Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-04 / 27. szám

Előfizetési árak: Egész évre_ _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ~ intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 27. szám. 'A közigazgatás reformja. Irta és a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1914 január 31-iki ülésében felolvasta Majzik Viktor Hevesvármegye alispánja. (Ötödik közlemény.) VIII. Amidőn ezelőtt harminc év­vel az 1883. évi I. t.-c. megalkotva lett, nagy lépés történt a vármegyei tisztviselők minősítése érdekében, mert bizony az időben a megyei tisztviselők­nek egyharmada, legfeljebb fele bírt valamely kvalifikációval. Ma, harminc esztendő után, megint a közigazgatási és ezek között különösen a vármegyei alkalmazottak vannak az utolsó sorban. A szorosan vett főiskolai képesítés a 3-ik alapvizsgának beillesztésével ja­vult ugyan, de mindekkoráig hiányzik a törvényben rendszeresített, de életbe nem léptetett gyakorlati vizsga s kü­lönösen az a lehetőség, hogy a köz- igazgatási alkalmazottak alapos gya­korlati kiképzésben is részesüljenek és a gyakorlati ismereteknek birtokába juthassanak. A közigazgatási s kiválóan a vár­megyei szolgálat különös ismereteket igényel, amelyeket a főiskolában meg­szerezni nem lehet, s amelyek vagy csak hosszas gyakorlat, vagy erős ön­képzés útján sajátíthatók el. A közigazgatásnak legelső legfon­tosabb érdeke pedig az, hogy ügyei­nek vitele elméletileg és gyakorlatilag teljesen képzett s hivatásuk magas fokán álló férfiak kezébe legyen letéve. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy egy ilyen tisztviselői kar legyen ne­velve, s mindazoknak, akik élethiva­tásul a közigazgatás gyakorlati mun­káját választják, alkalmat és módot adjunk arra, hogy a szükséges isme­reteknek birtokába is jussanak. E cél elérésére elégtelen a gya­korlati közigazgatási vizsga, elégtelen az újabban szervezett, azonban csak a magasabb ismeretek elsajátítására szol­gáló s a látókört kibővítő továbbképző tanfolyam, ezt csakis gyakorlati irányú szaktanfolyamok útján lehet biztosítani. Olyan intézményre van szükség, amely egy valóságos iskola, ahol ta­nulni és vizsgázni kell. Akkép lehetne ezt a kérdést meg­oldani, hogy a közigazgatási pálya XXXVII. ÉVFOLYAM. fiatal munkásai, tehát csak azok, akik e pályát élethivatásukul választották, bizonyos előzetes próbaidő után, — amely egy pár évet is kitehet — akkor, amidőn a jellemük, képzettségük, mun­kaszeretetük és készségüket illetőleg a legszigorúbb előzetes vizsgálaton át­mentek, az ország fővárosában szer­vezendő s legalább egy évig tartó tan­folyamra rendeltetnének be, ahol illet­ményeiknek birtokában a tényleges szolgálat alól felmentve, egyedül csak arra volnának kötelezve, hogy tanulja­nak s a tanfolyam végén a közigaz­gatási gyakorlati vizsgát letegyék. Ott a példa a legtökéletesebb szer­vezetek egyikénél, akatonaságnál, amely­nek tisztjei, még ha nem törekedtek is a legelső helyek és a legmagasabb képzettség elnyerésére, különböző tan­folyamok elvégzése útján tudnak csak pályájukon boldogulni és előrehaladni, A közigazgatási tanfolyamnak spe­ciális és e hivatásnak megfelelő tan­tervvel kell birnia, nem hiányozhat onnan a különböző és a közigazgatási jog terén szükséges jogi ismeretek elő­adása, amely nagynevű tudósok kezében lehet, nem hiányozhat a jogi ismeretek gyakorlati érvényesítésének oktatása, de nem hiányozhatnak a közegészség- ügy, a kereskedelemügy, a földmívelés- ügy stb. körébe vágó elemi ismeretek tanítása sem, mert a közigazgatás az élet minden viszonylatával összekötte­tésben van, annak minden legkisebb megnyilvánulása mozgásba hozza, vi­szont a meg nem felelő közigazgatás a legerősebben lüktető életet is fejlő­désében megállíthatja, jóra irányuló törekvésében megbéníthatja és tönkre­teheti. Azt mondhatná valaki, hogy minek ezek a szakismeretek, amelyek teljessé amúgy sem válhatnak s így esetleg károsak, akkor, amikor a szak­kérdések elbírálásánál a különböző tu­dású szakközegek amúgy is rendelke­zésre állanak? Erre azt felelhetem, hogy a szakközegek szaktudásának érvénye­sülése ezáltal nemcsak kizárva nem lesz, hanem bizonyos irányban meg- könnyíttetik, s hogy a vezetés jogi képzettségű tisztviselők kezében lévén, szinte lehetetlen az, hogy ezek az elemi szakismeretek birtokában ne legyenek. Szombat, április 4. A tanfolyamok fontos tárgyát ké­pezhetné a hazában dívó különböző nyelveknek tanítása is, akkép, hogy a hallgatók választásuk szerint egy-egy, de nem az ő anyanyelvűket képező nyelvben nyernének alapos s oly irányú oktatást, hogy azzal a lakossággal, amelynek kormányzatával annak idején megbizatnak, önállóan érintkezni tud­janak, s azok vágyait, óhajait és gon­dolkodásmódját közvetlenül megérthes­sék. Ha van fontos kérdés, úgy ez egyike a legfontosabbaknak. Talán hosszasan foglalkoztam a tisztviselők minősítési kérdésével, talán ez a kérdés sokak szerint nem is tar­tozik szorosan a reform alapvető kér­dései kc'zé, mert hiszen ez attól függet­lenül, attól különállóan is megoldható, de én nem részletkérdésnek, hanem a fontos kérdések egyik legfontosabbjá- nak tartom, mert erős az a meggyő­ződésem is, hogy papíron bármennyire jó legyen is a reform, a kívánt sikerrel csak akkor járhat, ha annak szolgá­latára egy kiválasztott, tanult s folyton tanulni vágyó, hivatását mélyen átértő, a fáradalmaktól és nehézségektől nem irtózó, a siker felé törekvő és a nép érdekeit értő és mélyen átérző tisztikar áll, amely tisztikar még a nem sikerült reformot is tűrhetővé és elfogadhatóvá teheti. Az országgyűlési képviselő-választókerületek beosztása. Az országgyűlési képviselőválasztó- kerületek számának és székhelyének megálla­pításáról alkotott törvény, 1914. évi XV. t. c. el­nevezéssel szentesítést nyert és március hó 31-én az Országos Törvénytárban kihirdetve, a törvény 3. §-ának harmadik bekezdése értel­mében, a kihirdetés napján, tehát ugyanezen a napon életbe is lépett. A törvény 1. §-a Hevesvármegyében hat választókerületet állapit meg, a következő székhelyekkel: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pé- tervására, Tiszafüred. (E szerint az eddigi hét választókerület közül: Eger, Gyöngyös, Gyön­gyöspata, Kápolna, Nagyfüged, Pétervására és Poroszló egy, a kápolnai választókerület meg­szűnt; a többi hat pedig, részben uj elneve­zéssel és választási székhellyel, uj területi be­osztást nyert.) A törvény 2. §-ának rendelkezése szerint azt, hogy az egyes választókerületek mely községekből állanak, a belügyminiszter állapítja meg. A törvénnyel egyidőben ez a rendelet is megjelent 85,000/1914. B. M. szám alatf * ennek alapján a Hevesvármegye területé' hat képviselő-választókerület részletes v sát a következőkben ismertetjük: 7. Egri választókerület: székhelye kerületbe tartoznak : 1. Demjén. 2. T'

Next

/
Oldalképek
Tartalom