Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-11 / 20. szám
1914. március 11. EGER. (20. sz.) 3 A Szvorényi-uti vám. A közgyűlés első tárgya a Szvoréuyi-uti vámház környékének rendezése volt. Evek óta húzódó tengeri kígyója ez a városnak, mely, mint minden tengeri kígyó, vógre-valahára mégis csak belepusztul a sajái hosszúságába. Azt már elhatározta a képviselőtestület, hogy a vámház megmarad a régi helyén, most elrendelte a vámház környékének rendezését. Az utat másfél méterrel, a hidat egy gyalogjáróval kiszélesítik. A munkálatokra árlejtést hirdetnek és a költségekre 885 koronát irányoztak elő. A sátor-város. Eger lassan-lassan sátor-várossá alakul át, mert közterein és főbb közlekedési vonalain gomba-módra szaporodnak a gyümölcs- és cukorka-árus sátorok. Sokan bosz- szankodnak érte, mert az ormótlan sátrak nélkülöznek minden esztétikát; mások ellenben a haladás jelét látják bennök, mert hát növelik a forgalmat és előmozdítják a — konkurrenciát. A kereskedők ugyan nem osztják ezt a nézetet és érthető okokból, zúgolódnak a folytonosan szaporodó cukorkás-bódék ellen, annál inkább is, mert ezek a sátrak mind egy vállalatnak a telepítményei; a magisztrátus azonban azt tartja, hogy a városnak jövedelmet hoznak a sátrak helyéért fizetett bérletek, tehát miért fájjon a feje az esztétikáért és a kereskedők érdekeiére? Legutóbb is Fekete Jánosnak a Szarvas-téren, Staud Józsefnének a Liceum sarkán és Urbauovics Gábornak a piacon biztosított ilyen elárusító helyet évi 25—25 K bérösszegért. A közgyűlés a két utóbbi bérletet jóváhagyta, azonban Fekete Jánosnak (Szabó Kálmán és Joó Imre kereskedők kérelmére) nem engedte meg a Szarvas-téren való árusítást, hanem más hely választására utasította. Itt említjük meg, hogy Yincze Mária gyümölcs- árus évi 100 korona köztér-bérletének leszállítását kérte, amit a képviselőtestület nem teljesített. Fizetési-ügyek. Molnár András városi dobosnak évi 360 korona fizetését havi 5—5 koronával emelte a közgyűlés, Tóth Ferenc városi írnokot pedig, évi 1800 koronával, a XI. fiz. osztály 1. fokozatába előléptette. 'Utcarendezés, építkezés, telek-eladás. A Verő- és Árnyéiiszala utcáknak a Baktai útig való kiépítését kérik az ottani lakosok. Az építés költségei 37,000 koronánál többe kerülnének. A közgyűlés bizottságot küldött a helyszínére annak megállapítása végett, hogy az utcák melyik részének kiépítése a legszükségesebb. Ugyanez a bizottság a Kisvölgy-utcai árok tüzetes megvizsgálásával is megbízatott, amely ároknak, Pócs Bertalan, a beburkolását kérte. A Szalapa'ton levő Névtelen-köznek kőtörmelékkel, sankkal és troszkával való feltöltését is elhatározta a közgyűlés. Az irgalmas nővéreknek pedig megengedte, hogy részükről a Malomutcában levő városi telkekre épített sertésólat a Felnémeti-uton levő telepükön állíthassák fel. Az igy felszabaduló telek értékesítésére nézve a városi tanács majd javaslatot tesz. Özv. Gebhardt Sándorné parcellázni óhajtja a város mellett levő telkét, azonban az utcának kihasítandó közterület megvásárolására és kiépítésére nézve még nem jutott megegyezésre a várossal. A közgyűlés most kimondotta, hogy ha a tulajdonos az utca telkét ingyen átengedi, úgy a város az utca kiépítésének költségeit magára vállalja. Az Angol-sszfalt részvénytársaság által teljesített utcaépítési munkálatok vállalati összegére vonatkozó kötelezvényt névszerinti szavazással elfogadták. Ugyancsak névszerinti szavazással elfogadták a siketnéma intézet céljaira átengedett 850 □-öl közterület ajándékozási szerződését is. A Kisvölgy-utcai telkek felett a szakadékos partoldal rendezése vált szükségessé. Minthogy ilyen szakadékos partoldal több is van a városban, amelyeket egyes lakosok aláásással és egyéb rongálással veszélyessé tesznek másokra, a közgyűlés bizottságot küldött ki, azzal az utasítással, hogy a visszaélések meggátlására szabályrendelettervezetet dolgozzon ki. Ezután névszerinti szavazással Bodnár Jánosnak a Deák Ferenc- utcában 16, Tepliczky Bélának az Almagyar- utcában 18 □-öl közterületet örökáron átengedett a közgyűlés, majd kimondotta, hogy a Szalapart-utcában 261 □•öl közterületet (ölen- kint 10 K kikiáltási árban) árverésre bocsát, Szerencsi András és társainak pedig megengedte, hogy a nagykőporosi űt mellett a saját költségükön közkutat építhessenek. A városi nyugdijszabályrendelet. IDvesvármegye törvényhatósági bizottsága a városi nyugdíj- szabályrendeletet jóváhagyta. Ennélfogva a közgyűlés azt kihirdetettnek tekintve, elrendelte a szabályrendeletnek kinyomatását. Kiküldetések. A III. oszt. kereseti adó tárgyalásához Károly János és Weinberger Zsigmond városi képviselőket bizalmi férfiakul küldött ék ki; a Káuitz-család által egy-egy szegénysorsu keresztény és zsidó család segítésére tett 5000 koronás alapítvány idei kamatainak kiosztásához pedig Baboosay Sándor, Kösztler József dr., Setét Sándor dr. és Fischer Lajos városi képviselőket küldöttek ki. A közegészségügyi szolgálat rendezése, A városi tiszti orvosok szolgálati teendőire vonatkozó szabályrendelet-tervezetet a vármegye vissza- küldötte és azt kívánja, hogy a szegények részére ingyen rendelés ne csupán hétköznapokon, hanem vasár- és ünnepnapokon is tartassék; azután a naponkinti hivatalos óra megtartására csupáu az ügyvezető főorvos köteleztessék, végül, hogy a városi alkalmazottaknak (rendőrök, hajdúk, szolgák) ingyenes gyógykezelésére vonatkozó rendelkezés hagyassák ki a szabályrendeletből. A közgyűlés a két eiső kívánságot teljesítette, az utolsót nem. Apróbb ügyek. A betegsége miatt 6 hétre szabadságolt Kiss Alajos iparostanonc-iskolai rajztanító helyettesítési költségeire 150 koronát szavazott meg a közgyűlés; a piaci árasok kérelmére az elővásárlási tilalmat nem helyezte hatályon kivül a képviselőtestület, hanem utasította a rendőrkapitányt, hogy a szabályrendelet hatását behatóan tanulmányozza és tapasztalatairól 4 hónap múlva tegyen jelentést. A makiári negyed puszi^gazdaságában, állítólagosán a kanász által jogtalanul eladott széna ügyében a vizsgálat kiterjesztését rendelte el a közgyűlés. A közterületeken levő ingyen padokra nézve a vállalkozó Tancsa Lajossal újabb tárgyalásra utasíttatott, a tanács. A 7—15 éves elhagyott gyermekek eondozási költségeire államsegélyt kér a közgyűlés és végűi a vadászati jognak bérbeadására nézve véleményt kér a földmívelésügyi szakosztálytól. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, március hó 9-én, délelőtt Vall órakor tartotta rendes havi ülését a vármegye székházának kistermében. A közgyűlésen Majzik Viktor alispán elnökölt, aki az ülést megnyitva, bejelentette, hogy vármegyénk főispánjának, Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsosnak egészségi állapota állandóan javulóban van, azonban hivatalos működését még mindig nem kezdheti meg. Ezután a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdetét vette a napirend. A közadók befizetése rendben folyt. A népoktatási intézetekben is akadály nélkül végezték a nép- mívelő munkát. A mezőgazdaságban a tavaszi munkálatok megkezdődtek és tekintettel a cserebogárnak, a hernyóknak és egyéb kártékony rovaroknak az idén várható nagymérvű elszaporodására, az alispán szigorú körrendeletben utasította a járási és községi hatóságokat, hogy március hó folyamán feltétlenül hajtsák végre azokat a védekező munkálatokat, amelyek a termést-pusztító férgek és rovarok kiirtására irányulnak. A szerbtövis és aranka irtása iránt is intézkedett az alispán. A közegészségügyi állapot megyeszerte kielégítő; az állategészségügy is örvendetesen javul, mert a szarvas- marhák között föllépett száj- és körömfájás már csupán az egri járás egyik-másik községében mutatkozik szórványosan. A Jövő havi ülés. A jövő havi ülés határidejét ezúttal április 6.-ára tűzte ki a közigazgatási bizottság, mert a szokásos második hétfőre, husvét hétfője, tehát ünnep esik. A gyöngyösi közkórház bajai. A gyöngyösi közkórháznak sokasodnak a bajai. Nagy az adóssága, amelyből csak 10,000 korona irható a hűtlen kezelés rovására; a többi mind a régibb, és a kórház hirtelen naggyá fejlesztésének jegyében, minden reális alap nélkül, drága kölcsönökből eszközölt építkezésekből szakadt a kórház anyagi ügyeit intéző bizottság nyakába. Hogy szabadulhasson nyomasztó terheitől, 100,000 korona kamatmentes államkölcsöut kért a kórházbizittság a belügymiuisztertől, aki azonban ezt a kölcsönt megtagadta. A köz- igazgatási bizottsághoz intézett leiratában kijelenti a belügyminiszter, hogy ezt a 100,000 koronás államkölcsöut nem csak azért tagadta meg, mert nem áll kellő alap a rendelkezésére, hanem azért is, mert a kórház gazdasági kezelésének megvizsgálására kiküldött szakközegek jelentése szerint „a kiderített sikkasztások, rendetlenségek és hanyagságok mind amellett tanúskodnak, hogy a kórház gazdasági ügyeit vezető kórház-kezelőbizottság egyáltalában nem, vagy nem kellő szorgalommal és körültekintéssel teljesítette a feladatát képező ellenőrzést. Ezt bizonyítja az évek óta feltorlódott és most már 100,000 koronára felszaporodott adósság is, mert ha a kórházi bizottság feladatának magaslatán áll, az adósságoknak lehetetlen lett volna ily nagy összegre felszaporodnia és vagy nem bocsátkozott volna fedezetnélküli építkezésekbe, vagy ha az építkezés szükséges volt, gondoskodott volna fedezetről.“ Egyébként azt ajánlja a belügyminiszter, bogy a kórház kezelését vegye át Hevesvármegye közönsége és a jobb sorsra érdemes emberbaráti intézmény, törvényhatósági jelleggel folytassa működését. A közigazgatási bizottság Török Kálmán, Keg- levich Gyula gróf, Turtsányi Gyula dr., kir. tanácsos és Majzik Viktor alispán hozzászólása után elvben tudomásul vette a belügyminiszter leiratát, amelyet véleményezés végett kiad a gyöngyösi kórházi bizottságnak és egyben megbízta az alispánt, bogy a közkórház átvételének ügyét, kellő előkészítés után, terjessze a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. A kivándorlás. Február hó folyamán 285-en, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 310-en kértek útlevelet Amerikába, kik közül 252-nek teljesítették is a kérelmét. A legtöbb kivándorló (117) a pétervásárai és (90) az egri járások községeiből való. Megnyugtató jelenség, hogy a kivándorlási láz nem terjed, hanem megmarad azokon a területeken, ahol eddig is divatban volt a kivándorlás. Fegyelmi ügyek. A belügyminiszter leiratára Popputh Albert kápolnai anyakönyvvezető és Budó János nagybátonyi anyakönyvvezető helyettes ellen anyakönyvi mulasztások miatt, Kovács Gusztáv hevesi községi törvénybiró ellen pedig azért, mert a böntetőtörvénykönyv- vel jött összeütközésbe, a közigazgatási bizottság a fegyelmi eljárást elrendelte. A közutak köréből. Az alispán az eger-dab- reeeni törvényhatósági ut mentén, az ut árkán túl, 6559 □-öl fölöslegessé vált területnek, holdaokint 10 koronájával való bérbeadását javasolta, egyrészt azért, mert ezeknek a területeknek parlagon hevertetése valóságos bűn a nemzet gazdasági viszonyai ellen, másrészt azért, mert ezeket a területeket értékesíteni alig lehet, amennyiben a közvetetlenül szomszédos földbirtokosok, Török Alajos és Weisz Gáspár, olyan nevetségesen csekély árajánlatot tettek a megvásárlásra, hogy ennyiért eladni a földterületet igazán nem lehet. A közigazgatási bizottság a bérletet engedélyezte. Ezután az eger-debreceni törvényhatósági utón levő ártéri hidak padlózatának helyreállítása érdekében kötött szerződést mutatta be az alispán, amit a közigazgatási bizottság szintén elfogadott. Itt jegyezzük meg, hogy a kereskedelemügyi miniszter a füzesabony-eger-tornaaljai utón az árvíz okozta károk helyreállítására előirányzott munkálatokat 26,436 kpr. 67 fillér erejéig engedélyezte. A munkálatok megkezdésére 15,000 koronát utalványozott is a miniszter, azt azonban kikötötte, hogy az úttestnek szarvaskői részletét külön kezeljék a helyreállítási munkálatoknál, mert ezt az útszakaszt az eger-putnoki vasút társaságnak szabálytalan építkezései miatt rongálta meg ennyire az ár és igy a költségeket is a vasúttársaságnak kell viselnie. A jó lap folytonos apostola a jónak, az erkölcstelen újság pedig állandó terjesztője a gonoszságnak. 1 j
