a 107-ik missióját tartó fáradhatatlan Jámbor pátertől és rendtársától s a nehéz munkájuk terhét megosztó ottani papoktól. Amikor aztán négyes fogata útnak indult Eger felé, hangos örömszóval, lobogó kendőkkel, körülrajongta már színpompás sokaságban egész Mezőkövesd a távozó főpásztort. A gördülő hintó nyomában lassankint ha el is halkult a meleg szivek őszinte hangja: „Isten áldja! Éljen, éljen!“, de a lelkekben, Kövesden úgy, mint Egerben is, soká fog még az visszhangzani. A sok-sok szürke hétköznap közt akad még olykor ilyen gyönyörű szép ünnep. Népgyülés a Rákóczi-emléktáblánál. Április 5-én, vasárnap délután nagyszámú közönség vonult a Líceum előtti térről a Széchenyi-utca végén levő Rákóczi-emléktábla elé, ahol az Egri Függetlenségi és 48-as pártkör a jogász- ifjúság bevonásával népgyűlést rendezett, hogy a Rákóczi Ferenc fejedelem dicső személyét és emlékét mélyen sértő Szegfű Gyula által írt: „A bujdosó Rákóczi“ című történeti munkában foglalt gyalázásokkal szemben tiltakozását fejezze ki. A népgyűlés választékos és szinvonalon álló programmja révén, valóságos Rákóczi-ünnepéllyé nőtte ki magát. Megnyitóul a Polgári Dalkör, Grónay Andor karnagy vezetése alatt, a Himnuszt énekelte el. Ezután Erlaoh Sándor dr. ügyvéd lépett az emléktábla előtt felállított emelvényre és tartalmas szép beszédben ismertette hallgatói előtt a fentjelzett munkában foglalt rágalmakat, felolvasva hozzá a glóriás fejedelmet, a „páter patriae“-t gyalázó részeket s a jelenvoltak figyelmét mindvégig lekötő beszéd végeztével a következő határozati javaslatot terjesztette a népgyűlés elé: „Eger város népe a mai napon tartott népgyűlésből mélységes megbotránkozását és megvetését fejezi ki a magyar nevű iró által magyar nyelven megirt, II, Rákóczi Ferenc fejedelem dicsőséges emlékét mélyen sértő könyv felett s különösen, hogy ezt a nemzeti kegyeletet és hazafias érzést érzékenyen bántó, sőt a történelmi igazsággal is ellenkező művet a közadakozásból létesített és fentartott Magyar Tudományos Akadémia adta ki. Követeli a népgyűlés, hogy ez a könyv a közforgalomból bevonassék és Rákóczi emléke a sértést elkövető Akadémia által kellő s a nemzeti önérzetet kielégítő módon kiengesz- teltessék.“ Majd igy folytatta: „Egyben indítványozom, hogy: keresse meg a népgyülés Heves vármegye törvényhatóságát aziránt, hogy az, mint Rákóczi kuruc vármegyéinek egyike, Rákóczi arcképét a megye gyűlésterme számára festesse meg.“ A javaslatot a népgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Majd a Polgári Dalkör a „Messze, messze Rodostóban“ kezdetű hazafias éneket adta elő mély érzéssel. Petőfi Sándor: Rákóczi-ját Babocsay Lajos joghallgató szavalta szónoki pátosszal. Ezután a Cifranegyedi Népénekkar „Kraszna- horka büszke vára“ c. éneknek két versszakát énekelte el Luspay Kálmán tanító vezetése mellett, finom kidolgozásban. Végűi Nemecsek Aurél jogász-elnök a jogászifjuság nevében izzó, hazafias szavak kíséretében babérkoszorút helyezett a dicső szabadsághős emléktáblájára, amely után a Polgári Dalkör Rákóczi indulója bezárta a népünneppé izmosodott — tiltakozó népgyűlést. A Keresztény Iparoskörnek vasárnapra hirdetett ismeretterjesztő előadását az utolsó percekben ismét elhalasztották, aminek oka az volt, hogy az előadáshoz küldött szöveg teljesen olvashatatlan. Római zarándoklat. Érsek-főpásztorunk fogja vezetni azt az országos zarándoklatot a kereszténység fővárosába, amelyről most adta ki körlevelét és amelyben, úgy halljuk, városunkból is többen kísérik el szeretett főpásztorunkat. A körlevél szövege a következő: Rómába, ahová minden katolikus szív vágyódva vonzódik, a folyó év május havában országos zarándoklatot vezet az Országos Katolikus Szövetség, s nekem jutott osztályrészül, hogy a Rómában tartózkodás egyik napján Pápa Ő Szentsége színe ele vezessem a zarándoklatban résztvevőket. Örömemre fog szolgálni, ha fiúi hódolatunk bemutatásának ezen alkalmából t. papságom köréből is oldalam mellett láthatom azokat, kiknek kötelességeik és más körülmények az örök város felkeresését lehetővé teszik; akik pedig nem lehetnek ott velem, híveiket buzdítsák a zarándok útra, s támogassák őket jámbor óhajuk teljesedésében. Az Országos Katolikus Szövetség értesítése szerint a zarándok-csoport május 8-án reggel indúl Budapestről s 9-én délben érkezik Rómába, honnan 13-án este indúl visszafelé, s 15-én reggel érkezik Budapestre. Amint említém, hódolatunkat együttesen mutatjuk be a Szentséges Atyának, azonkívül a szent Pé- ter-bazilikában és a lateráni templomban ünnepélyes szent mise, magyar, esetleg német és tót szentbeszéd lesz. Gondoskodni fog a rendezőség, hogy Róma nagy emlékeit a résztvevők minél alaposabban megtekinthessék. A részvételi díjat az I. osztályon 210, a II-kon 165, a Ill-ikon 100 koronában állapították meg és 65 koronában az olyan III. osztályú utasok részére, akik ellátásukról maguk gondoskodnak. Jelentkezni az Országos Katolikus Szövetségnél lehet (Budapest, IV. Ferenciek- tere 7. szám, III. lépcső, I. emelet, 8. ajtó), hová a jelentkezés alkalmával a részvételi díj is beküldendő. A zarándoklat ügyét bizalommal ajánlom t. papjaim lelkes buzgóságába. Eger, 1914. évi márciushó 31-én. Lajos, 8. k. érsek. (Érdeklődők a zarándoklás részletes programját Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében díjtalanul megkaphatják.)
