Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-21 / 23. szám
4 EGER. (23. sz.) 1914. március 21. Hát ezzel az esettel csak jellemezni akartam a villamgyár jóhiszemű szerelőit. Ezeket az embereket, akik néha — ha hivatod őket, — megjelennek nálad s ha ott vannak 5 percig valamit rendbehozni s ha a lakásod csak 5 percnyire van is a főutcai üzlettől, a 10 percnyi .munkáért is egy egész munkaórát számítanak fel. Szóval mi, privát emberek, fizetjük tulajdonképen ezeket a szerelőket, akikre ilyenformán vajmi kevés gondja lehet a villanygyárnak. A tanulság pedig ebből az, hogy igenis, legyen gondja a szerelőkre a villanygyárnak! Alkalmazzon technikailag képzett egyéneket s ezeket igyekezzék magához láncolni azzal, hogy adjon nekik tisztességes ellátást ne csak a jelenben, hanem aggkorukra is; akkor aztán másként lesz minden: állandó, jó munkás embereket kap, ami nem csak a gyárnak lenne az érdeke, hanem — és ami a fő — a fogyasztó közönségnek is! A hivatalnokok? Nem szólhatunk rájuk semmit; bizonyára jól elvégzi mindegyik a maga teendőjét. Hanem azokra a jutalékokra, amit év végén kap mindegyikük, már igenis szólhatunk valamit. Mert a jutalék, köztudomás szerint: olyan mézesmadzag, amely sok embert a bizonytalan jövő rögös közterére csalogat! A hivatalnokokra értem ezt, akiket elküldhet a gyár akármikor, a törvényes felmondás után, minden kötelezettség nélkül. És mi lesz velük aggkorukra, mert tegyük fel, hogy némelyik öreg koráig szolgálja a gyárat? Mehet koldulni! Hát helyes dolog ez egy olyan szervezettől, amely egy virágzó város közönségéé? Ne jutalékozzunk, hanem vegyük be őket kivétel nélkül a városi nyugdíj-intézetbe! Ez a helyes! Az egyes tisztviselőknek szánt jutalom pedig csatoltassék e célra a városi nyugdíjalaphoz! Aztán jutalékot kap a felügyelő bizottság, melynek tagjai magas állású városi tisztviselők s néhány képviselőtestületi tag, a városi képviselet jóváhagyásával! Erre is van néhány szavam. A villánygyár ügye városi ügy. Erre éppen olyan gondjának kell lennie a város tisztviselőinek, mint akármi másra. A húzott fizetés fejében ez nem is olyan szerénytelen kivánság! A városi képviselők pedig? Nos azok bizonyára nem reflektálnak semmiféle jutalékra. Őket a közönség bizalma emelte a város parlamentjébe s ők is csak önként vállalt kötelességet teljesítenek akkor, amikor a villanygyár ügyeivel jóindulatúan és önzetlenül foglalkoznak. Valaki. Tájékoztató. Március 21, 22. Sziuielüadás a főgimnáziumban. „ 23. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 29. A Kér. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. * 31. Az egri Kát. Patrouázs-egyesület közgyűlése. Április 1—2. Országos vásár Erdőtelken. „ 5. Virágvasárnap. „ 6. A közigazgatási bizottság ülése. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. A hatvan főszolgabíró tárgy, napja Csányon. „ 6—7. Országos vásár Tiszafüreden. „ 8. Tiszafüredi föszolgab. tárgy, napja Tiszaörsön. „ 9. Nagycsütörtök. „ ■ 10. Nagypéntek. „ 11. Nagyszombat. „ 11. A 48.-as törvények szentesítésének emléke. „ 12. Husvétvasárnap. „ 13. Húsvéthétfő. „ 13—14. Országos vásár Hevesen. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Abasáron. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamórán. „ 15. A pétervásárai főszolg. tárgy, napja Sírokon. HÍREK. Eger, 1914. március 20-án, Télutó. Futólépésben iramodunk kifelé a télből; olykor-olykor már meg is csap bennünket a langyos tavaszi szellő. A fő-utcai korzón is megjelentek már a hóvirágot áruló tarkanyi gyerekek és menyecskék s nagy igyekezettel kinálgatják a járó-kelő népnek az ébredező tavasz legelső virágát. És mégis, úgy tetszik nekünk, mintha most is a tél közepét járnók, amikor az embereknek több szórakozásra van szükségük, a nagy természet veszendőbe ment nagyszerűségének kárpótlásául. . . Mert hát olyan sok a szórakozásra nyújtott alkalom, mintha nem is nagyböjt — hanem kisfarsang volna. Persze csendesek, háziasak ezek a „mulatságok“, igy egyházi szempontból sem esnek kifogás alá. Most zajlott le a főreáliskola hangversenye, mely két, még mindig elég hosszú estén át nyújtott élvezetes szórakozást közönségünknek; most lesz a főgimnáziumnak a két napra tervezett Tinódy-előadása, mely bizonyosan a legteljesebb siker jegyében folyik le; közeledik „Az ezredes“ előadása is, amikor legtehetségesebb műkedvelőink lesznek a festett világ középpontjai. Volt sok bankett, politikával paprikázott beszédekkel; van állandó mozi, a Vásártéren pedig javában ügyeskednek, téli pihenőjük után, a Schmidt-cirkusz emberei. És mindenhová özönlik a publikum; ennélfogva persze özönlik a sok pénz is. Szóval a mi közönségünk szeret mulatni, szórakozni és úgy látszik, van is rá elegendő pénze. Tekintetbe véve pedig azt, hogy ezeknek a szórakozásoknak többnyire a jótékonyság jegye alatt áldozik városunk publikuma, ami szép is, dicséretes is mindenképen, csak örülnünk kell a humánus célt szolgáló intézményeink ilyen módon megnyilatkozó életrevalóságának. Persze — azért vannak olyanok, akik megérzik olykor-olykor a terhét ennek a társadalmi kötelezettségnek, lévén nagy családjuk s ehhez nem éppen megfelelő jövedelmük. Mindegy! Jut is, marad is. És ami a fő, még vigasztaló is van a dologban. Gondoljuk meg, hány éhező gyermek könnyeit törüljük le majdan azzal a néhány koronával, amit bedobunk ilyen alkalmakkor a jótékonyság perselyébe. Gondoljuk meg, hány gyermeknek szerzünk jótékony áldozatunkkal tanulságos szórakozást, akkor, amidőn alkalmat adunk nekik arra, hogy az iskolában szerzett ismereteiket az utazás által szerzett értékes tapasztalatokkal gyarapítsák 1 A tisztán szórakozást nyújtó vállalatoknak szintén élniök kell, mert hiszen régi szólásmondás: „Vidámság az élet sója.“ És ez az életbölcsesség amilyen igaz, éppen olyan találó is mai napság, amikor közönségünk kedvét már-már kezdi elvenni a bú, a bánat, a gond, amely a közélet minden zugából leselkedik az emberekre! Katinszky Gyula emléke. Az Országos Kát. Tanügyi Tanács felhívására Szőke Sándor tanítóképző tanár f. hó 19-én tartotta meg emlékbeszédét Budapesten boldogult Katinszky Gyula fölött.. Az emlékbeszéd hű képet adott Katinszky Gyuláról, mint eszményi tanítóról, kinek a 70-es, 80-as években országos neve volt. Szőke Sándor, mint a boldogúltnak tanítványa, meleg érzéssel oldotta meg feladatát. Emlékbeszédét a Szent-István-Társulat nyomdája fogja sokszorosítani és az ország kát. tanítóságával megismertetni. Az előadást Egerből meghallgatták: Demkó György dr. kanonok, Venczell Ede t. ka- í nonok és Kriston Endre pápai kamarás. Kitüntetés. Ő Felsége, a király, Sternberg Adolfnak, a hatvani cukorgyár igazgatójának, a közgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezés. A m. kir. miniszterelnök a fővárosi közmunkák tanácsánál alkalmazott ifj. Hofhauser Elek miniszteri mérnököt — Ficzere József érseki jószágfelügyelő vejét — miniszteri főmérnökké nevezte ki. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Légmán Lothár okleveles gépészmérnököt — Légmán Imre főmérnök fiát — másodosztályú kir. ipari segédfelügyelővé nevezte ki. Színielőadás. Amint már múlt számunkbau közöltük, a ciszterci kát. főgimnázium szombaton és vasárnap szíuielőadást rendez, amelyen Tordai Ányos dr. tanár 3 felvonásos színdarabja, Tinódi, kerül színre. Az előadások iránt roppant nagy az érdeklődés. Jegyek Szolcsányi Gyulánál kaphatók. A színjátékok miudkét alkalomkor délután 7S5 órakor kezdődnek. A jelmezes főpróba ma délután volt, amelyen a főgimnázium tanuló ifjúsága gyönyörködött a helyi szerzők érdemes irodalmi és zenei termékében. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter özv. Szilágyi Gyuláné hatvani és Kényt Jenőné vecsésujtelepi állami el. isk. tanítónőket kölcsönösen áthelyezte. Lelkigyakorlatok. Az egri Urak Kongregációja, karöltve az Egyetemi Kongregáció egri kolóniájával, március 26., 27. és 28-án lelki gyakorlatokat tart, amelyen P. Bús Jakab jézustársasági atya mondja a konferencia beszédeket. A lelki gyakorlatok a papnevelőintézet házi kápolnájában lesznek mindhárom napon délután 5 órakor. A közös gyónás és áldozás 29-éu, vasárnap reggel lesz. Uj állami iskolák. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az Egercsehi községhez tartozó kőszénbányatelepen és a Tiszafüredhez tartozó Kócspusztán és Réti-tanyán uj állami elemi népiskolákat szervez. Az uj állami iskolák f. évi szeptember hó elején nyílnak meg és pedig az egercsehi kőszéDbányatelepi iskola 1, a pusztakócsi iskola 3 és a réti-tanyai iskola 1 tanerő alkalmazásával. Eger város rendkívüli közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, március hó 21-én, délelőtt y212 órakor a város közházának nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek csak egy tárgya lesz: a polgármester jelentése a folyó hó 16-án megtartott városi képviselő- választás eredményéről.
