Eger - hetente kétszer, 1913

1913-06-25 / 51. szám

1913. junius 25. EGER. (51. sz.) 3 billegtetek a zongorán, vagy pláne cimbalmon holmi bostont, keringőt. operett- vagy opera- ; részletet, mely aztán Thomas Ambros hason- I lata szerint olyan, mintha egy szobornak az orra hegyét tömők le, s azzal akarnék bemu­tatni a szobor szépségét. . .“ Hát hiszen sok a keserű igazság ezekben a sorokban, azonban vannak ám egyéb okok és igazságok is, amelyek a zenei életnek Eger­ben, — hogy is mondjuk csak ? — a pangá­sát előidézik. Ilyenek például a lelkiismeretlen impresz- száriók, akik hányszor, de hányszor becsapták már a mi jó, becsületes, hiszékeny közönségün­ket. Elsőrangú művészek felléptét hirdették öles plakátokon és előlegezett hírlapi dicsériá- dákban és — liferáltak kimustrált kardalosnő- ket, rekedt tenoristákat és szerződés nélküli orfeum-muzsikusokat. Azután az a bizonyos „nagy dob és nagy reklám“ is sokban oka a megcsappant biza­lomnak és érdeklődésnek. Hányszor és hány­szor távozott csalódottan a hangverseny-terem­ből a különben áldozatkész közönség, amikor a zsúfolásig megtöltött padsorok előtt „nem közönségesének hirdetett művészi élvezetek helyett tingli-tangli zengerájok morzsáival kel­lett megelégednie. Mert nem voltak ám mindig és állandóan üresek nálunk sem a hangversenyek termei, amint azt a felhivás egyoldalú beállításából könnyen sejthetik a beavatatlanok. Reményi Ede, Káldi, Szlavianszky, Perosi, Geyer Stefi, Márkusné Soyer Ilonka, a Szimfonikusok és mások, sőt nem egyszer a koszorús Egri Dal­kör is zsúfolt padsorok előtt aratták az elis­merés legteljesebb babérait. A tanulság és következmény, ezeket is egybevetve a felhívásban felsoroltakkal, csak az lehet: örömmel kell üdvözölni Egerben a Zenepártoló Egyesület megalakulását, mert ez nem csupán a zenének teremti meg a megér­demelt megbecsülést, hanem a közönséget is megóvja majd a — becsapásoktól. —szky. Tanítógyülés. Az Eger Főegyházmegyei R. K. Tanító- egyesület egri köre tegnap (23-án) tartotta ren­des évi közgyűlését Timon Zsigmond kér. ales- peres, felnémeti plébános elnöklete mellett. Gyűlés előtt Yeni Sancte és szentmise volt, mely után az elnök eszmékben gazdag beszéd­del nyitotta meg a gyűlést. A nevelés főbb irány­mes ágy mellé, s László fölfrissülve, boldog izgatottsággal tárta karjait a legdrágább, leg­gyönyörűbb lény felé. Szemei újra régi sugárban ragyogtak; s Margit szivén hirtelen egy édességes gondolat suhanta át: Hátha tévedett az orvos, — hi­szen ő sem tudhat mindent — s László újra egészséges lesz és elfeledve a sötét múltat, mint egy gonosz, rút álmot,— új, boldog, ragyogó életet kezdhetnek; hosszú, rózsás útra lépnek, melyen nem lesz bűu, rútság, aljasság, csak mosolygó, tiszta öröm, zavartalan, édes boldogság! E gyönyörrel teljes gondolatok sugározva tükröződtek vissza kipirult orcáin, s gyöngéd, édes szeretettel simult a kitárt karok közé. Néhány pillanatig fönséges csönd borult a fényesen berendezett szobára; két szív egy­másra találva, elszakíthatatlan hűséggel dobo­gott egymáson, aztán újból fölhangzott a kérő esdeklés, de már nem kétségbeesett, szilaj ver­gődéssel, — a reszkető szavakat áthutotta a bizó, erős reménység vigasztaló érzése: Margit, édes szerelmem, mondjad ismét, hogy megbocsátasz nekem mindent, . . . hisz oly sokat vétettem ellened! elveiről szólott, különösen hangsúlyozván, hogy nem elég az, ha az iskola a gyermek lelkét tudással akarja megtölteni, hanem erkölcsi ér­zületének ápolására és fejlesztésére is törekednie kell. Az erkölcsi alap nélkül való tudás ugyanis káros az egyénre és romboló a társadalomra s államokra egyaránt. Mély részvéttel emlé­kezett meg a tanítóegyesület volt védőjének Samassa József dr. bíbornok-érseknek az elhuny- táról, majd benső örömét fejezte ki affoiött, hogy a Gondviselés Szmrecsányi Lajosban oly férfiút ültetett az egri érseki trónra, akinek közismert fenkölt szelleme, képességei és nemes gondolkodása nagy elődjének méltó utódjává emelik őt és akire, mint az egyesület uj vé­dőjére, hódoló tisztelettel és bizodalommal te­kint annak minden tagja. Az elnöki bejelentések során felolvasták Venozell Ede t. kanonok és egyházmegyei tan- felügyelő iratát, melyben Mentusz József egri tanítónak a múlt évi gyűlésen felolvasott: A tekintélytisztelet nevelése című értekezéséért, Kelemen Lajosnak az értekezéshez való szak­szerű hozzászólásáért s igy mindkettőjüknek a gyűlés színvonalának emeléséért, — Párvy Antal prépost-kauonoknak pedig azon tényeért, hogy őket munkásságukért anyagi jutalomban részesítette: köszönetét és elismerését nyil­vánította. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének fel­olvasása után Révász Róbert könyv- és pénztáros terjeszt ette be évi jelentését, akinek azután a Kör érdekében hosszú időn át kifejtett szorgalmas munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönetét mon­dott a közgyűlés. Azután új tisztviselőit választotta meg a Kör, melynek eredményeként jegyzők lettek Bajnok János egri és Borosa Endre felnémet), — könyv- és pénztáros pedig Mentusz József egri tanítók. A tárgysorozat következő pontjaként Men­tusz József olvasta fel Fekecs Sándor egri ta­nítónak A részvét érzelem ápolása c. értekezését. A közgyűlés élénk figyelemmel hallgatta a ma­gas színvonalon álló, gondolatokban gazdag tanulmányt, melyért az elnök, majd Kelemen Lajos hozzászólása után a közgyűlés az .írónak teljes elismerést és köszönetét mondott. Igen kellemesen hatott és a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul az elnöknek azt a bejelentését, hogy Párvy Antal az érte­kezés Íróját (a Hevesmegyei Tanügyben is megjelent) elismerése mellett 200 korona juta­Könyörögve tekintett szép szemeibe, és Margit, szivéhez szorítva a két elerőtlenedett, remegő kezet, megindultan rebegé. — Szivem-lelkem mélyéből feledek, meg­bocsátok mindent-mindent! . . . A haldokló, mintha csak a feloldó szava­kat várta volna, lelke mintha valami nagy- nagy tehertől szabadult volna meg, valami mondhatatlan súlytól, mely eddig nem hagyta volna szállni, repülni az örökkévalóság felé: most könnyen, hálásan sóhajtott föl, ajkai még egy utolsó, forró csókot nyomtak az édes, drága kis kezekre. S aztán... egyetlen jajszó, egyetlen hang nélkül megszűnt verni ez a szegény, megtévelyedett szív, mely olyan mesz- sze, — olyan nagyon messze tévedett le az igaz útról. Margit mélyen megrendülve, szivében mond­hatatlan nagy sajgó fájdalmat érezve, rogyott térdeire s édes hamvas arcát fehér kezeibe rejtve halk, lelke mélyéből szakadt imával kisérte a messze útra röppenő lelket . . . „és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőnek!“. . . Vége. lomban részesítette. Kelemen Lajos indítványára Párvy Antal prépost-kanonoknak, — mint aki ez újabb tényével ismét tanújelét adta annak, hogy nemcsak meleg szeretettel viseltetik a kát. tanítóság és iskolaügy iránt, hanem azt bőkezűen támogatja is, — érdemeit jegyzőköny­vében megörökíti s neki hálás köszönetét és elismerését nyilvánítja. A jövő évre, az egri tanítótestület javas­latára, az állami és püspöki tanítási terv összhangba hozása c. tételt fogadta el a közgyűlés és ki­dolgozásával Rovó Lajost bízta meg. Az elnök zárószavaival a gyűlés véget ért, mely után a felszínre került gondolatok, eszmék tárgyalása a fehér asztal mellett a Koronában folyt tovább, ahol mint Párvy Antal vendégei vet­tek részt a Kör tagjai s ahol, természetesen, felköszöntőkben sem volt hiány. Kelemen Lajos az egri érsekre, a főegyházmegye első tanító­jára, — mint aki a tanítósághoz intézett egyik leiratában igen kedvesen vallotta magáénak ezt a címet, — mondott előkelő hangú beszédet. Róvó Lajos Párvy Antal házigazdára és Timon Zsigmondra, a Kör aleluökére, mig Timon Zsig­mond a tanítói Kör tagjaira emelt poharat. A Kör tagjai egy tanulságosau és kelle­mesen eltöltött nap kedves emlékével osz­lottak szét. (gi.) HÍREK. Eger, 1913. juuius 24-én. Tájékoztató. Junius 25. Alapvizsgálatok a jogakadémián. „ 26. Befejező szóbeli képesítő a tanítónőképzőben. „ 27., 28. G akorlati tanképesítő a tanítónőképzőben. „ 29. Péter és Pál. (TaDév-záró ünnepségek.) Julius 1. A hatvant főszolgabíró tárgyalási napja Horton. „ 1., 2. Eispapok fölvétele. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 7. A közigazgatási bizottság ülése. .. 7., 8. Országos vásár Egerben. „ 8. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 11. A tiszafüredi főszolg tárgy, napja Tiszanánán. „ 13, 14. Országos vásár Hevesen. „ 15. Az egri főszolgab. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamérán. Kinevezés. A király Isaák Gyula egri tör­vényszéki jegyzőt a pétervásárai járásbíróság­hoz albíróvá nevezte ki. A felsőbb leányiskola záróünnepsége, miut minden más évben, most is igen előkelő kö­zönséget gyűjtött össze az angolkisasszonyok intézetének dísztermében. Különös fényt köl­csönzött az évzáró ünnepnek Szmrecsányi Lajos érsek megjelenése. Főpásztorunk, a távozó nö­vendékek nevében búcsúzó Nagy Mária beszé­dére válaszolva, arra intette őket, hogy ne csak az itt szerzett ismereteket tartsák meg emlé- kökben, hanem véssék leikökbe az erkölcsi életelveket is, amelyeket ez intézetben szün­telen hallottak és kövessék is, mert evvel fe­jezik ki a nevelőintézet iránti hálájukat és tiszteletüket. Azután főpásztorunk kiosztotta az iskola jelesebb tanulói között a jutalmakat. Uj doktor. Nagy Nándor végzett egri jog­hallgatót szombaton avatták a jogtudományok doktorává a kolozsvári egyetemen. Papszentelés. Szmrecsányi Lajos érsek a mai napon kezdette meg a szombati papszen­telést megelőző szertartásokat és a kisebb papi rendek feladását. Június 24-én a hajkoronát és kisebb rendeket felvették: Hetényi Gyula egri pályavégzett papnövendék és Reinholcz Ulrich, Raab Of hmar, Polieh Lipót, Krausz Bernát, Bende Szaniszló, Kopilovics Ivó Szent- Ferencrendi szerzetes növendékek, összesen 7-en. Június 25-én aLzerpapokká lesznek: Bury Alajos, Csintalan József, Diszkó József, Gulyás Béla, Hetényi Gyula, Kiss Imre, Králik József, Pásztor István, Szentgyörgyi József egri pálya­végzett növendékek és Reinholcz Ulrich, Raab

Next

/
Oldalképek
Tartalom