Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-08 / 28. szám

1914. április 8.

EGER. (28. sz.)

3

zanata, pedig beigazolódott a vizsgálat során, hogy a szavazóhelyiségben állandóan nagy volt a csoportosulás, a lárma és civakodás, ami a választás titkosságát és a választók szabad akaratának nyilvánítását illuzóriussá tette annál inkább is, mert a kortesek közvetetlenül a választási urna elótt kapacitálták a választókat, a szavazólapokat kitépték kezükből és mást adtak helyükbe.

Eger város képviselőtestületének alakuló- közgyűlése. Eger város képviselőtestülete hétfőn, április hó 6-án délután 4 órakor tartotta alakuló közgyűlését a város közházának nagytermében. Az alakuló közgyűlésen Majzik Viktor alispán elnökölt, aki meleg, rokonszenves beszéd keretében mutatott rá arra a nemes, önzetlen és közhasznú polgár-munkára, amellyel a város képviselőtestületének tagjai a város fejlődésének s a polgárság gazdasági, erkölcsi és kulturális érdekeinek előbbrevitelére irányuló törekvéseket szolgálják. A város java és a közönség jólétének előmozdítása volt eddig is vezérlő elve a város képviselőtestületének; legyen ez a vezérlő elve ezután is. Fejlődjön, gyarapodjon Eger városa és polgársága a haladás jegyében, úgy azonban, hogy ezáltal a lakosság közterhei ne emelkedjenek és a szociális kérdések kedvező és szerencsés megoldása el ne odáztassék. Hiszi, hogy a képviselőtestületnek uj tagjai a köz javának előmozdításában a régi tagok nemes példáját követik és a városi közigazgatásban három-éven- kint ismétlődő erő-fölfrissités ezúttal is csak javára és előnyére lesz Eger városának, amely nem állhat, meg a fejlődésben anélkül, hogy vissza ne fejlődjön. Ezzel az alispán, aki immár hatodízben vezette képviselőtestületünk alakulását, Eger város képviselőtestületét az 1914—1917. évekre megalakulnak jelentette ki, amit a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadott.

Harc Dobó István emléke körül.

— Kit illet a márvány-sírkő? —

3. A Dobó-emlék Egerben.

1832-ben Dobó-István síremléke még Dobó- ruszkán volt.

Erről írott okmány tanúskodik.

Hám János szatmári püspök ugyanis 1832. évben Dobóruszkán canonica visitatiót tartott és az erről kiállított jegyzőkönyv előbb kiemeli, hogy a templomban, melyet építeni Dobó István kezdett, fia, Ferenc pedig teljesen befejezett, nyugszik az egri hős Dobó; majd így folytatja: cujus statua marmori inéira quon- dam in ipsa Ecclesiae merediem respiciente, visitur“.1 (Szederkényi Nándor: Hevesvármegye története II. kötet, 248 lap.)

A szobor tehát akkor még ott volt a templom külső déli oldalán.

A következő évben, 1833-ban Dobó István síremlékét már Egerben találjuk.

Hogy milyen állapotban ? erről szintén ne mi, hanem mások beszéljenek. A Dobó-emlék legrégibb leírását a Kubinyi Ferenc és Vahot Imre által szerkesztett „Magyar- és Erdély- ország képekben“ című munka IV. kötetében olvassuk. 1854-ben jelent meg ez az illusztrált kötet, amelynek 27. lapján az „Eger történeti műemlékeidről bemutatott öt rajzot magyarázva ezeket találjuk:

„A III. alatti rajz a Pyrker által felállított s a vár egyik kapujának boltíves üregébe helyezett Dobó-emlék külső oszlopos, vasrácsos kerítését képezi, melyhez, mint valami szent kápolnához, fasorok közti út vezet, mely a kálváriává alakított vár statiói közt már csak a passió és megváltás eszméjének rokonságánál fogva is méltó helyet foglal. Pyrker dicső példával mutatta meg, mint kell a lélekemelő hazai műemlékeket az idő viszontagságai s az

1 „Kinek márványba vésett szobra, mely egykor a templom belsejében a földre helyezve volt, onnan kivétetvén, most a templom déli oldalán látható.“

emberi rombolás ellen gondosan és jóízléssel megőrzeni. Vajha tehetősb honosaink több helyen is követnék a jó példát!“

„A IV. alatti rajz Dobónak az egri vár egyik kapuüregében álló s veres márványból faragott síremlékét, halotti szobrát ábrázolja, mely a vár dicső hősét fekvő helyzetben, jobbjában vezéri zászlót, baljában egy pergamen- forma íven bibliai mondatot tartva, tünteti föl; hosszú szakálla páncélján simul végig, feje a zászló kiterjesztett lobogóján nyugszik vánkos fölött, baloldalán régi szabású kard, mely a koporsó alját képező ujabbkori kőtalapzatra van rajzolva, különben nem volna látható. A márványsisak le van a sírkőről törve s lábaihoz állíttatott s a két lábfej egész a bokától kezdve újabb faragvány. A talapzat körül egy, a várban talált régi szakállas (kis ágyú) s ki- sebb-nagyobb ágyutekék állítvák föl hadi jelvényül. A szobor Dobóruszkáról hozatott ide, mint legillőbb helyére; és ha a szobor arcvonásai híven másolják az eredetit, úgy a szobrász hihetőleg a holttetem, vagy a hősnek öregkori arcképe után készíté művét... Az emlék alatt arany betűkkel ez a felirat olvasható: Az igaz hazafiaság és vitézség halhatatlan érdemének méltó tekintetéből DOBO ISTVÁN

Eger vára hős védőjének P. J. L. P.

É. által 1833. emelt éB Dobó-ruszkai sírjánál nyert képével díszített emléke.

A P. J. L. P. É. ezt jelenti: Pyrker János László, patriarcha-érsek, — ki ez emlék által Dobót dicsőítve, önmagát is megdicsőíté.“

Egy havi közigazgatás.

— A közigazgatási bizottság ülése. —

Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, április hó 6-án, délelőtt VaU- órakor tartotta rendes havi ülését a vármegye székházának kistermében, Majzik Viktor alispán elnöklete alatt.

A szokásos havi jelentéseknek tudomásul vétele után, a legközelebbi ülés határidejét május hó 11-én délelőtt 3/4ll órára tűzte ki a bizottság. A jelentések közül kiemeljük, hogy az útépítési munkálatok megkezdődtek; a tavaszi mezei munkát március hó folyamán az eső és árvíz nagyon hátráltatta; ellenben az állategészségügy a vármegye egész területén kifogástalan.

A kopár területek fásítása. Az erdőügyi albizottság a kopár területeknek és vízmosásos szakadékoknak tavaszi fásítására nézve tett előterjesztést. A közigazgatási bizottság ezt tudomásul vette.

A kivándorlás. Március hó folyamán 324-en, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 368-an kértek útlevelet Amerikába, kik közül 303-nak teljesítették is a kérelmét. A legtöbb kivándorló (141) a pétervásárai és (50) a tiszafüredijárás községeiből való. Egerből 11-en mentek Amerikába. Az alispán bejelentette, hogy azokban a járásokban, ahol a kivándorlási láz nagyobb méreteket ölt, fölhívta a fő- szolgabírákat a baj okának felderítésére; egyben április hó 16-ára tanácskozásra hívta ösz- sze a kivándorlás ellensúlyozására alakított bizottság tagjait.

Ut ügyek. A törvényhatósági utakon elavult vagy kidűlt fakorlátok pótlására, 1080 méter hosszúságban, vasbetétes betonburkolatok készítését rendelte el a bizottság. A 2887 koronára előirányzott munkálatokra árlejtést tűz ki az alispán. — A dormánd-hevesi törvény- hatósági útnak a hevesi állomáshoz vezető szakaszát javítani kell. A költségek fedezésére 2000 koronát engedélyezett a bizottság.

Az olvasni-írni tudást megállapító bizottságok,

Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvény, tudvalévőén, a választók írni-olvasni tudását a városokban és a járásokban szervezett állandó bizottságok által kívánja megállapítani. Ezeket a bizottságokat 1914. évi május hó 1-től számítandó két évi időtartamra a következőkben alakította meg a közigazgatási bizottság:

1. Eger r. t. városban: elnök: Jankovics Dezső polgármester, alelnökök: Hauák Gyula főjegyző, Braun Károly és Barthos Károly tanácsosok ; bizottsági tagok: Kálnoky István dr. v. jegyző, Bárdos István nyug. várm. irodaigazgató, Cselényi István városi iktató-kiadó, Csep- reghy Gyula, Vadász Lajos és Szabó Vilmos állami el. isk. igazgató-tanítók.

2. Gyöngyös r. t. városban: elnök: Kemény János polgármester, alelnökök: Rabéi Mihály s Baehó Pál tanácsosok és Csépán János árvaszéki ülnök; bizottsági tagok: Baehó Szilárd anyakönyvvezető helyettes, Orosz Ernő városi könyvelő, Barna Jenő számtiszt, Havas Pál, Józsa György és Vargha Tivadar állami el. isk. igazgatók.

3. Az egri járásban: elnök: Heringh Kálmán főszolgabii'ó, alelnökök: Maczky György és Martinovich László dr. szolgabírák, Pető János járási számvevő; bizottsági tagok: Palócz Géza és Nagy Antal várm. irodatisztek, Timon Tihamér járási irodatiszt, Frinth László és Kolacskovszky János állami isk. igazgatók és Kelemen Lajos rk. isk. igazgató-tanító.

4. A gyöngyösi járásban: elnök: Bíró József főszolgabíró; alelnökök: Mártonffy Lajos tb. főszolgabíró, Bobory György dr. szolgabíró és Bokros Sándor dr. járásorvos; bizottsági tagok: Kovács István városi közgyám, Bottlik Géza járási számvevő, Ivány László várm. irodasegédtiszt, Imrefi József áll. el. isk. igazgató, Hallay György és Katrics János állami el. isk. tanítók.

5. A hatvani járásban: elnök: Zaleski Imre főszolgabíró; alelnökök: Mátyás Kálmán tb. főszolgabíró, Polereczky Endre dr. várm. tb. főorvos és Brünauer Jenő járási számvevő; bizottsági tagok: Farkas Dezső közs. főjegyző, Várkonyi Sándor közs. jegyző, Weiszpek János járási irodatiszt, Csontos Alajos és Pákh János állami el. isk. igazgatók és Beck Pál állami el. isk. tanító.

6. A hevesi járásban: elnök: Korponay Istváu főszolgabíró; alelnökök: Remenyik István dr. tb. főszolgabíró, Wahl Adolf dr. járásorvos és Tirtzka Elemér járási számvevő; bizottsági tagok: Fintha Dezső közs. főjegyző, Lafeurse Rezső aljegyző, Junák Sándor járási irodatiszt, Dluhopolszky Bertalan és Sülé Pál rk. és Fischof Márk izr. el. isk. tauítók.

7. A pétervásárai járásban: elnök: Dris- nyey Béla főszolgabíró; alelnökök: Kovách Kálmán és Miislóssy Aladár szolgabírák és Pi- lisy László dr. tb. megyei főorvos; bizottsági tagok: Kozák Miklós közs. jegyző, Rédei József járási számvevő, Csintalan József járási irodatiszt, Remenyik Jenő pétervásárai, Kuli József bükkszenterzsébeti és Bányai István ivádi rk. kántortanitók.

8. A tiszafüredi járásban: elnök: Fülöp Zoltán főszolgabíró; alelnökök: Lipcsey Tamás tb. főszolgabíró, Kiss Aladár dr. tb. főorvos és Toronykői Albert járási számvevő; bizottsági tagok: Borsos Flóris közs. főjegyző, Kékessy Dezső dr. tb. szolgabíró, Hamar Gyula járási irodatiszt, Győrffy János ref., Veress József rk. és Lövinger József izr. el. isk. tanítók.

Az Iskolai záróvizsgák. Kimondotta végűi a közigazgatási bizottság, hogy a záróvizsgái a- tok a népiskolákban az idei tanévben is csak május hó 15-e utánra tűzhetők ki.