Eger - hetente kétszer, 1913
1913-03-19 / 23. szám
1913. március 19. EGER. (23. sz.) 3 Az áll. főreáliskola üunépségé egyik előző számunkban közölt programúi szerint, lelkes hangulatban folyt le szombaton délelőtt. Vigh Béla igazgat lendületes beszéd kíséretében osztotta ki a jutalmakat. Egy-egy darab 10 koronás aranyat nyertek: a „Talpra magyar“ legjobb elszavalá'áért Giütivald Sándor VIII. oszt. tan., Kossuth egyik beszédének legsikerültebb elmondásáért: Csillag Károly VIII. oszt. tan., a történelemből: Grosz Béla és Simon Ernő III., Szoó József IV., Vécsy László és Krausz Ernő VIII. osztályú tanulók. A Keresztény Szociális Egyesület tagjai vasárnap, március hó 16-án, délelőtt 10 órakor ünnepelték a márciusi események emlékét az egyesület Szekfű-utcai helyiségében. A lelkes hangulatban tartott ünnepséget a Cifranegyedi Népénekkar nyitotta meg a Himnusszal, majd Sós Ferenc egyleti tag a'„Talpra magyar !“-t szavalta szép sikerrel, mire a Cifranegyedi Népénekkor Sz. Nagy József szerzeményében a „Talpra Magyar“-t énekelte. Az ünnepi beszédet Mentusz József rk. tanító mondotta, míg Misik Sándor egyleti tag a „Csatadal“, Nagy László egyleti titkár az „Erős hit“ és Szeredi János egyleti tag „Magyarország az én hazám“ cimü költeményeket szavalták a hallgatóság nagy tetszésére. A minden izében szépen sikerült ünnepséget a Cifranegyedi Népénekkar Kossuth-nótája (Sir a Tisza, sir a Duna ; Lányitól) után Harkabusz László ügyvivő-elnök lelkes buzdító beszéde zárta be. HÍREK. Eger, 1913. március 18-án. Tájékoztató. Március 19., 26. Sorozás Egerben. (Járás.) „ 20. Nagycsütörtök. „ 21. Nagypéntek. „ 22. Nagyszombat. „ 23. Husvótvasárnap. „ 24. Húsvéthétfő. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. „ 25. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 27, 28, 29. Sorozás Egerben. (Város.) „ 31 és április 1, 2, 3. Sorozás Pótervásárán. Április 1, 2. Országos vásár Erdőtelken. „ 2. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 4, 5, 7, 8. Sorozás Hevesen. „ ' 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 9, 10. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. A főgimn. ifj. „Zenekor“ hangversenye. „ 12, 14, 15, 16, Í7. Sorozás Gyöngyösön. (Járás). „ 13, 14. Országos vásár Hevesen. Apr. IT. Közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi főszolg. tárgyalási napja Tarnamérán. Nagyheti ájtatossá^ok. A nagyhét szerdájánál tartunk, vagyis annál a napnál, amikor megkezdődik a nagyheti komor ünnepek sorozata. A katolikus egyház ősi szertartása szerint ezen a napon oltják el a tizenkét gyertyát, jelképéül annak, hogy Krisztust a tanítványai egyenkint elhagyták. Nagycsütörtökön elnémulnak a harangok s a szomorú kerepelő veszi át a harangok szerepét. Leszedik az oltár ékességeit, üresen marad a szentségtartó, és készen a sír, melybe temetik az Isten-embert. Szóval eljött az évfordulója az isteni nagy tragédiának, a megváltás szív- benyilaló szimbolikus ünnepségének, amely nagyszombaton, a föltámadás magasztos körmenetével ér véget. A nagyheti ájtatosságok sorrendje a főszékesegyházban egyébként a következő: Nagykedden 9 órakor délelőtt: szent mise, passió. Nagyszerdán 9 órakor délelőtt: szent mise, passió. Délután: l/24-kor lamentatio. Nagycsütörtökön 8 órakor szent mise, melyen Szmrecsányi Lajos érsek pontifikái; olajok szentelése, lábmosás, oltárok fosztása. Délután: 724-kor lamentatio. Nagypénteken délelőtt 9 órakor csonka mise, utána az Oltáriszentség elhelyezése a szent sírba; szent beszéd, melyet Kiszely Imre mond. Délután 3 órakor lamentatio, utána a szentsi- rok látogatása. Este órakor szentségbetétei. Nagyszombat reggel 6 órakor tűz, viz, húsvéti gyertya és keresztkút szentelése. 9 órakor szent mise. Délután Vs8 órakor ünnepélyes papi zsolozsma — utána feltámadási szertartás. Husvétvasárnap. Reggel V26'k01’ prédikáció, utána kismise és a húsvéti eledelek megáldása. 7 órakor nagymise, utána szent beszéd. 9 órakor ünnepélyes nagymisét mond főpásztorunk, a szent beszédet pedig Nagy János dr. tartja. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye, utána szent beszéd. Húsvéthétfő. Vs6-kor prédikáció, utána kismise. 7 órakor nagy mise, utána szent beszéd. 9 órakor ünnepélyes nagymise, utána sz-mt j beszéd. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. — Ugyancsak húsvéthétfőn a Szent Dónátról nevezett Ludányi-féle temetőben búcsú van. 10 órakor prédikáció, utána nagymise a kápolnában és körmenet Oltáriszentséggel. Délután 4 órakor litánia. A zirci apát pápai kitüntetése. A pápa Békefl Rémig dr.-t, a ciszterci rend zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságainak apátját, nagy kitüntetésben részesítette. Megadta neki az egyházjog szerint egyedül a püspököket megillető violaszinü zucchettót, (Pileo- lus, Soli-Deo.) A pápa ezzel a kivételes kitüntetéssel jutalmazni akarta azokat az érdemeket, amelyeket a zirci apát egy emberöltőn át mint egyetemi tanár és iró a tudomány és a katolicizmus terén szerzett s különös elismerését akarta kifejezni legújabb tényén, amely- lyel sikerült fölállítania a budapesti uj Szent Imre-főgimnáziumot. A püspöki jelvényt Szeghy Ernő dr. fossanűovai apát szombaton fogja a pápa megbízásából Békefi Remignek székhelyén, a zirci monostorban átnyújtani. Bokrétás világ. Szombattól kezdve hangosabbak Eger város utcái a szokottnál. Az egri járásbeli községek legényeit sorozzák. Nagycsütörtöktől kezdve azonban a sorozás szünetel, egészen március 26-áig, amikor azután újból folytatják és csaknem a hónap végén fejezik be, mert az egri járás után maga a város következik és március 27, 28, 29-én az egri legényeket sorozzák. A járásból összesen 1190, Eger városból 494 védkötelest hívtak be a sorozásra. A vármegye területén eddig Tiszafüreden tartották meg a sorozást (márc. 10—13) és a behívott 718 legény közül 202 lett alkalmas a fegyver viselésére. Vízvezeték a Sáncban. Eger városának egyik legrégibb negyede a Sánc. Valamikor — védelmi okok miatt — igen keresett hely, de újabban inkább csak szegényebb iparosok lakják, mert nehezen közelíthető meg. Nagy baja ennek a városrésznek az is, hogy magas fekvésénél fogva kevés a kútja, jó ivóvize pedig egyáltalán nincs. Ezen a hiányon akar most segíteni Csekó Gábor prépost-kanonok, aki annyira szivén hordja a város ivóvíz-ügyét. A Foglár-intézet szőlejében levő magas fekvésű forrás vizét levezetteti a Sánc lakóinak számára. A mintegy harmadfélszáz méter hosszú csővezetéken a Gárdonyi Géza-utcába A bejáratnál a pápai testőrgárda, az úgynevezett „schveici gárda“ szálas, széptermetű és pirospozsgás tagjai állanak őrt. Néhány száz lépcsőn felhiladva végre elértük a folyosót, amelyen a keresztülmenö Szent Atyát Iá hatjuk. Sokáig kellett itt, várni, mig egy hatalmas „pszt“ zúgott végig a tömegen. Óriási csend következett. Minden arc a várakozás sóvár pillantásával fordult a folyosó ajtaja felé, honnan a pápát vártuk. Egyszerre megjelenik. Öröm pírja ül mindenikünk arcára, amint jóságos arccal, a fenséges lelkinyugalmat magában rejtő Szent Atya elhalad rendben felállított soraink között, áldást hintve jobbjával. Az arca, mintha viaszból volna, oly halavány, csak a méltóságos homloka alatt tűzben égő csillagpár árulja el benne az életet. Ez égi tüneményhez hasonló, tetőtől-talpig fehér alak feledteti velünk egy pillanatra a napi események szürkeségét s eltelik lelkünk a Krisztus földi helytartójának szemléletével. Innen hosszú folyosókon haladtunk át a Sixtus! kápolnába, ahol a Szt. Atya éppen akkor misét hallgatott pápaságának 9-ik évfordulója alkalmiból. Megtekintettük azután a Vatikánhoz tartozó könyvtárat, képtárat, szobor-gyűjteményt és a vatikáni kertet. Rövid szemlét tartottunk a háromnapi ott tartózkodásunk alatt még a Lateráni, a Szent- háromságról elnevezett, „Ara coeliu (mennyei oltár), Czeczilla, Szent Lőrinc, Gesu (Jézus) és végre a Szt. Pál templomokon. Ez utóbbi, a Szent Pál bazilika, egy óriási pusztaságon egymagában áll. Bazilika stílben épült Szt. Pál sírja felett, kit egy Lucina nevű római hölgy temettetett ide saját birtokára. Az építési anyagot a templomhoz a világ minden tájairól szedték össze. így azt a 80 világos- szürke gránitoszlopot, mely a főhajó mennyezetét tartja, Svájcnak hóborította hegyeiből faragták, míg a tetőzet, fenyőgerendái valamikor Norvégia ködös bércein zöldültek. Mehmed Ali négy 50' hosszú sárgásan-áttetsző alabastrom oszlopot küldött, mig ezeknek talapzatát, mely drága, zöldszinű malachit kőből van, I. Miklós orosz cár ajándékozta. így valóban elmondhatni, hogy a nemzetek nagy apostolának a nemzetek állítottak legfönségesebb templomot. Bevégezvén szemlénket itt, másnapra a Rómától 3 kilométernyire levő Trefontant és a katakombákat hagytuk. Ezeknek leírása azonban már annyiszor elkészült, örökidókre szóló téma, annyiszor megirattak, hogy restellem gyarló toliamra venni. Mikép búcsúzzam el tőled, a martinok millióinak vérével, vagy ereklyéivel megszentelt katolikus főváros ? Aki nem élvezni, vagy szeszélyeit s unalmát elűzni jött ide, hanem katolikus szívvel hozott áldozatot, hogy az apostolok sírja felett imádkozzék s Krisztus helyettese elé borulhasson: az csak nehéz szívvel vehet búcsút a katolicizmusnak most gyászoló fővárosától. Nagyon kívánatos, hogy minél többen zarándokoljanak az örök városba és minél többen mutassák be hódolatukat közös Atyánknak, mert onnét visszatérve elevenebb lesz a hit, mélységesebb a meggyőződés és erősebb az állhatatosság. itthon. Lorettónak és Venezlának szinte futó megtekintése után hazaérkeztünk. És mikor hosszú utazás után itthon vagyok, úgy érzem, mintha százszor jobban szeretném az én szép magyar hazámat, mint ezelőtt. Az idegen világ kalei- doszkopszerű képe elragadott, csodálatra indított, de melegséget, szeretetet csak ez a magyarföld, ez a szegény honi rög tud felém sugározni. Vég.,
