Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-24 / 42. szám
1913. május 24. EGER. (42. sz.) 3 okozó munkát végezzenek. Nem szabad a jelzett időben zenélni, eltilt minden hangosabb mulatozást, felvonulást, minden olyan cselekményt, mely a vasárnapi istentiszteletre zavarólag hatna. Nyilvános helyiségekben tilos a játék, a billiárdozás, a zene és éneklés. Ilyen rendelet védi a vasárnap szentségét Berlinben, ahol pedig nem is csöpög a szentelt víz. Tudvalevő dolog, hogy Berlin luterá- nus város; de hát Berlin nyugaton van, mi pedig annyira keleten lakunk, hogy a pünkösd ünnepét profanizáló vásári zajon megbotrán- kozók a krónikás világba soroztainak. * Sörivó-verseny, Egyik vendéglős sörivó-versenyt rendezett tegnap Egerben és plakátokon hirdette, hogy aki a legtöbb sört issza meg, vagyis aki győztes lesz, az egy ezüst zsebórát kap. Nem tudjuk, hogy ki lett a nyertes, mert nem néztük meg ezt a bizonyára szomorú végű versenyt; azt azonban tudjuk, hogy rendőrségünk elkeseredetten panaszkodott azért, mert meglevő törvényeink alapján nincs módjában hogy az efféle dolgot megakadályozza. Valóben csodálatos, hogy ugyanez a vendéglős, aki Tulipán-kertjének megnyitásakor 26 tonna sört mért el egy délután, — evvel a bosszantóan nagy forgalommal sincs megelégedve, hanem még sörivó versenyt is rendez, — nagyobb dicsőségére a népromboló alkohol ellen kifejtett küzdelemnek. HÍREK. Eger, 1913. május 23-án. A föpásztor apostoli útja. — Szmrecsányi Lajos érsek nyilatkozatai. — Hosszú és lelkes tudósításokban számolnak be a szabolcsmegyei lapok főpásztorunknak első bérmaútjáról. Vasárnap a fogadtatás szépséges jeleneteiről és a szivek meleg sze- retetének megnyilatkozásairól olvastunk hasábos jelentéseket; most a Nyíregyházán vasárnap lefolyt megkapó és feledhetetlen ünnepi események leírásában gyönyörködünk. A hitben való megerősítés jegyében ment a főpásztor szabolcsmegyei hívei közé és az egész társadalom osztatlan, meleg rokonszen- vével találkozott. Nyíregyháza város, a vármegye székhelye öröm-mámorban úszik. A falai között tartózkodó érseket az ünneplések, a figyelem s a szerető ragaszkodás mélységes és szakadatlan láncolata veszi körül. És a föpásztor szive is meleg szeretettel telt meg Nyíregyháza közönsége iránt. A fogadtatás, a bérmálás, az üdvözlések, a díszebéd és az esti fáklyásmenet ünnepségeinek leírását mellőzzük. Egyetlen mélységes érzés fűzi össze úgyis az egészet: a szeretet Erről pedig elég, ha tudjuk, hogy kölcsönösen beköltözött a szivekbe. Hanem a nyíregyházai fényes eseményeknek egyéb fontos, nagyhorderejű és kihatásaiban jelentőségteljes mozzanatai is vannak. Ezek az egri érseki szék jelenlegi birtokosának politikai és társadalmi kérdéseket érintő kijelentései. Ezekkel érdekes is és érdemes is foglalkozni. Mélyen belevilágítanak ezek Szmrecsányi Lajos érsek leikébe. A küldöttségek fogadásakor így szólott Eger főpásztora az evangélikus egyház küldöttségéhez : „ . . . Gyönyörűen fejtette ki szónokuk azt az eszmét, hogy mi mindnyájan egy nagy cél szolgálatában állunk, mindnyájan egy hazának vagyunk a fiai, kik ugyanazon szeretettel szeretjük hazánkat. És ennek az eszmének mindent betöltő örök igazsága, hogy nekünk egyek- nek is kell érezni magunkat a haza szeretetében. Kedves alkalom ez nekem, hogy elmondhassam : nem úgy értelmezem a hazaszeretetei és nem szolgál ennek a célnak, hogy keressük az elválasztó falakat osztályok és osztályok között, hanem úgy, hogy keressük azokat a nagy és nemes célokat, amelyek egyesítenek bennünket és mindnyájunkat a haza szereteté- ben. És ebben a munkában mindig a cél lebegjen előttünk. A cél legyen közöttünk egy, a módok már nem választhatnak el bennünket. Én igy fogom fel a hazafiui kötelességeket és ebben, azt hiszem, mindnyájan megegyezünk. Ezen meggyőződés terén fogok működni és mig kölcsönös ez a meggyőződés, addig kötelességünket híven és jól fogjuk teljesíteni . . .“ A reformátusokhoz intézett szózata ez volt: „ .. . A mai időkben bizony különösen szükséges, hogy mindazok, akik meg vannak győződve, hogy a hit még nagy társadalmi intézmény is, és hogy a polgárság s a haza jóléte a vallásos és lelkiismeretes nevelésen és ennek megfelelő életen alapszik, hogy mindazok megértsék egymást. Mindnyájan, akik így gondolkozunk, szives örömmel látjuk azt a munkát, melynek célja, hogy hitében erősítse meg az embert. És ez a munka nem kizárólagos. Mindenki a maga útján szolgálja ezt a célt és ezzel nemcsak egyéni javakat, nemcsak hitközségünk javait mozdítjuk elő, hanem azzal, hogy erősen megállunk a hitben: megerősítjük a hazát is, amelynek polgárai hitére és hitén alapuló erkölcseire nagy szüksége van. Adja Isten, hogy egymás mellett, saját meggyőződésünk alapján, igy munkálkodjunk a közös cél érdekében.“ A statusquo izr. hitközség üdvözlésére igy válaszolt: „ . . . Minden ember kötelessége arra törekedni, ami jó, szép, üdvös, és ezeken oly könnyen siklik át a világ, oly könnyen engedi magának a világ, hogy szép szavakat mond és megfelelő cselekedetei már nincsenek. És ami különösen manapság, az igazat tisztelőt fájdalommal tölti el, az, hogy azok, akik leggyakrabban veszik ajkukra a haza szent nevét, azok veszítik el leghamarabb. Az én elvem, hogy minden ember szilárdan ragaszkodjék meggyőződéséhez, keresse az utakat és módokat, melyekkel polgártársai, honfitársai javára lehet. Ez a kötelességről való felfogásom és hiszem, hogy igazam van ..." Az ortodox izraeliták szónokának pedig igy felelt: „ ... Az Önök tiszteletreméltó vallása szerint a hagyományokhoz való ragaszkodás kötelesség. Ezt a kötelességüket ezután is híven teljesítsék. Az igaz vallásosság erényeit Önök épugy egyesíthetik magukban, mint a keresztények s ezek az erények sok szép, az egyénnek kedves, a köznek hasznos, a hazának üdvös cselekedet forrásai lehetnek . . .“ Á helyőrség tisztikarának üdvözlésére adott válaszában a papság és katonaság közötti látszólagos különbözőségről elmélkedve, gyönyörű szavakkal fejtette ki, hogy a király és a haza szolgálatában és szeretetében a papság egy a katonasággal. A birói karhoz igy szólott: „. . . Amint én ismerem, az igazságszolgáltatás hivatott emberei és a papok között bizonyos rokonvonás okvetlenül fennáll, mert hiszen az igazság és a jog törekvése teljesen összevág a vallásos hit, a vallás-gyakorlat lelkiismeretes törekvéseivel.“ Az evangélikus főgimnázium tanári karának ezt mondotta: „. . . Azok iránt, akik erősebb, nehezebb munkával foglalkoznak, a legnagyobb tisztelettel viseltetem! S ha a tanítás műve ilyen, feltétlenül tisztelnem kell azokat is, akik nemcsak tanítanak, hanem nevelnek is, vallásosságban és hazafiságban egyaránt; igy remélem, hogy ez az ország, mely annyira széttépett, annyi sók káros termékkel tele, ezen intézettől uj erőket fog kapni és nem lesz a gonoszok játéka. Akik úgy fogják fel fenséges hivatásukat, azok előtt meg kell hajolnom és boldog leszek, ha ugyancsak rám gondolnak azok, akik igyekeznek becsületes polgárokat nevelni . . .“ A magyar közéletre nézve legfontosabb kijelentését Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának tisztelgésekor tette Szmrecsányi Lajos érsek, amikor is kijelentette Vay Tibor gróf főispánnak, hogy szívvel lélekkel a régi és a mai vármegyei alakulások mellett van, hogy nem tudna megbarátkozni azzal a tervezett vármegyei alakulással, amely nem a vármegye társadalmából veszi minden erejét, nem tudna együttérezni azzal a vármegyével, amelynek élén tisztikarában és általában kormányzatában nem érvényesülne az önkormányzati elv. És mindezeket igy és azért, mert — mint mondotta — a vármegyék mai alakulatukban ezer éves alkotmányunk védőbástyáinak bizonyultak. . . . Pillanatnyi gondolkozás, mélyen járó ünnepi beszédekre sebtiben adott válaszok elmeszikrái ezek. Milyen izzóak lehetnek az érzelmek abban a lélek-kohóban, ahol ezek a szikrák születtek ?! . . . Személyi hir. Békeft Rémig dr. zirczi apát, május 25-re tervezett egri hivatalos látogatását, közbejött betegsége miatt, bizonytalan időre elhalasztotta. Űrnapja. A legfölségesebb Oltáriszentség szerzésének emlékére és fölmagasztalására rendelt fönséges ünnep az idén is hagyományos fénnyel ment végbe Egerbeu. A zöldgallyakkal, virágokkal és illatos füvekkel fölékesített Eszterházy-téren és Káptalan-utcán a hívők ezrei vettek részt az impozáns körmeneten, amelyet Debreczeni János apát-kanonok vezetett és amelyen a főkáptalan tagjai, a középponti papság, az összes szerzetes-rendek, tanintézetek, hatóságok, hivatalok, az Egerben állomásozó cs. és kir. 60. gyalogezred és honvédség tisztikara és legénysége, valamint a különböző testületek "és társulatok testületileg vettek részt. Maga a hódoló-körmenetet csaknem másfél óráig tartott és a főszékesegyházból kiindulva, a Líceum-, a szentferencrendiek temploma-, az angolkisasszonyok zárdája- és a plébánia-épület portáljában fölállított lombkápolnákban tartott ünneplő-szertartások után ismét a főszékesegyházba tért vissza. A fényes egyházi ünnepségnek az időjárás is kedvezett, mert időközönkint jótékony borulás mérsékelte az erőre törekvő hőséget. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja Exner Elemér jegyzőgyakornokot a nagy- rédei anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Az Egri Jogakadómiai Kör f. hó 23-án délelőtt tartotta évzáró közgyűlését dr. Maxintsák Gyula vezető-tanár jelenlétében. A közgyűlés tárgya az elnök, pénztáros, könyvtáros jelentése volt a Kör második félévi működéséről. Az asperni csata emlékezetét szépen ünnepelte meg háziezredünk szerdán, a 104. évforduló alkalmából. A vármegyei gyalogsági laktanya udvarán tábori mise volt reggel 8 órakor, melyet Venczell Ede t. kanonok mondott. Ugyanő intézett a katonákhoz történelmi adatokban és vonatkozásokban gazdag beszédet, melynek második része azzal foglalkozott: mik a hadviselés sikerének tényezői s ezek között elsősorban az együttérzést s az egyetértést jelölte meg. A tábori mise után az ezred elléptetett Hofbauer altábornagy etőtt. Az istentiszteleten az egyházi és világi hatóság részéről is sok előkelőség volt jelen, akiknek számára két sátort állítottak föl. Igen kellemesen hatott, hogy a sátrak díszítésében erősen uralkodó volt a nemzeti szín és Egerváros színe. Délben a tiszti étkezőben díszebéd volt, amelyen persze több pohárköszöntő hangzott el. Gimnazistáink Budapesten. Az egri főgimn. 110 tanulója junius 7-én egynapi tanulmányútra megy Budapestre. A kirándulás fő célja a székesfővárosi állatkert megtekintése. A kirándulást Kovács Pius dr. és Perényi Kandid tanárok rendezik.
