Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-18 / 22. szám
4 EGER. (22. sz.) 1914. március 18. Eger város villamos müvei. — A villamos telep és jéggyár. — Eger város villamos műveinek igazgatósága szombaton számolt be a város képviselőtestületének a villamostelep 1913. évi üzleti dolgaival és mutatta be a villamos üzem záró- számadását. Érdemes ezzel az üzleti jelentéssel és zárószámadással kissé behatóbban foglalkozni, mert Eger városának nagy gazdasági, ipari és kulturális érdekei fűződnek a villamosműveknek szerencsés üzemi és üzleti fejlődéséhez. Az igazgatóság mindenekelőtt kiemeli jelentésében, hogy a lefolyt 1913. év nehéz pénzügyi helyzete a villamos üzemre is nyomasztó hatással volt, amennyiben a vállalat kamatterheit 6088 korona 44 fillérrel emelte. Az elmúlt 1912. évben ugyanis 77,063 K 78 fillért fizetett ki kamatokra a vállalat, az 1913. évben ez az összeg 83,152 K 22 fillérre emelkedett. Érdekesnek tartjuk a jelentésnek ennél a pontjánál összehasonlítani az utóbbi hat esztendő üzem-befektetését és az ezért fizetett kamatokat: Év Befektetett tSke Kifizetett kamat 1908. 662822 K 96 fillér 33629 K 60 1909. 734339 93 25099 V) 28 1910. 1118010 27 45401 07 1911. 1317163 » 75 w 45597 n 24 1912. 1310382 91 w 77063 n 78 1913. 1303255 83 n 83152 » 22 Ugy-e csinos összegek ? . . . Azt olvassuk a jelentésből ezután, hogy: az áramtermelés bevételei az előző évhez viszonyítva körülbelül 20,000 koronával emelkedtek, ennek ellenére a kint levő követelések emelkedése mindössze 7000 korona és így a telep követeléseinek a behajtása kielégítő. Itt, ennél a pontnál, az áramtermelés bevétele és általában a villamos müvek befolyt jövedelme a fontos. Hasonlítsuk ezt is össze az utóbbi hat esztendő mérlegeiből. Év Áram bevétel összes bevétel 1908. 125633-69 K. 14459405 K. 1909. 130270-95 „ 166716-77 „ 1910. 110037-33 „ 138918-24 „ 1911. 136031 58 „ 16626471 „ 1912. 167009-11 „ 194269-81 „ 1913. 187370-87 „ 280817'48 „ (Az áram bevétel és az összes bevétel között levő különbséget az árammérő bér, a jégtermeiés és az üzlet jövedelmei hidalják át.) Az igazgatóság jelentése az üzemköltségeket is kiemeli és azt mondja: A gépfenntartási költségek tetemesen, 7600 koronával emelkedtek. Ezt a körülményt egyrészt a gépek hibás alkotórészeinek kicserélése idézte elő, másrészt a motorokhoz használt hűtővíz A nemzet kegyelete, hálája és hazaíisága azonban ércbe öntötte alakját s homlokát övezte ékes borostyánnal. Ott áll Pesten a lantos ércszobra, körülötte paloták, majd az eget érik ... takarják esőtől, védik a villámtól, árnyékot vetnek rá a nap tüze ellen ... íme, Tinódi (Lantos) Sebestyén, a csatára serkentő, diadalmat zengő, a visszavonáson, a pártoskodáson jajszóval kesergő béna magyar lantos! Tordai Ányos dr. ciszt. r. főgimnáziumi tanár a magyar lantos életét gyönyörű költői stílű 3 felvonásos ifjúsági színműben irta meg »Tinódi« címmel, Kalovits Alajos dr. pedig ihletet nyerve az ihlet-szülte műtől, korszerű énekekkel egészítette ki Tinódi melódiáit. A szép színművet nagy sikerrel adták már elő Baján, Székesfehérvárott és Kassán. Most az egri főgimnázium ifjúsága hozza színre folyó hó 21- én és 22-én. M l És majd újra megpendül a lant ... felcsendül az ének... Újra feltámadnak, élnek ... a hősök, a magyar vitézek ... Kikel sírjából a búbánatos, szépszavú lantos, lantjával felrázza újra a magyar lelkeket ... dalol a múltról, régi dicsőségről, letűnt boldogságról!... Hadd lássa a mostani fásult nemzedék a múltat, s tanulja meg, hogy: »Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket, A lelkes eljár ősei sírlakához S gyújt régi fénynél uj szövétneket!« keménysége okozta. Minthogy a víz a gépek élettartamára és fenntartási költségeire nagy befolyást gyakorol, az igazgatóság a telep körül levő kutak és a patak vizét vegyelemez- tette és kiderült, hogy legkevesebb rongálást a patak vize okozza, ezért az igazgatóság most a patak vizének célszerű felhasználhatóságának tervein dolgozik. Ha már az üzemköltségekről esett szó, állítsuk össze az egri villamostelep évi üzemköltségeinek statisztikáját is az utolsó hat esztendőről. 1908- ban 74487 kor. 95 fillér, 1909- ben 63296 „ 93 „ 1910- „ 43113 „ 27 „ 1911- „ 31637 „ 75 „ 1912- „ 51984 „ 91 „ 1913 bán 51416 „ 51 „ (1910-től az üzemköltség csökkenését a jóval olcsóbb nyersolaj-üzem bevezetése okozta.) Eger város villamos vállalata az 1913. év folyamán Maklár község világitási hálózatával bővült és igy most már Eger város területén kívül Füzesabony és Makiár községek közvilágítására is kiterjed a villamos müvek üzeme. A makiári világitási hálózatot december 24-én kapcsolták be a rendes üzembe. Az áramfogyasztók száma az elmúlt évben 110-zel gyarapodott, úgy, hogy 1913 december 31-én a telepnek a városi középületeken kívül 1300 fogyasztója volt. (1908-ban 675, 1909-ben 778, 1910-ben 906, 1911-ben 1010, 1912-ben 1190 volt az áramfogyasztók száma.) Villamos telepünk a múlt évben 947,343 Kilovattóra áramot állított elő, amelyért ösz- szesen 187,370 K 87 fillér áramdíjat vételezett be és ezenkívül a város utcáit, tereit, hivatalait, iskoláit és vámházait ingyen világította, valamint a jéggyár üzeméhez szükséges hajtóerőt is díjtalanul szolgáltatta. Pontos számítások szerint, az áram előállítási ára Kilo- vattóránként (a hálózati veszteségek levonása nélkül) 23 fillérre tehető és igy annak az árammennyiségnek az értéke (180,000 Kilovattóra), amelyet a telep a városnak díjtalanul szolgáltat, most már fölülhaladja a 41,000 koronát. A villamos-telep 1913. évről összeállított mérlege 1.580,022 korona 46 fillér vagyont mutat, melyből az épületnek 301,596 kor. 25 fillér, a gépeknek 593,186 kor. 28 fillér, a szerszámoknak 3963 kor. 12 fillér, a berendezésnek 11774 bor. 68 fillér s az egri utcai vezetéknek 201,406 kor. 20 fillér az értéke. A jéggyár berendezése 50072 kor. 09 fillért ér; a füzesabonyi vezeték értéke 109,798 kor. 78 fillér, a makiári hálózaté pedig 14313 kor. 67 fillér. Az áru- és anyagkészlet. 34709 kor. 76 fillér rel, az árammérő órák értéke 133,541 kor. 89 fillérrel szerepel a vagyon-raérLgben, mig az elfogyasztott áramért 7Í987 korona 80 fillérrel tartoznak a fogyasztók a villamos müveknek. A vagyonnal szemben természetesen óriási nagy a teher is. Eger városának a villamos müvekbe befektetett tőkéje 1.303,255 korona 83 fillér, a megújítási tartalék-alap 40978 kor. 48 fillér, a Hevesmegyei Takarék- pénztár számlája 160,782 korona. Persze a mérleg nagy számhalmazából bajos kihámozni a villamos müvek tulajdon- képeni jövedelmezőségét. Ez igy alakult a múlt évben: Kamatokra kifizetett . . . Törlesztésre fordított . . . A közvilágítás értéke . , . A közvilágításra felhasznált anyag és munka. . . . Átmeneti kiadások . . . . Nyereség .......................... . 83 152 K 22 f. 7,127 „ 08 „ 41.400 „ - „ 6990 „ 13 „ 6994 „ 34 „ 1630 „ 50 „ Összesen 147,294 K 24 f. Vagyis a jövedelmezőség a befektetett 1.464,037 K 83 fillér tőkének 10'06°/o-t képezi;, tehát jó üzlet. Érdekesnek tartjuk még kiemelni, hogy Egerben a közvilágításra szolgáló lámpák száma 18-al gyarapodott az 1913. évben és így most 738 izzó lámpa és 28 ívlámpa van a város utcáin. Minthogy azonban az ívlámpák fenntartása sokba kerül (egy-egy ívlámpa szénszükséglete 70 koronába évenkint) és még sincs olyan fénye, mint az ugyanannyi áramot fogyasztó izzólámpának, a villamos telep igazgatósága az ivlámpákat fölcserélni szándékozik izzólámpákkal. A városi jéggyár, bár szoros kapcsolatban van a villamos teleppel, mégis külön intézménye a városnak. A jéggyár berendezése 109798 kor. 78 fillér értéket képvisel. Üzemköltsége a műit évben 5011 kor. 70 fillér volt és a jégtermelés 14519 korouát jövedelmezett (rt) Március 15. A nagyidők márciusának emlékét az idén jóval nagyobb számú közönség ünnepelte, mint máskor, Dobó városának ősi falai között. Eger lobogó-díszbe öltözött főutcáján már kora délután ezerével hullámzott fel-alá, az ünneplő közönség. Vasárnap volt, tehát a műhelyek népe és a mezei munkával elfoglalt földműves polgárság is ráért a mindennapi kenyérért vívott nehéz életküzdelmei között, — a múltak emlékéért lelkesedni. A lélekemelő, hazafias ünnep, szokás szerint, délután 4 órakor kezdődött. Az ekkorra már több ezer főre gyarapodott közönség a Liceum előtti Eszterházy-téren ünnepi menetté alakult és zászlók alatt, zeneszóval vonult a Káptalan és Dobó-utcákon át a Kossuth Laios térre, ahol a város közháza előtt, az erkély alatt várakozó, talán még a menetben résztvevőknél is nagyobb számú közönséggel egyesült. A nagyidők emlékére szánt ünnepi pro- grammot a Cifranegyedi Népénekkar nyitotta meg a Himnusz éneklésével, majd Nádaskay István joghallgató a „Talpra magyar“-t szavalta erőteljes szónoki hévvel, mire a Népénekkar nótába foglalva adta elő a „Talpra magyart !“-t, Petőfinek ezt az örökbecsű, halhatatlan költeményét. Ezután Nemecsek Aurél, a Jogakadémiai Kör elnöke, hazafias szellemű ünnepi beszédet mondott, amelynek hangulatosabb részei nagy hatást keltettek. Még egy szép szavalatot hallottunk ezután. Borvan István joghallgató Bartók Lajosnak „A mariseli cigányok“ cimű hatásos költeményét szavalta, mely után a Népénekkar Lányi Ernőnek közismert. Kossuth- nótájával zárta be az ünnepséget. A közönség a Kossuth térről, az Érsek- és Szentjános utcákon át, a Széchenyi utcára vonult és a Kaszinó homlokzata előtt foglalt állást, ahol az ünnepi menetet kisérő egri népzenekar a Szózatot játszotta el, majd Marssó Lőrinc joghallgató szavalatát (Verje meg az Isten, Ábrányi Emiltől) és Kálnoky Viktor dr. erős politikai színezetű beszédét meghallgatva, lassan-lassan hazaszéledt. Esfe 8 órakor a Kaszinó dísztermében társas vacsora volt, amelyen 150-en vettek részt. Az ünnepi pohárköszöntőt /4//o7ű^ Dávid dr. mondotta, kívüle szép és hazafias szellemű pohárköszöntőket mondottak még: Fejes István 48-as honvéd, Ury József dr. a Hevesmegyei 1848/49-es honvédegylet elnöke (aki az ifjúságra, mint a haza reményeire ürítette poharát), Szöllösy Alfréd joghallgató (aki a jogakadémiai ifjúság nevében a 48-as honvédeket éltette), Csutorás László dr. és Maczky Valér dr. A pohárköszöntők között az Egri Dalkör gyönyörű énekszámokkal emelte a szép hazafias ünnepség hangulatát. Március 15-nek emlékére városunk két iparoskörében is társasvacsora volt. A Keresztény Iparoskörben Eichbrun József, Dallos Iván dr., Kállay Miklós, Szilágyi József és Kalmár Gáspár mondottak emelkedett szellemű pohárköszöntőket, mig közben-közben a Polgári Dalkör énekelt. Az Egri Iparoskörben Pollák Dávid, Kripka Géza, Heimler Ede dr., Militzer Gyula és Fischer Manó mondottak hazafias beszédeket. Március 15-uek az emlékét az iskolákban is megünnepelték. Az eéri róm. kát. érseki tanítóképző intézet ifjúsága a következő műsorral ünnepelt: Himnusz. Az ifjúsági zenekar kísérete mellett, énekelték az intézet növendékei. Kossuth Lajos beszédét a haderő megajánlásáról elmondotta Szabó Antal III. é. n. Lányi Ernő „Tavasz elmúlt“ cimű műdalát elénekelte az ifjúsági énekkar. Farkas Imre „A vén cigány“ című melodrámáját szépan szavalta Ujlaky Dezső IV. é. n. kisérte az ifjúsági zenekar meglepő ügyességgel. Azután Vencell Ede t. kanonok intézett
