Eger - hetente kétszer, 1913

1913-06-25 / 51. szám

4 EGER. (51. sz.) 1913. junius 25. Othmár, Polich Lipót, Krausz Bernát, Bende Szaniszló, Kopilovics Ivó Szent-Ferenczrendi szerzetesek, összesen 15-en. Június 26-án szer­papokká lesznek: az előbb irt egri növendékek és Mayer Marcell. Kiglits Irén, Muha Ignác és Temunovich Amand Szent-Ferencrendi szerzete­sek összesen 13. Jún. 27-én papokká szenteltet­nek : Bury Alajos, Csintalan József, Diszkó Jó­zsef, Gulyás Béla, Hetényi Gyula. Kiss Imre, Králik József, László Zoltán egyházmegyei szerpapok és Leszják Lajos, Kiglits Irén, Mayer Marcell, Temunovich Amand Szent-Ferencrendi szerpapok összesen 12. Tornavizsgálat. A ciszt. r. kát. főgimná­ziumának alsóbb (I—IV.) osztályos tanulói, va­sárnap délután, előkelő és szépszámú közönség előtt mutatták be a testgyakorlásban való ügyességüket. A vizsgálat az I.—II. osztályosok tagszabadgyakorlataival kezdődött s ugyanazoknak svéd-szergyakorlatával folytatódott. A meglehetős nehéz összetételű gyakorlatokat szép fegyel­mezettséggel, lelkes igyekezettel végezte vagy 100 apró tornász. Meg is tapsolták őket érette éppen úgy, mint a III.—IV. osztályt a bemu­tatott nehéz botgyakorlatokért, melyeknek — a tanulók korát szinte meghaladó — szabatos­sága általános tetszést keltett. Igen szépek voltak a mintacsapat korlát-gyakorlatai, valamint nem csekély eredményű a magasugrás-verseny. A futóverseny után egy pár ügyes játékot mu­tattak be a tanulók nagy elevenséggel, derült hangulatot keltve a közönség soraiban. Azután Csekó Gábor prépost-kanonok az apró tornászok­nak kiosztotta az érmeket. A korlát gyakorlatok­ból : Csurgay József IV., Váradi János IV. és Zajácz Gyula III. oszt. tanulók nyertek dijat. A magasugrásból minden osztályban 3—3 érem volt s az első dijat nyerték : Boskó Jenő (I. o.), Pillér Kálmán (II. o.), Ungár Sándor (III.) és Kkindl Béla (IV. o. t.). A síkfutásban 2—2 érem­ből az elsőt nyerték: Gajzágó István (I.), Ze- lenák Pál (II.), Zajácz Gyula (III.) és Szedlák Gábor (IV. o.) tanulók. A torna vizsgál at szép sikere egyúttal méltó eredménye volt Simcsó József tornatanár fáradozásának és szakszerű vezetésének. Gyászhír. Az egri egyházmegyének kettős gyásza van. A napokban hunyt el Melkó György markazi lelkész 48 éves korában, ma pedig a nyirábrányi lelkész haláláról vesszük a szomorú hirt. Reisinger Alajos, Nyirábránynak korán el­hunyt lelkipásztora, mindössze 40 éves volt. Az ö. v. f. n.! Főgimnáziumunk tanulmányi kirándulása. A főgimnázium szokásos nagy tanulmányi kirán­dulása junius 30-tól julius 7-ig tart. Célja: Erdély néprajzi, szépművészeti, történelmi, ipari nevezetességeinek, tájképi szépségeinek, kul­turális központjainak és fürdőinek megtekin­tése. A kirándulást Kovács Pius dr. és Perényi Kandid tanárok készítették elő. Rajtok kívül még hat kisérő tanár vesz részt 40 tanulóval. A kiránduló társaság juu. 30-án reggel 6 óra 24 perckor indul Egerből s még az nap délután Aradra ér, ahol a város történelmi neveze­tességeit (Szabadságharci ereklyék múzeuma, vesztőhely, vár, Kossuth- és Szabadságszobor) nézik meg. Másnap Vajdahunyad lovagvára s a kincstári vasművek szerepelnek a program- mon. A harmadik napot Brassóban tölti a tár­saság, délelőtt a város ipartelepeit, építészeti és történeti emlékeit tekintik meg; délután a Czenk tetőre rándulnak. A negyedik nap Tus­nádi iirdőé, ahonnan a Szent Anna-tóhoz rándul­nak ki. Az ötödik nap a Küküllő és Maros gyönyörű völgye mentén Nagyenyedre mennek ; a hatodik nap pedig a marosujvári sóbányákat, Magyarország legnagyobb sótelepét, nézik meg. Még ugyanezen a napon érnek Kolozsvárra. , A következő nap egy részét is Kolozsvár ne­vezetességeinek megtekintése tölti ki; délután azonban már Nagyváradra mennek. A szorosan vett erdélyi tanulmány-út ezzel végződik is és a kiránduló társaság julius 7-én délután 1 óra 2 perckor érkezik vissza Egerbe. A Kér. Iparoskor nyári mulatsága igen jól sikerült vasárnap este a Koronában s a nagy közönség sokat tapsolt a hangverseny számainak. A Polgári Dalkör négy számmal szerepelt a tőle megszokott finom kidolgozásban és nagy sza­batossággal. Igen tetszettek a magyar dalok, amelyeket Tar Mihály énekelt nagyon szépen. Urban József és Herczeg Kálmán egy-egy vig monológot adtak elő sok derültséget keltve. A hangverseny után tánc következett s 30-nál több pár táncolta a négyest. — Örömmel je­gyezzük föl, hogy társadalmunk előkelőségei közűi többen jelentek meg az érdemes egyesü­let mulatságán. A feministák Mezőkövesden. A feministák Budapesten ülésező kongresszusának 120—140 résztvevője vasárnap, 22-én, a Magas Tátrába rándult. Útközben kiszálltak Mezőkövesden s két és fél órát töltöttek ebben a tarka, nép­rajzi és népművészeti szempontból érdekes ma­gyar községben. Mezőkövesden országos vásár is volt, ami szintén sok érdekes látnivalót nyújtott az amerikai, angol, hollandi, francia, német és olasz feministáknak. A legelső meg­lepetés a kápolna előtt levő téren érte őket, ahol a templomból kivonuló színes leány- és legénysereg táncát nézték végig; azután az elemi iskolában elhelyezett kis múzeumot te­kintették meg. Együtt volt itt mindaz, amit a matyó népművészet csak produkálni tud. Kár, hogy a helyiség szűk és sötét volta nem engedte meg, hogy a kiállított munkák teljesen érvényesüljenek. A matyó árusnők szép vásárt is csináltak a szemrevalóbb himzésekből. A község meg is vendégelte a feministákat s itt ismét speciális mezőkövesdi süteményekkel, húsos tésztákkal stb. kedveskedtek a vendégek­nek. Az iskola előtti térségen a mezőkövesdi földmíves dalárda adott elő pár énekszámot, majd ismét tánc következett, amely után a feministák hálálkodva vettek búcsút a matyók­tól. Az érdekes kirándulás MiskolczrÓl, a kör­nyékről és Egerből is sokakat Mezőkövesdre vonzott. Az országos vásár is nagyon látogatott volt. Emiatt a népünnepnek igen sok „bel­földi“ szemlélője is volt. Ha ügyesebb a ren­dezés, bizony egész szépségében érvényesül­hetett volna a matyók sajátos tánca, éneke, népművészete stb.; igy azonban, amikor ember- emberhátán tolongott, nem volt a kép sem át­tekinthető, sem zavartalan. Annyit azonban örömmel jegyzőnk föl, hogy matyóink minden tekintetben „kitettek magukért“ s ami csillogás, tarkaság csak elképzelhető, az mind az utcára került s a szó szoros érteimében büszke ön­érzettel „bámultatták meg magukat.“ A Kát. Legényegylet nyári mulatsága. Az Egri Kát. Legényegylet julius hó 13-án, saját kert-helyiségében zártkörű nyári táncestélyt rendez. Beléptidíj: személyenkint 1 korona. Kezdete: este 8 órakor. A mulatságot kedve­zőtlen idő esetén is megtartják. Iskolai beiratkozások. A helybeli főgimná­ziumban a jövő tanévre szóló előzetes beirat­kozások junius hó 30-án s julius 1-jén és 2-án, délelőtt 9 órától 12-ig, az igazgatói hivatalban lesznek, még pedig junius hó 30-án csak a hely­ben iskolázott II—VIII. osztályiak részére; az I. osztályba való felvételre julius hó 1-jén csak helybeli kát. tanulók jelentkezhetnek, 2-án pedig vidékiek is. A beiratkozásnak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium rende­leté szerint személyesen, a szülő vagy a gyám kíséretében kell történnie. Bővebb felvilágosítást nyújt az intézet kapuján kifüggesztett hirdető tábla. Az igazgatóság. A posta pályázata. A m. kir. posta, távírda és távbeszélőnél gyakornokjelölti állásokra pályázatot hirdet a kereskedelemügyi miniszter. Pályázhatnak azok az ifjak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más tanintézetet sikeresen elvégeztek, 18. élet­évüket már betöltötték és magyar állampol­gárok. A felvételnél előnyben részesülnek azok, akik jogvégzettséggel bírnak. A sajátkezüleg írt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bi­zonyítványokkal felszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró,'vagy polgármester útján folyó évi julius hó 15-ig ahhoz képest, bogy a pályázók hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta-távirda igazgatósághoz nyújtsák be. Ezen kívül folyó évi julius hó 20-ig az illető pos’a- és távirda- igazgatóság vezetőjénél személyesen is jelent­kezni tartoznak oly célból, hogy gyakoruok- jelölti állásra való alkalmas voltukról már előzőleg meggyőződni lehessen. A felfogadott posta- és távírda gyakornokjelöltek fogadalmat tesznek, félhavi részletekben utólagosan esedé­kes évi 800 K sególydijat kapnak és állásukat az illetékes posta- és távirdaigazgatóság által megállapítandó napon és helyen elfoglalni tar­toznak. A jelöltek 1914. évi szeptember hó 1-én saját költségükön Budapestre, illetve Zábrábba fognak áthelyeztetni a posta- és távirdatiszfképző tanfolyam hallgatására. Sa- gélydijaik élvezetében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak. Azok akik" gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta és távirda tisztképző tan­folyam szabályszerű elvégzése és a posta- és távirdatiszti alapvizsga sikeres letétele után, posta- és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, a posta- és távirda kezelési személyzet illetmény-szabályzatában megállapított évi 1200 K. segélydijjal. A posta és távirda tiszti szak­vizsga sikeres letétele után pedig minősült- séget szereznek posta- és távirdatisztekké, illetve a jogvégzettséggel bírók megfelelő köz- igazgatási gyakorlat után posta- és távirda fogalmazókká való kinevezésre. Apró krónikák. A Tisza titka. Tiszafüredről jelentik, hogy a tiszai vasúidnál a kotró-hajó munkásai egy hullát fogtak ki a vízből, aki­ben Varga János 35 éves muukástársukra is­mertek. Hogy miként került a vízbe, nem tud­ják. Lehet, hogy véletlenül esett bele, de az sem lehetetlen, hogy öngyilkosságot követett el, avagy gyilkosság áldozata. — Szerény igényű betörök. Hatyanban Knau Gábor fűszer és vas­kereskedő üzletét a régi rabló romantikára emlékeztelő módon rabolták ki eddigelé még ismeretlen betörők. Az üzlet falát ugyanis ki- 1 ontották a folyosó felől és 15 korona értékű szivart, 9 korona 24 fillér készpénzt, egy kis szalámit és 10 darab számlát magukhoz véve, elmenekültek. — Betegség elöl a halálba. Ternai Miklós tiszafüredi szabadságolt csendőr-járásőr- mester felesége, férjének lovassági karabélyá­val sziveu lőtte magát és szörnyet balt. Hátra­hagyott levelében azt Írja, hogy gyógyíthatat­lan betegsége elöl menekült a halálba. Négy apró gyermeket hagyott árván maga után. — Tüzek Gyöngyösön. A múlt héten két lűzeset volt Gyöngyösön. A Menház-utcában Könyves Lajos háza égett le, a Jókai-utcában pedig aKorn- féle ház pusztult el. — A jókedvű fináncok. Hat­vanban két cukorgyári pénzügyőr, Nagy Sándor és Horkai Sándor vidám hangulatban mulatták át az éj-zakát és reggel felé betértek Angyal Sándor korcsmájába egy kis józanító — sziverő- sítőre. Itt azután addig józanodtak, mig össze­vesztek a korcsmárossal és a nála alkalmazás­ban levő húgával KlangTerézzel. Aszóváltásból verekedés lett és a jókedvű fináncok kardot rántva a korcsmárost és alkalmazottját meg­sebesítették. — Halálos esés. Kiskörén halálos szerencsétlenség történt. Süveges K. Miklós a szénás szekérről leesett és a helyszínén meg­halt. — A halál önkéntese. Átány községben egy Rózsa György nevű fiatal, 17 éves legény föl­akasztotta magát. Hogy miért? Nem tudják.— Kutbafult. Kömlőn egy 6 éves kis leány, Bakos Julis, a szülőinek lakásán levő kútba esett és beléfult. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Eger, 1913. A? érseki lieeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom